4242 talált cikk a számvitel kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünkkel (aki részére termékeinket rendszeresen értékesítjük, szolgáltatást nyújtunk) abban állapodtunk meg, hogy az általunk értékesített termékekre, elvégzett szolgáltatásokra vonatkozó számlakibocsátási kötelezettségünknek helyettünk ügyfelünk tesz eleget. Ügyfelünk ezen vállalásának általában eleget tesz, de egyre gyakrabban előfordul, hogy a helyettünk kiállított számlát nem küldi meg a teljesítést követően, esetenként később sem, vagy csak olyan számlát kapunk, amelyet ügyfelünk a NAV-hoz nem jelentett be. Számla hiányában nem könyvelhetünk, a vevői folyószámlát sem tudjuk egyeztetni (a NAV Online Számla Rendszerében rendelkezésre álló adatok alapján nem könyvelhetünk). Ilyen esetben mit lehet tenni?

Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságunk vagyonkezelésbe kapott több ingatlant. Az önkormányzattal kötött vagyonkezelői szerződés visszapótlási kötelezettséget ír elő. Az ingatlanhasznosítás bérbeadással valósul meg, illetve strandfürdőt üzemeltetünk. A bérbeadási tevékenységet bejelentettük az áfa hatálya alá. Az ingatlanokon felújítást hajtottunk végre, illetve pl. a termálstrandon új medencét is építettünk, a beruházásokhoz kapcsolódó áfát visszaigényeltük.
– A beruházások, illetve felújítások aktiválása után kell-e vagyonkezelői szerződést módosítani, mivel a vagyonkezelt ingatlanok könyv szerinti értéke változott (növekedett)?
– Van-e teendő a visszaigényelt áfával?
– Milyen egyéb számviteli teendők szükségesek a tulajdonosnál és a vagyonkezelőnél?

Kérdés: Társaságunk az egyik telefontársaságtól 5 db telefont vásárolt, amelyből kettőre 100%, háromra pedig 50% kedvezményt kapott. A számlán telefononként részletezésre került: a nettó + áfa = bruttó érték, alatta a kedvezmény. A társaság az egyik nulla forintért, illetve 50%-kal vásárolt telefont szeretné a leányvállalatának átadni, eladni bekerülési értéken (nullaérték, illetve 50%-os érték), hiszen neki ennyibe került. Kérdés, számlázhat-e úgy, mint ahogyan a telefontársaság számlázott (kedvezménnyel csökkentett értéken)? Ebben az esetben a társaságok közötti kapcsolt viszony miatt kell-e társaságiadó-alapot módosítani?

Kérdés: Könyvelőirodánk többségében német tulajdonú vállalatok könyvelését végzi. Az egyik ügyfelünknél felmerült a kérdés, hogy a 2026. évi beszámolót szükséges-e könyvvizsgáló által is ellenőriztetni. 2025 folyamán a német illetőségű anyacég tulajdonosi szerkezete megváltozott, és azt az információt kaptuk, hogy mostantól a magyar leányvállalat a jövőben bekerül a konszolidációba. Ugyanakkor ez a konszolidált beszámoló kizárólag belső használatra készül, mivel az anyavállalat a helyi szabályozás alapján nem köteles konszolidált beszámolót készíteni és közzétenni. A magyar társaság az Szt. előírásai alapján (mérete, árbevétele és átlagos statisztikai létszáma szerint) egyébként nem tartozik könyvvizsgálati kötelezettség alá. Kérdésem az, hogy a könyvvizsgálati kötelezettség megítélése szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a konszolidált beszámoló kizárólag belső használatra készül? Ebben az esetben is fennáll-e a könyvvizsgálati kötelezettség, vagy csak akkor lenne kötelező a könyvvizsgálat, ha a konszolidált beszámolót jogszabály alapján kellene elkészíteni és közzétenni?

Kérdés: Társaságunk a hálózatról leszerelt, javításra váró transzformátort piaci értéken készletre veszi az anyagok között, majd külső vállalkozóval vagy saját javítóüzemében megjavítja. A külső vállalkozó javítási költsége a megjavított transzformátor értékét növeli az anyagok között. Hogyan helyes elszámolni a saját javítóüzemben megjavított transzformátor költségét? Mondható-e, hogy a külső vállalkozó által javított transzformátor anyag, a saját javítóüzemben megjavított pedig késztermék, ha mindkét esetben a megjavított transzformátor visszakerül a hálózatra?

