4269 talált állásfoglalás a számvitel kifejezésre

Kérdés: Van-e jogszabályi akadálya annak, hogy a könyvviteli szolgáltatás megszűnése után (természetesen a kötelezően átadandó dokumentumok átvételét követően) a könyvelőprogramból töröljem az adott céget? Elegendő ehhez a két fél egybehangzó nyilatkozata?

Kérdés: Miként kell helyesen értelmezni a számviteli törvény és a Polgári Törvénykönyv osztalékfizetési korlátokra vonatkozó rendelkezéseit az alábbi specifikus, tőkeszerkezeti és eredményszituációban? Társaságunk saját tőkéje kizárólag a jegyzett tőke, az eredménytartalék és a tárgyévi adózott eredmény sorokból áll, egyéb tőkeelem (pl. tőketartalék, lekötött tartalék, értékelési tartalék) nem szerepel a mérlegben. A tárgyévben jelentős értékvesztés elszámolása válik szükségessé, amelynek következtében a tárgyévi adózott eredmény negatív (veszteséges) lesz. Ez a tárgyévi veszteség összegeiben meghaladja a korábbi évek felhalmozott nyereségéből álló (pozitív) eredménytartalékot. Ugyanakkor a társaság teljes saját tőkéje a veszteség elszámolása után is meghaladja a jegyzett tőke összegét (a saját tőke nem csökken a jegyzett tőke alá).

Kérdés: Adott egy társaság, amely esetében a telkek évekkel korábban (akár 10-20 évvel korábban) tárgyi eszközként kerültek felvételre a beszerzéskor, minden bizonnyal vezetői döntés függvényében. Az évek során volt néhány telek, amin az elmúlt években valósult meg a beruházás, és volt jó néhány, amin nem, azaz a vétel óta üresen áll. Konkrétan ezen üres telkeket a cég jelenleg tartja, lehet, hogy beruházást fog rajta megvalósítani, de az is lehet, hogy nem. Ilyen esetben az üres telkek vonatkozásában, ismerve a nem tisztázott helyzetet, indokolt-e a tárgyi eszközként való kimutatás? Ha esetleg érkezik rá egy jó ajánlat, és a tulajdonos az értékesítés mellett dönt, át kell-e sorolni ezen telket/telkeket a készletek közé eladás előtt? A társaság fő tevékenysége a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.

Kérdés: Egy kft. autóvezető-oktatással foglalkozik, tevékenységét alvállalkozók bevonásával végzi. A tanulóktól az oktatás megkezdése előtt előleget szednek be. A végszámlát akkor állítják ki a tanulók részére, amikor sikeres vizsgát tettek. Az alvállalkozók minden tárgyhónapot követő első pár napban kiállítják a tárgyhavi díjukról a számlát, tehát a következő év január elején a decemberi gyakorlati oktatás is kiszámlázásra kerül az alvállalkozók részéről, amit könyvelnek 2026. évre. Előfordulhat, hogy a bevétel végszámlája még nem készül el a mérlegkészítés időpontjáig sem (következő év február 28.). A kettős könyvvitel teljessége értelmében így a bevétel „hiányos” a 2026. év tekintetében. A kérdésem az, hogy számláztassuk-e le a kft.-vel a december 31-ig ténylegesen megtörtént tanórák díját részszámla formájában, vagy elég, ha kiszámoljuk és elhatárolással lekönyveljük a bevételt?

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság („A” Holding Kft.), mely 2026. 04. 05-éig csak egy számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozással (100%-os leányvállalat) rendelkezett. Klasszikus holdingtársaság, egy részesedése volt. Egyedi 2025. évi éves beszámolóinak adatai az alábbiak: mérlegfőösszeg 1 milliárd forint, értékesítés nettó árbevétele 0. Az „A” Holding Kft. leányvállalata, mely „B” Kft. 2025. évi adatai: mérlegfőösszeg 8 milliárd forint, értékesítés nettó árbevétele 7 milliárd forint. Tekintsük úgy, hogy a 2023. és a 2024. üzleti évi beszámolókban szereplő adatok ezekkel egyezőek voltak (a létszám egyik évben sem haladta meg a 250 főt). Azonban 2026. 04. 05.-én további részesedések kerültek az „A” Holding Kft.-hez, és ezek olyan mérlegfőösszegű, értékesítés nettó árbevételű és létszámú társaságok (a 2023., 2024. és 2025. üzleti éveket tekintve is), melyek figyelembevételével a konszolidálás előtti összesített adatok a cégcsoport esetében minden üzleti év tekintetében meghaladják a számviteli törvény 117. § (1) bekezdés a), b) és c) pontban írt határértékeket. Az „A” Holding Kft.-nek mely üzleti évről kell először konszolidált beszámolót készítenie, és mely évről kell először fenntarthatósági jelentést készítenie?

