Kifagyott őszi vetés költségeinek elszámolása

Kérdés: Növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági szövetkezetnél az aratást követően a tarlóhántás már következő évi költség, mint mezei leltár. Az őszi vetésű növényekre technológia szerint fordított kiadás is következő évi költség, mint befejezetlen termelés (műtrágyázás, gyomirtás, vetés). A 2011 őszén elvetett őszi káposztarepce – csapadék hiánya miatt – nagyon ritkán kelt ki. A szakemberek az egész állomány kitárcsázása mellett döntöttek. 2011. év terhére leírható-e a repcére fordított eddig felmerült összes költség, valamint a kitárcsázás költsége, és hogyan? Kérném a kontírozási tételeket is feltüntetni! A bizonytalanságot az okozza, hogy a tarlóhántás és a műtrágya költsége normál esetben a repce önköltségének része, de ha nem őszi, hanem tavaszi vetésű növény kerül adott táblába, ezek a költségek akkor is felmerülnek, mint a következő év érdekében végzett munka (mezei leltár). A kivezetés módjában is eltérő vélemények alakultak ki.
Részlet az állásfoglalásából: […]  A káposztarepce, mint őszi vetésű növény, viseli a kérdésbenfelmerült költségeket, függetlenül attól, hogy az esetleg még a tárgyévbenmegsemmisült. A káposztarepce közvetlen önköltségének része a vetőmag,műtrágyázás, gyomirtás, vetés, tarlóhántás stb....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. március 8.
Kapcsolódó címke:

Csemegekukorica felvásárlása, feldolgozása

Kérdés: Mezőgazdasági vállalkozás vagyunk.
1. Termelőktől felvásárolunk csemegekukoricát, amelyből egy konzervgyárban bérfeldolgozás keretében konzervet gyártatunk. Ezt a konzervet majd eladjuk. (A kérdező a továbbiakban részletezi az általa elképzelt könyvelési megoldást.)
2. Társaságunk csemegekukoricát termel. Mi a helyes elszámolás ebben az esetben a bérfeldolgoztatás kapcsán?
3. Változtat-e valamit a megítélésen az a helyzet, ha csak bérfeldolgozás van, és címkézés, csomagolás költsége már nem merül fel?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Másképpen kell a vásárolt csemegekukorica és a sajáttermelésű csemegekukorica "bérfeldolgoztatását" elszámolni.1. A vásárolt kukorica feldolgozásához kapcsolódóan – akérdésben leírtak alapján – a kft.-nek saját teljesítménye nem merül fel, merta teljes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2012. február 23.
Kapcsolódó címkék:  

Mérlegfordulónapot követő számlák

Kérdés: A mérlegfordulónapot követően kiállított, illetve érkezett számlákat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben? A vevői és szállítói leltárak egyeztetésénél eltérés szokott mutatkozni az elszámolások különbözősége miatt. A tárgyévet érintő, de évet követően kiállított vevői és szállítói számlákat a vevői, illetve szállítói folyószámlákra kell nyilvántartásba venni. Az áfát az Áfa-tv.-nek megfelelően fizetendő adó esetén önellenőrzéssel, levonandó adó esetén követelésként kell előírni, majd a számla megérkezésekor visszaigénylésbe helyezni. Ebben az esetben a vevői-szállítói folyószámla-egyeztetéseken természetesen szerepelnek az adott tételek, és a mérlegben a vevői és a szállítói soron jelennek meg az összegek. Az utólag érkezett számlák nettó összegeit aktív és passzív elhatárolásként kell nyilvántartásba venni, a mérleg hasonló elnevezésű sorában szerepeltetni, ebben az esetben nem jelennek meg az egyenlegközlőn az adott tételek. Az utólag kiállított számláknál sokszor nem ismerik el az egyenlegközlőn az utólagos tételeket, mondván, a vevők ezt már a következő évben kapták, tehát a következő évben könyvelték. Mi a helyes megoldás az utólagos számlák nyilvántartásánál?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A kérdést hosszabban idéztük, mert egyrészt ellentmondásos,másrészt a számviteli előírásokkal ellentétes gyakorlatot tükröz.Az Szt. 72. §-a alapján a szerződés szerinti teljesítésidőszakában kell árbevételként elszámolni az üzleti évben értékesített...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. október 20.

