3930 cikk rendezése:
21. cikk / 3930 Ajándékba kapott festmény kerete
Kérdés: Kivás kft. ajándékba kapott 3 db festményt (nem zsűrizett alkotás), ezeket szeretné bekereteztetni. A keretezés költsége kb. 100 ezer forint. Ezt elszámolhatja-e költségként a kft.? A festményeket nyilvántartásba kell venni?
22. cikk / 3930 Megvásárolt eszközök hasznos élettartamának minősítése
Kérdés: Egy építőipari tevékenységet végző társaság célzottan egy projekthez különféle nagy értékű, többmilliós eszközöket (gépek, berendezések) szerez be, amelyek várható használati ideje általában több év. A megvásárolt eszközök jelentős használatnak vannak kitéve. A projekt befejezésekor még működőképes eszközöket várhatóan értékesítik, néhányat esetleg megtart a társaság, de ez még nem ismert, az eszközök elhasználódásától is függ. Az érintett projekt várhatóan jövő év első felében fejeződik be, azaz az eszközök beszerzésétől nincs már egy év hátra. Ilyen esetben a beszerzett eszközök kezelhetők-e tárgyi eszközként, vagy mivel az Szt. 24. § (1) bekezdésének rendelkezése nem teljesül, a beszerzett eszközök készletként, illetve a használatbavétellel egyidejűleg anyagköltségként számolandók el? Jogos a teljes bekerülési érték azonnal anyagköltségként történő elszámolása, évek közötti megosztás nélkül? Vagy alkalmazható a költségek időbeli elhatárolása és a várható használat időtartamának megfelelően az eszközök bekerülési értékének évek közötti megosztása?
23. cikk / 3930 A számviteli törvény 94/B. §-ának értelmezése
Kérdés: A 2024. évi üzleti évtől alkalmazandó a számviteli törvény 94/B. §-a, mely szerint a vállalkozó a kiegészítő mellékletben bemutatja a környezetvédelmi, sport-, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási területen közérdekű célból, közhasznú tevékenységet végző civil szervezetnek ellentételezés nélkül az üzleti évben nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat. 2024. évre vonatkozóan milyen részletezettséggel kell ezeket az adatokat bemutatni? Külön-külön kell bemutatni a környezetvédelmi, sport-, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási jellegű közhasznú szervezeteknek nyújtott támogatásokat, illetve külön-külön a pénzbeli és a természetbeni juttatásokat?
24. cikk / 3930 Céges visszaváltási kupon elszámolása
Kérdés: A 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet szabályozza a DRS-rendszer működését, mellyel kapcsolatban kérdésként merült fel nálunk, mint élelmiszer-kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásnál, hogy céges vásárlás esetén, ahol átutalásos számlát kér a vevő, és emellett be szeretné váltani a visszaváltó automata által a cégnél gyűjtött visszaváltási díjas termékekre járó kupont, hogyan kell ügyviteli szempontból eljárni? A bolti pénztárban jelenleg készpénz ellentételezéssel beváltjuk a kupont, emellett kiállítjuk a vásárlás teljes összegéről az átutalásos számlát. A pénztárgép által nyomtatott kiadási bizonylatnak mi legyen a sorsa? A partner részére át kell adni annak érdekében, hogy el tudjon számolni a visszaváltási díjjal, vagy ezt a bizonylatot meg kell őriznünk az egyeztetésekhez?
