5237 talált állásfoglalás a számla kifejezésre

Kérdés: Cégünk leányvállalatától egy apartmant szeretne bérelni a kora tavaszi időszaktól kezdődően késő őszig. A leányvállalat tevékenysége egyelőre kizárólag ezen ingatlan bérbeadása lenne. A bérlet célja a munkavállalók részére történő kedvezményes üdülési, pihenési lehetőség biztosítása. Az alábbi kérdések merültek fel a leányvállalat tekintetében: A leányvállalat a szokásos piaci árakhoz igazodva ingatlan-bérbeadást számláz az anyavállalatnak, áfa felszámításával (ez irányú választását az adóhivatalnak bejelentette).
1. Az ingatlannal kapcsolatban felmerült üzemeltetési költségek tekintetében jogosult-e áfalevonásra?
2. Ezeket a költségeket a megfelelő költségnemeken számolhatja el a leányvállalat (anyagköltség, szolgáltatások, écs)?
3. Van-e valamilyen nyilvántartási, bejelentési kötelezettsége az ingatlan ilyen jellegű használatát illetően egyéb hatóságok felé?
4. Az anyavállalat tekintetében: az ingatlan bérleti díját tekintve fennáll-e az áfalevonási jog?
5. Amennyiben az anyavállalat a dolgozók által fizetendő kedvezményes üdülési díjat úgy állapítja meg, hogy az az általa fizetett bérleti díjra fedezetet nyújtson, van-e egyéb, bérként vagy személyi jellegű ráfordításként felmerülő költségelszámolási és/vagy adófizetési kötelezettsége a társaságnak?
6. Az anyavállalat az üdülési díj tekintetében a munkavállalói számára számla kibocsátásáról kell, hogy gondoskodjon?
7. Van-e valamilyen nyilvántartási, bejelentési, esetleg fizetési kötelezettsége egyéb hatóságok felé?

Kérdés: Társaságunk „Keverőüzemek fejlesztésének támogatása” címen pályázatot nyert. A pályázat támogatástartalma 50%. A pályázat több, különböző műveletet tartalmaz, konkrétan: készárutároló építményt, laboratóriumi vizsgálógépet, a feltöredezett térburkolat bontását, új tükör készítését, vasbetonháló-terítést, majd betonozást, továbbá tárolók, magtárak repedezett hullámpala fedésének habbal való szigetelését, ezen épületek nem fénycsöves armatúra világításának LED-es világításra való cseréjét. A készárutároló megépítése, a laborgép beszerzése egyértelmű, hogy beruházás, a térburkolat is, de a palahabosítás és a világítás munkálatai – a korábbi kérdésekre adott válaszok alapján – karbantartás. Ebben az esetben is az? Hogyan kezeljük, könyveljük ezt a vegyes pályázatot? Ha a két utolsó munka ráfordítás, a támogatást hogyan könyvelem?

Kérdés: Naposcsibét vásároltunk az egyik partnerünktől. A leszállítás sikeresen megtörtént, a szerződésnek megfelelően a leszállított naposcsibékről kiállították a számlát. Szavatossági időn belül (1–7 nap) minőségi kifogással éltünk, mivel az elhullás meghaladta a természetes 2%-os tűréshatárt. A minőségi kifogásunkat a partner elfogadta. Adózási/számviteli szempontból mi a helyes módszer a minőségi kifogás elszámolására?
1. A partnernek negatív végösszegű helyesbítő számlát kell kiállítania az eredeti számlához kapcsolódóan [áfás számla, az Szt. 73. § (1) bekezdésének c) pontja alapján]?
2. Kártérítésként kerül elszámolásra egy erre vonatkozó minőségi kifogást elismerő levél alapján (kártérítés, áfa nem kerül felszámításra)?

Kérdés: Külföldi cég szétválik két cégre. A szétválás a magyarországi fióktelepet is érinti. A szétválás során létrejövő új fióktelep bejegyzése Magyarországon megtörtént 2025-ben. A szétválási terv 2026. 01. 01-én lépett hatályba. A terv szerint a korábbi fióktelep minden eszköze és forrása az új fióktelephez kerül a vagyonmérleg alapján a készletek kivételével (a készletek később értékesítésre kerülnek). 2026. 01. 01-én milyen tételek könyvelendők a régi és az új fióktelep könyveiben? Az immateriális javak és tárgyi eszközök esetén az új fióktelepen a 2025. 12. 31-i értéken szükséges megnyitni az eredeti bruttó értéket és az eddig elszámolt értékcsökkenést, és a nettó értéken? Vagy a 12. 31-i nettó érték lesz az új fióktelepen a bruttó érték? A külföldi cég euróban vezeti a könyveit, a fióktelepek forintban. Ha a vagyonmérleg csak euróban készült, milyen árfolyamon szükséges az új fióktelepnél forintosítani? Milyen speciális adózási kérdések merülhetnek fel?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető közhasznú egyesület vállalkozási tevékenységet végez, cél szerinti tevékenysége hátrányos helyzetű gyerekek támogatása és segítése, valamint nyári programok szervezése ezen gyermekeknek. Pályázat keretében vissza nem térítendő támogatást kapott cserediáktábor szervezésére. Az ellátással (étel, ital), szállással, belépőjegyekkel kb. 5 millió forint értékben felmerült költségek számviteli elszámolása hogyan történjen? Személyi jellegű ráfordítás az 52. számlaosztályban, mivel adómentes juttatás magánszemélynek? Vagy egyéb ráfordítás?

