4242 talált cikk a számvitel kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk egy külföldi vállalatcsoport magyarországi leányvállalata. A társasággal gazdasági kapcsolatban álló kapcsolt vállalkozás a magyar leányvállalat érdekében felmerült költségeket szeretné a magyar társaságra átterhelni (termelési és minőség-ellenőrzési támogatással kapcsolatos költségek, az ügyvezetéshez kapcsolódó díjak). Az átterhelés havi vagy negyedéves rendszerességgel történne. Az ilyen költségek átterheléséhez milyen dokumentáció és egyéb feltételek szükségesek az áfa, illetve a transzferárszabályok szempontjából? Milyen szerződéses és egyéb dokumentáció szükséges az ügyletek megfelelő alátámasztásához? Áfa szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősülhet-e az ilyen költségek átterhelése? Milyen szempontokat kell figyelembe venni a számlázás és az adókötelezettség meghatározása során? Transzferárszempontból milyen módszerrel, illetve milyen szempontok alapján célszerű meghatározni az alkalmazandó ellenértéket?

Kérdés: A társaság 2025 elején új telephelyre költözött, ezért az akkori bérelt ingatlanra vonatkozó bérleti szerződése megszűnt. A korábbi bérelt ingatlanon a társaság korábban több beruházást is végzett, illetve aktivált, amelyek a bérleti jogviszony megszűnésekor nem kerültek kivezetésre. A tényállás csak utólag, 2026-ban került feltárásra. A beruházások könyv szerinti értéke 2021–2022 folyamán teljes mértékben leírásra került, így jelenleg valamennyi érintett eszköz könyv szerinti értéke nulla. A bérleti szerződés alapján a bérbeadó a beruházásokat nem vásárolta meg. A bérleti jogviszony megszűnésekor az eredeti állapot helyreállítása is felmerült, az átadás-átvétel során azonban olyan megállapodás született, amely szerint az új bérlő átvállalta az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatos költségeket. A beruházások ténylegesen a korábbi bérelt ingatlanban maradtak. A feltett kérdéseket – az ismétlések elkerülése érdekében – a válaszban ismertetjük.

Kérdés: I. Tényállás
Egy magyar társaság (a továbbiakban „Társaság”) munkaviszonyban álló munkavállalója a Társaság tevékenységének ellátásához szükséges kis értékű tárgyi eszközöket (pl. fülhallgató, monitor, egér) vagy egyéb eszközöket (pl. irodabútor) vásárolt webshopon keresztül. A webshop a számlát nem a Társaság, hanem a munkavállaló nevére állította ki. A magánszemély nevére kiállított számla javítására utólagosan nincs lehetőség. Az eszközök beszerzésére a Társaság gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó feladatok ellátása érdekében került sor, és az eszközöket a beszerzést követően kizárólag vagy döntő részben a Társaság üzleti tevékenysége során használják. A Társaság a beszerzés ellenértékét a munkavállaló részére meg kívánja téríteni, illetve az eszközöket a könyveiben nyilvántartásba kívánja venni. A Társaság álláspontja szerint a gazdasági esemény tényleges tartalma alapján az eszközök a Társaság érdekében kerültek beszerzésre, ugyanakkor kérdéses, hogy a munkavállaló nevére kiállított számla milyen módon alkalmas a számviteli elszámolás és az adójogi megítélés alátámasztására.
Kérdéseink:
1. Helyesen jár-e el a Társaság, ha a munkavállaló nevére kiállított számla ellenértékét a munkavállaló részére megtéríti, és az eszközt saját könyveiben eszközként vagy költségként elszámolja?
2. Az így elszámolt költség/ráfordítás társasági adó szempontjából elismert költségnek minősül?
3. Amennyiben a Társaság jogosult az eszköz bekerülési értékének elszámolására, milyen dokumentumok alkalmasak annak igazolására, hogy az eszköz ténylegesen a Társaság üzleti tevékenységét szolgálja, és a gazdasági esemény a Társaság érdekében merült fel?
4. A munkavállaló nevére kiállított számla alapján megtérített összeg a munkavállaló oldalán keletkeztet-e adóköteles jövedelmet, amennyiben az eszköz a Társaság gazdasági tevékenysége érdekében került beszerzésre és használatra?
5. A Társaság könyvvezetése szempontjából megfelelő megoldásnak minősül-e, ha a megtérítendő ellenértéket a munkavállalóval szembeni kötelezettségként számolja el, majd annak megtérítésével zárja a gazdasági eseményt?
6. Mennyiben változtat az elszámolás módján, ha a fenti gazdasági esemény pénzügyi teljesítése a munkáltató vállalati bankkártyájával/hitelkártyájával kerül kifizetésre, de a számla a magánszemély nevére szól?
Tekintettel arra, hogy az eszközök beszerzéséről nem áll rendelkezésre a Társaság nevére kiállított számla, véleményünk szerint a munkavállalónak térített vagy a kereskedőnek kifizetett ellenértéket egyéb ráfordításként kell elszámolni, és társaságiadóalap-növelő tételként szükséges beállítani. Milyen megoldással lehet elérni, hogy a Társaság fel tudja venni az eszközöket a nyilvántartásaiba, és értékcsökkenést tudjon elszámolni utánuk.