Kérdés: A társaság 2026. 02. hónappal beszerzett egy ingatlant, felépítménnyel. A felépítmény kapcsán a tárgyi eszközkénti hasznosítás volt a cél, ezért ezen nappal aktiválásra került az ingatlan (külön az épület és a telek is). Majd 2026. 09. hónapban úgy dönt, hogy bontási terv készítésére kér fel egy vállalkozót, fontolóra véve a lehetséges bontást. A 2026. 02. havi aktiváláskor még a tárgyi eszközkénti aktiválás miatt a fejlesztési tartalék egy határozat alapján feloldásra került. Helyesen járt el a cég? Ha végül ténylegesen bontás lesz, az valószínűleg csak 2027-ben valósulhat meg leghamarabb.

Kérdés: A vállalkozás eladásra szánt lakóingatlant épít generálkivitelezővel. Az eladás megkezdéséig az ingatlan felépítésének költségét és a vásárolt építési telek értékét a készletek között mutatja ki a mérlegben. Mind az építési telek megvásárlásához, mind pedig az építkezés finanszírozásához az anyavállalattól tagi kölcsönre szorul. Ennek kamatterhe része lehet-e a készletre vett építési telek, illetve a befejezetlen termelésként kimutatott építési költségek értékének? Ha igen, akkor meddig vehető figyelembe a kamat a készlet értékében? A lakóingatlan elkészültéig vagy értékesítéséig (az ingatlan átruházásáig)? Az építkezés és a telek vásárlása 2006 márciusában történt, a lakóingatlan befejezése 2027 őszén várható.

Kérdés: Igaz-e az, hogyha EFO-s alkalmi munkára írásbeli szerződést kötnek, amire a készpénzben történő kifizetés dátumát is felviszik, akkor nem szükséges kiadási pénztárbizonylattal kísérni a kifizetést?

Kérdés: Társaságunknál többször előfordult, hogy az ügyfeleink azt kérték, kizárólag a NAV Online Számla adatszolgáltatás alapján könyveljük a kimenő és bejövő számlákat. Álláspontunk szerint az adatszolgáltatás azonban önmagában nem felel meg a számviteli törvény 165–167. §-ában foglalt rendelkezéseknek. Szeretnénk hivatalos megerősítést kérni arra vonatkozóan, hogy a kimenő és bejövő számlák könyvelésének alapbizonylata továbbra is maga a számla (papír vagy elektronikus formában), és ezt nem helyettesítheti a NAV-adatszolgáltatás, azaz nem megengedett kizárólag egy összegző adatszolgáltatás alapján könyvelni. A különböző nyilvántartások és adatszolgáltatások ugyan tartalmazhatják a könyveléshez szükséges információkat, és segítségül szolgálhatnak az adatok feldolgozásában, azonban a törvényi rendelkezéseknek önmagában nem felelnek meg. Emellett mindenképpen szükséges, hogy az adatszolgáltatás a kapott, jóváhagyott alapbizonylatokkal konzisztens megegyező adatokat tartalmaz, erre vonatkozóan a gazdálkodónak megfelelő adategyeztetési folyamatokat és bizonylatkezelési folyamatokat kell kialakítania és működtetnie, továbbá a kapcsolódó eredeti bizonylatok könyvelési tételekhez való hozzárendelését, utólagos visszakereshetőségét, valamint megőrzését is biztosítani kell.

Kérdés: Egy kft. a 2026. 04. 22-i határozatában (2025. évi beszámolóval együtt feltöltött) jóváhagyott osztalékról – mely 25 millió volt – lehet-e részben (pl. 15 millió) lemondani a csak magánszemélyekből álló tagoknak, amit természetesen a NAV felé bejelentünk (AVBA), és Taggyűlési Határozatot készítünk hozzá? Vagy csak a teljes összegről lehet lemondani, mert az lett jóváhagyva? Úgy gondolom, hogy lehet részben is lemondaniuk, sőt még nem is kell egységesen, arányosan egyezően lemondaniuk az egyes tagoknak. A lemondott összeg után keletkezik-e bármilyen szja- és szochofizetési kötelezettsége a magánszemélynek (hiszen a cég nem fizet ki most semmit, így nincs miből levonja)? Tudom, hogy illeték nem terheli [Itv. 17. § (1) bekezdése alapján]. Esetleg belép ilyenkor az Szja-tv. 9. § (3) bekezdése, és akkor lesz adó?