Kérdés:

A társaság eladási céllal 2025. 03. 18-án 32.245 db befektetési jegyet vásárolt 1,1677 euró/db áron. 397,95 forintos MNB-árfolyamon vettük nyilvántartásba a 374. főkönyvi számlán. 2025. 12. 31-én átértékelésre került az euróösszeg 385,40 forint árfolyammal számolva. Így a nyilvántartás szerinti értéke 14.511.268 forint lett. 2026. 03. 10-én eladott 5920 darabot 1,1826 euró/db áron, amelyet a FIFO szerint MNB-árfolyamon vezettünk ki forintban: 2.694.401 forintért [384,86×7000,99 euró]. Kérem, hogy főkönyvi számlákon mutassák be a kivezetést! Külön kezelendő a darabár szerinti különbözet és az árfolyamok miatti különbözet? Hogyan ellenőrizhetem vissza magamat, hogy helyesen került-e kivezetésre az összeg?

Kérdés: Magyar kft. forintban kölcsönt adott a vele kapcsolt viszonyban lévő magyar kft.-nek, banki utalás útján, könyvvezetésük forintban történik. A kölcsönvevő euróban szeretné részben vagy egészében visszafizetni a kölcsönt, amelyet a kölcsönadó elfogadna. Az erről szóló megállapodásban milyen árfolyamon rendelkezhetnek a felek? Kötelező-e a törlesztés napján az MNB-középárfolyam alkalmazása, amit egyébként alkalmaznak a felek devizás elszámolásoknál, vagy megállapodhatnak a kölcsönadó bankja szerinti, pl. eladási devizaárfolyamban, mintha devizát vásárolt volna a cég, tekintettel arra is, hogy a törlesztés teljesítése euróbankszámlák között történne? A transzferárat vizsgálják a felek. Milyen árfolyammal kell elszámolni a kölcsön csökkenését a feleknél?

Kérdés: Egyre népszerűbb a NAV-tól letöltött bizonylatok feldolgozása a könyvelők körében. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a NAV-tól visszatöltött bizonylat adatai rendelkezésre állnak:
1. az eredeti bizonylat papíron jött létre, és megtalálható papíron,
2. az eredeti bizonylat elektronikusan jött létre, és elektronikusan megvan,
3. az eredeti bizonylat papíron jött létre, de csak szkennelve található meg,
4. az eredeti bizonylat papíron jött létre, de sem papíron, sem szkennelve nincs meg,
5. az eredeti bizonylat elektronikusan jött létre, de csak papíron található meg,
6. az eredeti bizonylat elektronikusan jött létre, de sem papíron, sem elektronikusan nincs meg?
Azokban az esetekben, ha az adatok a NAV-tól történő lekérésben megtalálhatók, de a 3-4-5-6. esetekben nem állnak rendelkezésre a könyvelésben:
– az áfaelszámolásban szerepeltethetők-e,
– a számviteli elszámolásban rögzíthetők-e
ezek a bizonylatok?

Kérdés: Magyar egyéni vállalkozó előleget kapott és előlegszámlát állított ki egy brit vállalatnak (anyavállalat), a termékértékesítés végül egy egyiptomi cég számára történik, mely a brit cég leányvállalata. Számlázás szempontjából hogyan járok el szabályszerűen, ha a végszámlán le akarom vonni az előleget?

Kérdés: Növénytermesztéssel foglalkozó kft., amely áfaalany, a környéken élő termelőknek mezőgazdasági szolgáltatásként végez pl. vetést. A vetőmagot a kft. vásárolja meg, majd a vetéssel együtt kiszámlázza a megrendelő részére. A vetőmag (pl. búza) fordított áfával adózó termék, a mezőgazdasági szolgáltatás normál (27%) áfával adózik. Tekinthető-e úgy ez az ügylet, hogy a vetés a főszolgáltatás, és a vetőmag a járulékos szolgáltatás, és a vetőmag felveszi a főszolgáltatás áfakulcsát? Ebben az esetben a fordítottan adózó vetőmag 27%-os áfakulccsal adózik a mezőgazdasági szolgáltatás részeként? Véleményük szerint a szolgáltatási szerződésben ki kell-e térni arra, hogy adózás szempontjából milyen módon kerül elszámolásra az ügylet?