Vetőmag ellenében új termék felvásárlása

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége növénytermeltetés és -feldolgozás. A termelőktől felvásárolt termelői szárított növénylevelet társaságunk a vevőink igénye szerint feldolgozza, és az előállított saját termelésű készterméket a vevők részére értékesíti. A szükséges alapanyag biztosítása érdekében társaságunk termesztési és felvásárlási szerződést kötött romániai termelőkkel és a tulajdonukban álló termelői csoport – Romániában bejegyzett és működő – vállalkozással, hogy társaságunk részére növényt termeljenek Romániában. Társaságunk a termesztéshez szükséges jelentős értékű vetőmagot (melynek beszerzésével kapcsolatban társaságunkat áfalevonási jog illette meg) térítésmentesen biztosítja a termelők részére azzal, hogy aki nem használja fel az átadott vetőmagot a leszerződött terület beültetésére, annak a fel nem használt vetőmag kiszámlázásra kerül a termelői csoporton keresztül közösségi értékesítés keretében. A termelők által megtermelt és megszárított növénylevelet felvásároljuk. Véleményem szerint: A fenti ügylet keretében a leszerződött terület beültetésére felhasznált vetőmag tekintetében egyfajta bérmunka valósul meg. Társaságunk a térítésmentesen átadott vetőmag értékét anyagköltségként számolja el, ami részét képezi a felvásárolt növényből előállított késztermék önköltségének. A térítésmentes vetőmagátadás vállalkozási célból és tulajdonjog-fenntartással valósul meg, így ez nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. Következésképpen, az átadott és felhasznált vetőmag értéke után társaságunknál nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, és nem kell társaságiadó-alapot sem módosítani.
Részlet az állásfoglalásából: […]  A kérdés elbírálásához kapcsolódóan először isaz Áfa-tv. és az Szt. termékértékesítésre vonatkozó szabályaira kell kitérni.Az Áfa-tv. 9. §-a (1) bekezdésének elő­írása, mely szerint termék értékesítése:birtokba vehető dolog átengedése, amely az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 22.

Közvetett költségek a saját termelésű készleteknél

Kérdés: Holland cég magyar leányvállalata vagyunk, a holland cégközpontból a magyar saját termelésű készletekre terhelik az ottani irodából azon dolgozók költségeinek egy részét, akik a magyar készletekkel (is) foglalkoznak (tervezés, árkalkuláció, elemzés, labor, minőség-ellenőrzés stb.), eléggé jelentős összeg. Növelhetjük-e ezen költségekkel a készleteink értékét? Ha igen, milyen módon és milyen feltételekkel?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A rövid válasz az, hogy a felsoroltakkal – jellemzően – nemnövelhető a saját termelésű készletek bekerülési értéke.Az Szt. 51.§-ának (1) bekezdése alapján a saját termelésűkészletek bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 8.

Kiszerelt termékek bekerülési értéke

Kérdés: Növényvédőszer-kereskedelemmel foglalkozó kft. kiszerelőüzemet létesít. A nagy tételben (tartályban) megvásárolt növényvédő szert gépsoron átcsomagolja, és kisebb szerelésben továbbértékesíti a nagy- és kiskereskedelmi egységeiben. A csomagoláshoz kupakot, flakont, címkét, fóliát vásárol. A beszerzett növényvédő szer árubeszerzésnek vagy anyagköltségnek minősül? A felhasznált csomagolóanyagot hogyan könyveljük? A kiszerelt terméket saját termelésű készletként kell nyilvántartani és könyvelni? A kiszerelt termék bekerülési értékét hogyan határozzuk meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ a számviteli törvény vonatkozó előírásaivalkezdjük.Vásárolt készletek azok, amelyek a beszerzés és azértékesítés között változatlan állapotban maradnak (ilyenek az áruk), bárértékük változhat. Változatlannak minősül a termék állapota akkor is, ha azt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. április 7.
Kapcsolódó címke:

Önköltség számítása a mezőgazdaságban

Kérdés: Szántóföldi növénytermesztéssel (búza, kukorica, repce stb.) és mezőgazdasági szolgáltatással is foglalkozó kft. saját termelésű készleteinek önköltségét hogyan kell megállapítani? A kft.-nek milyen nyilvántartásokat kell vezetnie, figyelemmel a költség-haszon elvre? A kft. árbevétele 50-100 millió Ft között van!
Részlet az állásfoglalásából: […] A kft.-nek a kérdésben leírt árbevételi adatok alapján nincskötelezettsége önköltség-számítási szabályzat készítésére. Így a kft.-nek asaját termelésű készletek közvetlen önköltségének megállapítási módszerét aszámviteli politikában – ezen belül az eszközök...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Saját előállítású termékek felhasználása, értékesítése

