289 cikk rendezése:
161. cikk / 289 Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye III.
Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontjában foglalt adóalap-csökkentő kedvezmény igénybevételével kapcsolatban kérdés, hogy korábban még használatba nem vett szellemi termék beszerzése esetén az adóalap-kedvezmény igénybevételéhez vizsgálandó-e, hogy a szellemi termék a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálja-e, vagy ezt "csak" az ingatlanok és műszaki berendezésesek esetén kell vizsgálni? Konkrétan a cég gyártással foglalkozik, és kb. 25 millió forintért vásárolt (speciálisan számára készített) elektronikus kereskedelmi és ügyfélkapcsolati rendszert, mely nem a gyártást irányítja, hanem anyag, saját termelésű készlet, vásárolt készlet készletnyilvántartását, készlet gyártásba történő kiadása, a késztermék bevételezése, vevőrendelések kezelése, számlázás stb. Igénybe vehető-e az adóalap-kedvezmény minden szoftverre?
162. cikk / 289 Ékszerkészítés törtaranyból
Kérdés: Cégünk aranyékszer-kereskedelemmel foglalkozik. Több esetben a felvásárolt törtaranyat bérmunkáztatjuk, azaz új ékszereket készíttetünk belőlük. Hogyan kell az ezzel kapcsolatos műveleteket könyvelni? Milyen áron kell/lehet az ilyen típusú árukat nyilvántartani?
163. cikk / 289 Egyéni vállalkozó leltárkészítési kötelezettsége
Kérdés: Egyszeres könyvvitel szerinti nyilvántartást vezető egyéni vállalkozó kötelezett-e év végi leltár készítésére, illetve ez a leltár befolyásolja-e az év végi eredményét?
164. cikk / 289 Növendék állatok értékvesztésének visszaírása
Kérdés: A készletek között nyilvántartott növendék állatokra elszámolt értékvesztést milyen esetben lehet visszaírni? Ha értékvesztést számoltam el 2008. évben, és 2009-ben értékesítettem a növendék állatot, akkor az értékvesztést vissza kell írni, vagy ki lehet vezetni? Az értékvesztés visszaírását, illetve kivezetését hogyan kell könyvelni?
165. cikk / 289 Tőkekivonáskor a kötelezettség teljesítése eszközök átadásával
Kérdés: A Gt. 160. §-a szerinti tőkekivonáskor a tagok részben pénzben, részben eszközök formájában kapnák meg az őket megillető összeget. Hogyan állapítandó meg az átadandó eszközök értéke? Milyen bizonylatokat kell kiállítani? Mikor keletkezik áfafizetési kötelezettség? Ha a tag áfaalany, milyen időponttal élhet az áfalevonás jogával?
166. cikk / 289 Kiszerelés költségei
Kérdés: A kht. új tevékenységként étolaj-kiszereléssel foglalkozik. Az étolaj nagy mennyiségben, tartályokban érkezik. A flakont, a kupakot vásároljuk, a címkét saját nyomdánk állítja elő. Az étolaj a technológiai sorba beépített szűrés után az olajtöltő gépsor segítségével kerül a flakonokba, majd címkézésre és végül egységrakat-csomagolásra. Az étolaj ebben az esetben alapanyag vagy áru? Ha alapanyag, akkor késztermék lesz belőle? Kalkulációs lap készüljön róla? Ha az étolaj áru, a kupak, a flakon, a címke, valamint az egységrakat-csomagolás költsége minek minősül? Az étolajat jelenleg a kiskereskedelmi bolthálózatunkban, a saját vendéglátóegységeinkben értékesítjük, illetve használjuk fel. Később más boltoknak is értékesítünk. A számviteli politikánk és az önköltség-számítási szabályzatunk szerint a kiszerelőüzemben felmerült önköltséget a termék átadásakor a boltokra és a vendéglátóegységekre kell terhelni. Ha az étolaj áru, akkor hogyan kell ezt könyvelni? A társaság csak az 5. számlaosztályban könyvel.
167. cikk / 289 Saját termelésű készletek egyéb csökkenése
Kérdés: Hogyan könyveljük a saját termelésű készletek selejtezését, hiányát, illetve a növendék állatok elhullását, értékvesztését, ha költségeinket elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban, másodlagosan az 5. számlaosztályban könyveljük, az eredménykimutatást pedig forgalmiköltség-eljárással készítjük?
168. cikk / 289 Lábon álló fa felvásárlása
Kérdés: A lábon álló fa felvásárlását anyagköltségként könyveljük-e, és levonhatjuk-e az iparűzési adó alapjából? Az év végén készleten maradt lábon álló fát hogyan kell könyvelni? A fakitermelést követő értékesítésnek milyen könyvelési tételei vannak az értékesítés árbevételén túlmenően?
169. cikk / 289 Építési betonelemek gyártása és helyszíni szerelése (áfa)
Kérdés: Társaságunk egyik tevékenysége építési betonelemek gyártása. Szerződéseink többsége a gyártási tevékenységen túlmenően tartalmazza az elemek szállítását és a helyszíni összeszerelést is. Ennek megfelelően építési-szerelési szerződést kötünk. A szerződés szerinti egyösszegű vállalási ár jelentős részét, kb. 80 százalékát a legyártott betonelemek, a fennmaradó 20 százalékot a szállítás, szerelés tesz ki, szerződéseinkben a betonelemek ára, a szállítás és a szerelés díja nincs egyedileg meghatározva. Az általunk nyújtott szolgáltatás építési hatósági engedélyhez kötött. Véleményünk szerint ez a tevékenység a fordított adózás alá tartozik. Kérdéseink: A fent részletezett munkára kötött szerződés termékértékesítésnek minősülhet-e, tekintettel a 2008. 01. 08-án megjelent APEH-tájékoztatóban foglaltakra? Van-e eltérés az adózás, a számlázás tekintetében, ha a betonelemek értékét, a szállítás díját, a szerelés díját külön-külön határozzuk meg? Építésihatóságiengedély-köteles tevékenységekhez kötött vállalkozási szerződéseknél mi lehet a határ az egyenes és a fordított adózás között?
170. cikk / 289 Forintban kiállított számla kifizetése euróban
Kérdés: Cégünket egyik partnerünk azzal kereste meg, hogy a forintban kiállított számláinkat euróban szeretné kifizetni. Több különböző értékű és fizetési határidejű számláról van szó. Van-e ennek valamilyen törvényi akadálya, illetve milyen árfolyamot kell a kiegyenlítésnél figyelembe venni? Mivel importálunk, esetenként nekünk is szükségünk van a devizára. Megteheti-e a vevő azt, hogy legközelebb devizás számlát kér, amelyet végül forintban egyenlít ki? Ebben az esetben milyen árfolyamon történjen az elszámolás?