25. cikk / 3930 Szabályzatok és a számviteli politika időpontja
Kérdés: Egy kft. számviteli szabályzataival kapcsolatosan az alábbi eltérések tapasztalhatók: A Pénzkezelési Szabályzata (2021. évben kiadott, majd 2023. évben módosított). Véleményem szerint mindez nem felel meg az Szt. 14. §-a (5) bekezdése rendelkezéseinek, mivel a törvény szerint a kötelező szabályzatokat a számviteli politika részeként kell elkészíteni. Tehát a 2022-ben keletkezett Számviteli politika része a 2021-es, illetve 2023-as kiadású Pénzkezelési szabályzat. Továbbá az is nyilvánvaló, hogy a Pénzkezelési szabályzat kiadásának időpontjai a Számviteli politika kiadásától időben – 90 napot meghaladóan – elvált, így nem került(hetett) sor a Számviteli politika aktualizálására. A 2023-as Pénzkezelési szabályzat nem utal vissza a Számviteli politikára, amelynek részét képezi, így véleményem szerint nem összekapcsolható a 2022. évben kiadott Számviteli politikával sem. A 2023. évben bekövetkezett jogszabályváltozások átvezetése a társaság 2022. évben kiadott Számviteli politikájában nyilvánvalóan nem történhetett meg, tehát a 90 napos átvezetésielőírás-kötelezettség betartása sem teljesült a Számviteli politika esetében.
Kérdésem, hogy szakmai meglátásuk szerint hordoz-e megfelelési, pénzügyi vagy működési kockázatot, ha egy társaság:
– Szükséges-e a Számviteli politika 90 napon belül történő módosítása abban az esetben is, ha a változás belső döntés eredménye, nem pedig az Szt. módosítására vezethető vissza?
– Szabályszerűnek tekinthető-e az a szabályozás, amiben a Számviteli politika dátumozása eltérő a többi, annak keretén belül elkészítendő szabályzat dátumától (időben előre és/vagy vissza)?
– Mi az az eljárás – meglátásuk szerint –, amellyel egyértelműen igazolható, hogy egy társaságnál az adott részszabályozás a Számviteli politika részét képezi? (A Számviteli politika elfogadása taggyűlési határozattal, a Pénzkezelési szabályzatot az ügyvezető adta ki stb.)
– Hordoz-e megfelelési, pénzügyi vagy működési kockázatot a Számviteli szabályzatok időbeli összhangjának hiánya?
Kérdésem, hogy szakmai meglátásuk szerint hordoz-e megfelelési, pénzügyi vagy működési kockázatot, ha egy társaság:
– Szükséges-e a Számviteli politika 90 napon belül történő módosítása abban az esetben is, ha a változás belső döntés eredménye, nem pedig az Szt. módosítására vezethető vissza?
– Szabályszerűnek tekinthető-e az a szabályozás, amiben a Számviteli politika dátumozása eltérő a többi, annak keretén belül elkészítendő szabályzat dátumától (időben előre és/vagy vissza)?
– Mi az az eljárás – meglátásuk szerint –, amellyel egyértelműen igazolható, hogy egy társaságnál az adott részszabályozás a Számviteli politika részét képezi? (A Számviteli politika elfogadása taggyűlési határozattal, a Pénzkezelési szabályzatot az ügyvezető adta ki stb.)
– Hordoz-e megfelelési, pénzügyi vagy működési kockázatot a Számviteli szabályzatok időbeli összhangjának hiánya?
26. cikk / 3930 Bérbeadás vagy helyfoglalás?
Kérdés: Rendezvényszervező cég városi fesztiválokat szervez, amelyek a város terein, utcáin zajlanak. A városvezetés megbízza a rendezvényszervezőt a lebonyolítással úgy, hogy a város által biztosított területeket és a város meglévő eszközeit díjmentesen bocsátja a szervező cég rendelkezésére. A várostól kapott asztalokat és a hozzá való padokat a szervező cég kihelyezi a város főterén, ahol a lakosság bográcsban főzhet saját részre, és ott a helyszínen el is fogyaszthatja. Csak az a személy főzhet a téren, aki asztallal rendelkezik. Az asztalok többszemélyesek, baráti társaságok szoktak együtt főzni. A szervező cég az asztalokért – vagyis a főzési lehetőségért – bérleti díjat szed. A bérbeadás asztal és padok bérbeadását jelenti, vagy a terület bérbeadását? Vagy esetleg nem is bérbeadás történik, hanem a rendezvényen való részvétel lehetőségét vásárolja meg az asztalhoz jutni akaró személy? A főzni akaró személyek szemszögéből megközelítve a kérdést, nekik egyformán fontos az asztal és a hely is. Ha az asztal nem lenne a főtéren, akkor nem lenne rá szüksége, de a helyre sem asztal nélkül. A kérdés a helyes számlázás és az áfa helyes kezelése miatt merült fel.
