5162 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: A le nem vonható áfa mikor bekerülési érték? Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján: „az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa a bekerülési érték részét képezi”. A 47. § (3) bekezdése alapján: „a bekerülési értéknek nem része a levonható áfa, továbbá az Áfa-tv. szerint megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada”. (Ez egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.) A fentiek alapján az alábbi esetek közül melyiket kell bekerülési értékként (vagy üzemanyagköltségként, igénybe vett szolgáltatásként) vagy egyéb ráfordításként elszámolni? A társaság kizárólag áfás tevékenységet végez.

Kérdés: Cégünk (magyar áfaalanyok vagyunk, kft.-ként működünk) egy használt személygépkocsit szeretne vásárolni saját használatra, tárgyi eszközként nyilvántartva. Az autót beföldről szeretnénk megvásárolni, és arra vagyunk kíváncsiak, hogy majd, amikor értékesíteni szeretnénk azt, hogyan tegyük meg: áfásan vagy adómentesen, attól függően, hogy kitől vesszük meg.
A kérdésünk tehát:
– ha egy magyar magánszemélytől vesszük meg adásvételi szerződéssel;
– ha egy magyar autókereskedőtől vesszük meg különbözeti áfás számlát kapva;
– ha egy magyar cégtől vesszük meg, aki adó alól mentesen értékesíti nekünk;
hogyan kell majd értékesítenünk ezekben az esetekben?
Kérdésünk, ha a beszerzésünk EU-ból történne:
– ha egy német magánszemélytől vesszük meg adásvételi szerződéssel;
– ha egy német autókereskedőtől vesszük meg különbözeti áfás számlát kapva;
– ha egy német cégtől vesszük meg, amely áfamentesen értékesítené részünkre (nekünk is, neki is van közösségi adószáma) mint egy közösségi termékeladást?

Kérdés: Társaságunk Magyarország területén elektromosautó-töltési szolgáltatást vesz igénybe egy németországi székhelyű cégtől. A német cég az erről szóló számlán a szokásos adatokon kívül feltünteti a közösségi adószámát (DEXXXXXXXXX) és a társaságunk közösségi adószámát (HUXXXXXXX), valamint a „Fordított adózás” megjegyzést. A töltési szolgáltatás ellenértékének áfa nélküli nettó összegét számlázza. Kiegészítő megjegyzésként szerepel még a számlán a német cég áfaregisztrációs száma is (HUXXXXXXXX).
– Az ügylet az Áfa-tv. szempontjából termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás?
– A fizetendő áfa összegét a 2665A áfabevallás melyik sorában kell szerepeltetni?
– Az ügyletről kell-e adatot szolgáltatni a 26A60 összesítőben?

Kérdés: Adott egy átalányadózó egyéni vállalkozó. Az alábbi esetekben milyen árfolyamot kell alkalmaznia?
1. Átalányadózó egyéni vállalkozó közösségi vagy 3. országbeli partnerének számláz devizában, a számla ellenértéke devizában érkezik devizaszámlára.
2. Átalányadózó egyéni vállalkozó közösségi vagy 3. országbeli partnerének számláz devizában, a számla ellenértéke forintban érkezik forintszámlára.
3. Átalányadózó egyéni vállalkozó magyar partnerének számláz devizában, a számla ellenértéke devizában érkezik devizaszámlára.
4. Átalányadózó egyéni vállalkozó magyar partnerének számláz devizában, a számla ellenértéke forintban érkezik forintszámlára.

Kérdés: A T Kft.-t könyvelem, amely tulajdonosa volt a QT Kft.-nek. A QT Kft. beolvadt a QM Zrt.-be. A QT kft.-nek voltak QM részvényei, amiket a beolvadás után megkapott a T Kft., a részvényeket jóvá is írták a részvényszámlán. Hogyan kell könyvelni a T Kft. részvényszámláján megjelenő QM részvényeket?