Kérdés: A társasház egyik albetétjének a tulajdonosa a közös képviselő, emiatt közös képviselői tiszteletdíjra jogosult, de mint tulajdonos, köteles közös költséget fizetni. A közös képviselő a tulajdonában lévő albetét után havonta nem fizet közös költséget a társasház részére, a közösköltség-tartozást a havi közösköltség-egyenlegközlőn sem tünteti fel. A közös költséget oly módon rendezi, hogy az év végén a közös képviselet éves tiszteletdíjáról kiállított számla összegének pénzügyi rendezésekor a közösköltség-tartozás összegével csökkentett összeg kerül átutalásra. Szabályszerű-e a közös képviselő részéről a közös képviselői tiszteletdíj összegében a társasház felé fennálló követelése, illetve a közös költség címén a társasház felé fennálló kötelezettségének a pénzügyi kiegyenlítésben történő beszámítása? Ha nem, milyen előfeltételek, engedélyek alátámasztó dokumentumok alapján teheti ezt meg?

Kérdés: Cégünk anyagot vásárolt, amelyet raklapon kaptunk. A raklapok visszaválthatók, de alacsonyabb áron veszik vissza. Milyen áron vegyük készletre a raklapokat? Az 5500 Ft/db visszaváltási áron, vagy a számlázott 6000 Ft/db áron? A különbözetet mikor és hogyan számoljuk el?

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: „A” kft.) tulajdonosi szerkezete az alábbi:
– egy természetes személy 50%-os üzletrésszel és szavazati joggal rendelkezik;
– egy másik korlátolt felelősségű társaság („B” Kft.) szintén 50%-os üzletrésszel rendelkezik.
A természetes személy egyben a másik „B” Kft. 100%-os tulajdonosa is, továbbá ezen természetes személy mindkét kft. ügyvezetője (önálló képviseleti joggal). Nem áll rendelkezésre információ olyan tagi megállapodásról, szavazati megállapodásról vagy egyéb szerződéses rendelkezésről, amely a szavazati jogok gyakorlását, az ügyvezetés kijelölését vagy az irányítás módját befolyásolná. A kérdés kizárólag a tulajdonosi struktúra alapján történő számviteli besorolásra és annak beszámolóban történő bemutatására irányul (mert az egyértelmű, hogy az adótörvények szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek).
Kérdések:
1. A számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozási minősítés szempontjából az „A” Kft. és a „B” Kft. milyen kapcsoltsági viszonyban van egymással? Ha „B” Kft. és „A” Kft. is éves beszámolót készít, akkor az „A” Kft.-nek, ha 100 egység kötelezettsége van a „B” Kft.-vel szemben, akkor azt „A” Kft. és „B” Kft. hol kell szerepeltesse?
2. A fenti tulajdonosi struktúra alapján az „A” Kft. részesedését a „B” Kft. a könyveiben hol szerepeltesse a befektetett pénzügyi eszközök között? A részesedés a számviteli törvény szerint:
– közös vezetésű vállalkozásnak,
– társult vállalkozásnak,
– jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásnak,
– vagy egyik kategóriába sem tartozik?

Kérdés: A társaság kapcsolt vállalkozása nem egyenlítette ki a tartozását. A társaság 2025. évben a követelésre 100% értékvesztést számolt el (8691-315, 12.000 E Ft), és megnövelte a taoalapját. A kapcsolt vállalkozás felszámolás alá került. A felszámoló a társaság követelését nem vette nyilvántartásba, de a behajthatatlansági nyilatkozatot kiadta 2026. évben. A társaság ennek alapján kivezetheti-e 8691-311, 12.000 Ft könyvelési tétellel az eredeti követelést, és megszüntetheti-e a követelésre elszámolt értékvesztést a 315-8691, 12.000 E Ft összegben? A könyvelési tételek eredményre gyakorolt hatása ennek alapján nulla. Így nincs mivel módosítani az adózás előtti eredményt. A társaság hogyan tudja ebben az esetben 2026. évben érvényesíteni az adóalap-csökkentő tételt?

Kérdés: A kft. az ingatlant 2025. októberig bérbeadás útján hasznosította. Azóta az ingatlan nem került bérbeadásra, és nem szolgál semmilyen bevételszerző tevékenységet. A tulajdonos kft. ezt az ingatlant értékesíteni kívánja. A 2025. évi beszámolóban nem került átsorolásra a készletek közé. Megteheti-e a társaság, hogy ezen ingatlant 2026. 01. 01. időponttal sorolja át a készletek (áruk) közé?
Másik kérdés: a kft. több ingatlannal rendelkezik, és azt tervezi, hogy alkalmazza a számviteli törvény 57. §-ának (3) bekezdése szerinti értékelést. Ebben az esetben azt minden ingatlanra alkalmaznia kell, vagy választhat, hogy melyik ingatlanra szeretné?