27. cikk / 3930 Irodahelyiségek bérbeadása előtt végzett munkák minősítése
Kérdés: Ingatlannal rendelkező társaság irodahelyiség bérbeadásával foglalkozik. Új vagy meglévő bérlő szerződésének meghosszabbításakor jellemzően jelentősebb költségek merülnek fel a helyiségkiépítés kapcsán, amelyet a társaság végez el. A kivitelezési munkálatok a bérbe adott terület bérlői igényeknek megfelelő átalakításával kapcsolatosak, és bár funkcióváltással nem járnak, de magukban foglalnak épületgépészeti (vizesblokk-, konyha-, világításkiépítés stb.) és egyéb, inkább dizájn jellegű munkákat, mint pl. a szőnyegcsere, falak áthelyezése, tárgyalók kialakítása, falak festése. A munkálatok elvégzésének alapvető célja a bérlő megnyerése, illetve a bérleti szerződés meghosszabbítása, mely által a társaság a következő években további gazdasági hasznot fog elérni. Kifejezetten a fenti jellegű kialakítások esetén is indokolt-e egyenként vizsgálni az elvégzett munkákat, hogy mely, a számviteli törvény által meghatározott fogalomnak felelnek meg, és aszerint minősíteni beruházásnak, felújításnak vagy karbantartásnak, vagy a körülményekre tekintettel az egy bérlőhöz kapcsolódó munkák kezelhetők egy „csomagban”, és a jövőbeni addicionális haszonra és az összemérés elvére tekintettel indokolt lehet ezek aktiválása és a bérleti szerződés időszaka alatt történő költségkénti elszámolása?
28. cikk / 3930 Előfizetési díj továbbszámlázása
Kérdés: Vállalkozásunk jelpontosság előfizetés-szolgáltatást vásárol, melyet továbbértékesít vevői részére. Minden előfizetéshez tartozik egy SIM-kártya is. A szállító számlája két tételből áll: 1 db SIM-kártya (termék) és 1 db előfizetési díj, mindkettő külön értékkel. Előfordul, hogy külön számlán történik a számlázás, de minden előfizetésidíj-számlához van kártya értékesítéséről szóló számla is. Vevőink felé mi is szintén külön tételben számlázzuk a SIM-kártyát és az előfizetési díjat. A SIM-kártya gyakorlatilag része egy szolgáltatásnak, önmagában nem funkcionál. A SIM-kártya-beszerzés elszámolható-e igénybe vett szolgáltatásként? Amennyiben nem, akkor anyagköltség vagy elábé? Kizárólag abban az esetben áll-e fenn a közvetített szolgáltatásként történő elszámolás, amennyiben, minden egyes előfizetés esetében van egyedi szerződés a szállítóval és a vevővel is? Azaz, nem elegendő a szállítóval kötött megállapodás, melyben rendelkezik az eladó a közvetíthetőség tényéről, és a vevőkkel van csak egyedi szerződés? Amennyiben a közvetített szolgáltatásként történő elszámolás feltételei fennállnak, abban az esetben a SIM-kártya beszerzése is közvetített szolgáltatás lesz?
29. cikk / 3930 Jegyzett tőke csökkentése esetén a részesedés csökkentése?
Kérdés: Ha egy társaság elhatározta, hogy csökkenti jegyzett tőkéjét, például 700.000 E Ft-ról 350.000 E Ft-ra, a tulajdonos, egy másik társaság részesedésének értéke 800.000 E Ft, akkor a részesedés névértéke is a felére csökken? Mindkét társaságban szeretnénk kérni a könyvelési lépéseket. További kérdés, hogy ilyenkor a különbözetet a tulajdonos társaságnál a pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni?
30. cikk / 3930 Közös költségről számlamásolat
Kérdés: Számlamásolatot köteles-e kiállítani bármely szervezet, jogszabály van-e erre? Pl. közös képviselő vagy könyvelője a közös költségről?