Kérdés: Cégünk dolgozója üzleti úton volt, és magánszálláshely-szolgáltatásról hozott számlát a cég nevére. A bérbeadó adószámos magánszemély, és bejelentkezett az Szja-tv. 57/A. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti tételes átalányadózásba. Jól gondoljuk, hogy ez esetben nincsen adólevonási és -bevallási kötelezettségünk, ha rendelkezünk a bérbeadó nyilatkozatával a fenti jogszabályhely szerinti tételes átalányadózás alkalmazásáról?

Kérdés: Egy kft. 2024-ben egy nagy értékű ingatlant vásárolt egy másik magyar gazdasági társaságtól. Ennek számlázása és pénzügyi rendezése szabályosan megtörtént. 2026-ban a szerződő felek megállapították, hogy az adásvételi ügylet mellékfeltételeként előírt tervdokumentációkat az eladó nem tudta szolgáltatni, ezért megállapodtak az eredeti vételár csökkentésében. Mi lesz az eladó helyesbítő számláján a teljesítés időpontja:
– az eredeti számla teljesítési időpontja,
– vagy a szerződésmódosítás 2026. évi kelte?

Kérdés: Társaságunk nagy összegű informatikai beruházást valósított meg, amely nagymértékben számítógépes hardvereszközök bővítéséhez köthető. A fizikai hardvereszközök beüzemelésével szorosan összetartoznak a szerverek, ezeket mind személyesen fizikailag, mind virtuálisan, kvázi online távfelügyelet segítségével karban kell tartani ahhoz, hogy a szerződés jótállási, garanciális feltételei teljesüljenek. A beüzemelő cég a számlán feltüntet az előbb említett jövőbeni karbantartási kötelezettségének megfelelően két tételsort. Egyik a hardverekre vonatkozóan 3 éves időtartamú szerver support licencszolgáltatás. A másik egy 5 éves szerver-hardver support, ami hibaelhárítást foglal magában. A support, karbantartási szolgáltatások kötelező elemei voltak a megrendelt eszközöknek, szolgáltatásoknak, mivel elengedhetetlen feltétel, hogy az eszközök 5 évig garanciálisak legyenek. A 3, illetve 5 évet az eszközök gyártója rögzíti, mint szerződéses feltételt. Társaságunk 10 év alatt szeretné a beruházást leírni. A 3, illetve 5 éves support szolgáltatást önállóan, vagyoni értékű jogként kell kezelni, vagy mint a hardverek beüzemeléséhez szorosan tartozó garanciális tételek, feloszthatók, és vagyoni értékű jog nélkül, kizárólag hardverként szükséges aktiválni?

Kérdés: Orvosi eszközöket gyártó cégnél előfordul, hogy az eladott eszköz meghibásodik. A partner ilyenkor a gépet visszaküldi Magyarországra. Az eszköz vámolásához a partner kiállít egy számlát, amelyen jelzi, hogy nem kell majd kifizetni, csak a vám miatt állította ki. Amikor a cég megjavítja az eszközt, és visszaküldi a vevő részére, akkor ki kell állítani – legalább – egy pro forma számlát, hogy a vámon átjuthasson a termék. Mi a jó megoldás erre? A partner is kiállít egy számlát, és amikor visszamegy a termék, akkor a cég is állítson ki számlát, így a kettőt kompenzálva kifut a vevő/szállító egyenleg? Vagy maradjunk a pro forma számla kiállításánál, és a partner számláját ne könyveljük, így biztosítva, hogy a megfelelő gazdasági eseményt tükrözze a könyvelés? Melyik lenne a legjobb megoldás, ha sem ide, sem visszafelé az eszköz utaztatása után nem lesz fizetési kötelezettsége egyik félnek sem?

Kérdés: Fogorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozó cég betegeinek fogszabályzókat és implantátumokat ültet be. Vannak egyedileg a beteg „méretei” alapján készült, a beteg nevének feltüntetésével számlázott fogszabályzók, de vásárolnak standardizált fogszabályzókat is. Mindkét típusú fogszabályzó esetében kérdés, hogy anyagköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni? A fogtechnikusok mindig egyedi „terméket” állítanak elő. A fogorvos mintát vesz a páciensről, a fogtechnikus ez alapján készít fogsort, fogpótlást. Helyes-e a fogtechnikus számláján feltüntetett tétel igénybe vett szolgáltatásként történő elszámolása?