Kérdés: A forgalomból kivont gépjárművet újra forgalomba helyezik. A kérdező feltételezi, hogy vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé. Ebben az esetben újraindul az ötéves leírási időszak, vagy folytatni kell a korábbi elszámolást? Mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja?

Kérdés: Az építőipari tevékenységet végző társaság a megrendelőjével kötött vállalkozási szerződésben rögzítette a műszaki tartalmat, a kivitelezés véghatáridejét, a vállalkozói díjat, továbbá azt, hogy a kivitelezés véghatáridejének megtartása esetén a vállalkozó a vállalkozói díjon felül egy nettó összegű bónuszra is jogosult. Értelmezésünk szerint a szerződésben rögzített egyösszegű bónusz is az ellenérték részének tekintendő, számlázandó, és árbevételként számolandó el, miután a bónusz abban az esetben jár, ha a vállalkozó a véghatáridőt megtartja. Helyes-e az értelmezésünk, vagy a szerződésben rögzített egyösszegű bónusz egyéb bevételnek minősül, és számlázni sem kell?

Kérdés: A kft. használt személygépkocsik értékesítésével foglalkozik. Értékesítettünk egy használt gépkocsit március végén, az átírási folyamat elindult. A kiállított számla mellé adásvételi szerződést is kötöttünk. Az új forgalmi engedély már kész, a törzskönyv küldése az ügyfél részére már folyamatban van. Az ügyfél műszaki problémákra hivatkozva visszahozta az autót, amelyet a kft. visszavett. Sztornószámlát kell készítenünk, vagy az ügyfél adja el azt részünkre, mint magánszemély, adásvételi szerződéssel?

Kérdés: A cég az euróbankszámláján befektetési céllal rendelkezik. A bank a lekötendő összeggel megterheli a számlát, egyúttal jóváírásra kerül az összeg a lekötéshez kapcsolódó számlán. A futamidő végén az előző tétellel megterhelésre kerül a lekötéshez kapcsolódó számla, és jóváírják azt a bankszámlán. Ez esetekben milyen árfolyamot kell használni? Az egyes átvezetéseknél keletkezhet-e árfolyam-különbözet?

Kérdés: A kft. saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával és a közüzemi díjak áthárításával foglalkozik. Hová kell könyvelni a bejövő (de továbbhárított) közüzemi számlákat? Lehet közvetített szolgáltatás? Azon közüzemi költséget, amit nem hárít tovább a kft., azt az igénybe vett szolgáltatások költségei közé könyveljük?

Kérdés: A társaság közbeszerzési pályázaton elnyert feladatra vállalkozói szerződést kötött a megrendelővel. A teljesítmények számlázásakor a számlán külön sorban kell feltüntetni az alvállalkozókat, valamint a saját teljesítményt. A számlán feltüntetjük, hogy az közvetített szolgáltatást tartalmaz. Az alvállalkozók kifizetéséről részletes elszámolást kell küldeni. Ezeket az alvállalkozókat a 815. főkönyvi számlára könyveljük, és közvetített szolgáltatásként jelenítjük meg. Helyesen járunk el?

Kérdés: A kft. termékgyártással foglalkozik. Közösségi adószámmal rendelkező külföldi cég termék gyártását rendelte meg, 50% előleget átutalt. A termék elkészült, erről az értesítés megtörtént, de a vevő a terméket nem kéri kiszállítani, többszöri értesítésre nem reagál. A kiszállítás így már fél éve nem lehetséges. Ebben az esetben a gyártó az előleget megtartaná, a terméket más vevő részére értékesítené. Kérem a számviteli teendők leírását! Hogyan lehet az előleget ebben az esetben bizonylatolni, számvitelileg rendezni?