Kérdés: Cégünk kereskedelemmel és irodagépek kellékanyagainak (toner, patron) gyártásával is foglalkozik. A gyártáshoz használt alapanyagokat beszerzéskor elábéra könyveljük, mivel alapanyagot értékesítünk és a gyártás során is felhasználunk. Év végén az egész évi gyártásban felhasznált alapanyagot – kimutatás alapján – átkönyveljük (T 511 – K 8141). A 12. 31-én készleten lévő STK-t készletre könyveljük (T 251 – K 581). Az STK-ból a cég is használ tonert és patront, továbbá irodagép-üzemeltetési szerződésben vállaltuk az irodagépek javítását és kellékanyagokkal való ellátását havi fix díjért. Az STK-ból így patront és tonert az üzemeltetési szerződésben foglaltak szerint is felhasználunk. Az így év közben saját felhasználású tonereket és patronokat hogyan könyveljük? (T 251 – K 581, majd T 5114 – K 251 önköltségi áron?)
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a kérdező cégnél használják-ea 6-7. számlaosztályok számláit? A válasznál feltételezzük, hogy nemhasználják. Arra sem kapunk a kérdésből választ, hogy év közben vezetnek-e akészletekről nyilvántartást? Feltételezzük a kérdésben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. február 24.

Egyes ágazatokat terhelő különadó

Kérdés: Kérdésem az egyes ágazatokat terhelő külön­adóhoz kapcsolódik. Két boltunk van, ahol viszont­el­adókat és végső fogyasztókat is kiszolgálunk. Van egy raktár-termelő egységünk, ahol a tonerek, patronok újratöltése, gyártása folyik a raktározás mellett. Innen történik a legnagyobb forgalom lebonyolítása, innen szolgáljuk ki a viszonteladókat. Vannak vevőink, akiknek kiszállítjuk az árut, vannak, akik személyesen érte jönnek, és vannak, akiknek utánvétes csomagban küldjük el az árut. Ez utóbbi csomagküldő kereskedelemnek számít? Pályázati pénzzel indítottuk internetes áruházunkat is, ahol vásárolnak viszonteladók is, magánszemélyek is, és csomagküldéssel is kiszállítunk. Az értékesítésben van saját gyártású, újratöltött, felújított toner és tintapatron, de igény szerint eredetit is beszerzünk egyéb irodaszerrel. Éves árbevételünk összesen 600 millió forint körül van, sokféle összetevővel. Az árbevételt eddig telephelyenként különítettük el. Valószínűleg nem vagyunk alanyai a bolti kiskereskedelmi adónak, de ezt nekem kell bizonyítanom. Úgy érzem, lehetetlenség ennyi mindent elkülönítve könyvelni (havi 800 számla, 10-30 tételes, nagy részében saját és beszerzett termék értékesítéssel). Számlánként kellene elkülöníteni, hogy – melyik kiskereskedelem és melyik nagykereskedelem? – melyik csomagküldő és melyik internetes? – hogyan tudom bizonyítani, hogy az árbevétel a kiskereskedelmi tevékenységből nem éri el az 500 millió forintot?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: az értékesítés árbevételeösszetételének ismeretét elsősorban a cégvezetésnek kellene igényelnie, nemelegendő csak a telephelyenkénti rögzítése.A kérdésekre adandó válasz előtt idézzük az egyes ágazatokatterhelő különadóról szóló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. február 24.
Kapcsolódó címke:

Megtérített jégkár elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünknél a lábon álló repcében és kukoricában jégkár keletkezett. A biztosító a felvett jegyzőkönyv alapján a kárt megtérítette. Hogyan könyveljük a fenti gazdasági eseményt és milyen összeggel? Az önköltségszámításnál hogyan vesszük figyelembe a jégkárt? Az áfát hogyan érinti a keletkezett és megtérített kár összege?
Részlet az állásfoglalásából: […] A biztosító által megtérített jégkárt az Szt. 77. §-a (2)bekezdésének a) pontja szerint az egyéb bevételek között kell elszámolni akáreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételként, a megtérített összeget azelszámolási betétszámlával, a jegyzőkönyvben elismert, de...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. december 2.
Kapcsolódó címke:
1
…
15
16
17
…
30