4142 talált cikk a számvitel kifejezésre

Kérdés: Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?

Kérdés: "A" társaság "B" társaságban 38% részesedéssel rendelkezik. "C" társaság "A" társaság 100%-os tulajdonosa, és "B" társaság a maradék 62% tulajdonosa. Számviteli szempontból az "A" társaság és a "B" társaság egymással kapcsolt vállalkozások-e? Van-e különbség a minősítésnél, ha a "C" társaság bizalmi vagyonkezelő társaság?

Kérdés: Hogyan kell helyesen számvitelileg elszámolni a következő tételeket? Cégünk energiamenedzsment-rendszert vásárolt, amely a szerződés és a számla szerint a következőkből áll: az első tétel mérő- és felügyeleti eszközök, áramváltók vételára, ezek szállítása, telepítése és üzembe helyezése (előkészületi munkák és építőipari beavatkozás nélkül), valamint második tétel 3 éves energiamenedzsment-platform szolgáltatási díja, amely magában foglalja az internetes szolgáltatást biztosító SIM-kártya havi díját 0,3 GB adatforgalomig.

Kérdés: Civil szervezet részére felajánlott szja 1%-os összegének felhasználása kizárólag a kiutalás napjától – azaz a bankszámlán való rendelkezésre állás után – válik "költhetővé", vagy a teljes naptári évre elszámolható cél szerinti, illetve működési költségre? A jogszabályban erre való konkrét utalást nem találtunk, a NAV kérdésemre azt válaszolta, valóban nincs, kérjünk állásfoglalást. Vagyis kérdésünk, ha teljes évre vesszük figyelembe az elszámolásban, akkor az elfogadható vagy sem?

Kérdés: A Számviteli Levelek 468. számában megjelent 8920. számú kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérem megvizsgálni azt, hogy az 50%-os szabály mennyire "kőbe vésett". A 2021-ben kiadott Ptk.-kommentár szerint a 3:174. § (4) bekezdésében leírt szabály diszpozitív, ezért megengedett a törzstőke 50%-ánál nagyobb saját üzletrész, de ez nem lehet 100%.

Kérdés: "A" társaság "B" társaság leányvállalata, "C" társaság is a "B" társaság leányvállalata. "A" társaság és "C" társaság üzleti kapcsolatban állnak. Számviteli szempontból az "A" és "C" leányvállalatok egymással kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek?

Kérdés: A cég jegyzett tőkéje 12 M Ft, most le akarja szállítani 3 M Ft-ra. Az évzáráskor eredménytartaléka -24 M Ft, saját tőkéje -11 M Ft. Az évet 100 M Ft + eredménytartalékkal zárta. Ebből rendezné a negatív saját tőkét. A tulajdonos tartozik 43 M Ft-tal a cégnek, ezt osztalékkivétellel rendezné. Ezek könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.

Kérdés: Fióktelep végelszámolásának könyvvizsgálatára kérték fel a cégünket. A tulajdonos külföldi. A 2022. évi beszámolót könyvvizsgáló ellenőrizte, nem jelzett végelszámolást. A megbízási szerződést a fióktelep magyarországi ügyvezetőjével megkötöttük 2023. évre, lejár 2024. 05. 31-én. A cég törléséről az értesítést február végén kapták meg a cégbíróságtól, kezdődik a végelszámolás, és utána zárómérleg könyvvizsgálattal. Módosítani kell-e a megbízási szerződésünket, vagy újabb szerződést kell kötnünk a 2024. évi záróbeszámolóra?

Kérdés: A kft. tulajdonában lévő gépjárművel történő gyorshajtásra tekintettel közigazgatási bírságot szabott ki az ORFK a cég részére. Az esemény 2023. decemberben történt, a határozat kelte: 2023. 12. 30. A bírságot megállapító határozat kézhezvételének időpontja: 2024. 01. 02. A határozat véglegessé válásának időpontja: 2024. január. A társaság számviteli politikája szerint a mérlegkészítés időpontja: március 31. Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. A fentiekre tekintettel arra következtetek, hogy a bírságot a 2023. év terhére kell előírni, mivel a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, és a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódik. Korábban, a Számviteli Levelekben 2022. február 24-én megjelent, a 8774. számú kérdésre adott válaszukban ezt a választ adták: a mulasztási bírságot az erről szóló határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg kell könyvelni. Feltételezem, az összes bírságra irányadónak tekintik álláspontjukat. Kérem, szíveskedjenek választ adni, mi a helyes eljárás?

Kérdés: Társaságunk, amely nem minősül pénzügyi intézménynek, 2023-ban visszavásárolta a saját kibocsátású kötvényét a lejárati határidő előtt. Kérem tájékoztatásukat arról, hogy a korábban vázolt gazdasági esemény tekintetében pontosan milyen módon szükséges a tranzakciót kimutatni a könyvekben?