4269 talált állásfoglalás a számvitel kifejezésre

Kérdés: A forgalomból kivont gépjárművet újra forgalomba helyezik. A kérdező feltételezi, hogy vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé. Ebben az esetben újraindul az ötéves leírási időszak, vagy folytatni kell a korábbi elszámolást? Mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja?

Kérdés: Az építőipari tevékenységet végző társaság a megrendelőjével kötött vállalkozási szerződésben rögzítette a műszaki tartalmat, a kivitelezés véghatáridejét, a vállalkozói díjat, továbbá azt, hogy a kivitelezés véghatáridejének megtartása esetén a vállalkozó a vállalkozói díjon felül egy nettó összegű bónuszra is jogosult. Értelmezésünk szerint a szerződésben rögzített egyösszegű bónusz is az ellenérték részének tekintendő, számlázandó, és árbevételként számolandó el, miután a bónusz abban az esetben jár, ha a vállalkozó a véghatáridőt megtartja. Helyes-e az értelmezésünk, vagy a szerződésben rögzített egyösszegű bónusz egyéb bevételnek minősül, és számlázni sem kell?

Kérdés: A kft. használt személygépkocsik értékesítésével foglalkozik. Értékesítettünk egy használt gépkocsit március végén, az átírási folyamat elindult. A kiállított számla mellé adásvételi szerződést is kötöttünk. Az új forgalmi engedély már kész, a törzskönyv küldése az ügyfél részére már folyamatban van. Az ügyfél műszaki problémákra hivatkozva visszahozta az autót, amelyet a kft. visszavett. Sztornószámlát kell készítenünk, vagy az ügyfél adja el azt részünkre, mint magánszemély, adásvételi szerződéssel?

Kérdés:

A cég az euróbankszámláján befektetési céllal rendelkezik. A bank a lekötendő összeggel megterheli a számlát, egyúttal jóváírásra kerül az összeg a lekötéshez kapcsolódó számlán. A futamidő végén az előző tétellel megterhelésre kerül a lekötéshez kapcsolódó számla, és jóváírják azt a bankszámlán. Ez esetekben milyen árfolyamot kell használni? Az egyes átvezetéseknél keletkezhet-e árfolyam-különbözet?

Kérdés: A kft. saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával és a közüzemi díjak áthárításával foglalkozik. Hová kell könyvelni a bejövő (de továbbhárított) közüzemi számlákat? Lehet közvetített szolgáltatás? Azon közüzemi költséget, amit nem hárít tovább a kft., azt az igénybe vett szolgáltatások költségei közé könyveljük?

Kérdés: A társaság közbeszerzési pályázaton elnyert feladatra vállalkozói szerződést kötött a megrendelővel. A teljesítmények számlázásakor a számlán külön sorban kell feltüntetni az alvállalkozókat, valamint a saját teljesítményt. A számlán feltüntetjük, hogy az közvetített szolgáltatást tartalmaz. Az alvállalkozók kifizetéséről részletes elszámolást kell küldeni. Ezeket az alvállalkozókat a 815. főkönyvi számlára könyveljük, és közvetített szolgáltatásként jelenítjük meg. Helyesen járunk el?

Kérdés: A kft. termékgyártással foglalkozik. Közösségi adószámmal rendelkező külföldi cég termék gyártását rendelte meg, 50% előleget átutalt. A termék elkészült, erről az értesítés megtörtént, de a vevő a terméket nem kéri kiszállítani, többszöri értesítésre nem reagál. A kiszállítás így már fél éve nem lehetséges. Ebben az esetben a gyártó az előleget megtartaná, a terméket más vevő részére értékesítené. Kérem a számviteli teendők leírását! Hogyan lehet az előleget ebben az esetben bizonylatolni, számvitelileg rendezni?

Kérdés: Ügyfelünkkel (aki részére termékeinket rendszeresen értékesítjük, szolgáltatást nyújtunk) abban állapodtunk meg, hogy az általunk értékesített termékekre, elvégzett szolgáltatásokra vonatkozó számlakibocsátási kötelezettségünknek helyettünk ügyfelünk tesz eleget. Ügyfelünk ezen vállalásának általában eleget tesz, de egyre gyakrabban előfordul, hogy a helyettünk kiállított számlát nem küldi meg a teljesítést követően, esetenként később sem, vagy csak olyan számlát kapunk, amelyet ügyfelünk a NAV-hoz nem jelentett be. Számla hiányában nem könyvelhetünk, a vevői folyószámlát sem tudjuk egyeztetni (a NAV Online Számla Rendszerében rendelkezésre álló adatok alapján nem könyvelhetünk). Ilyen esetben mit lehet tenni?

Kérdés:

100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságunk vagyonkezelésbe kapott több ingatlant. Az önkormányzattal kötött vagyonkezelői szerződés visszapótlási kötelezettséget ír elő. Az ingatlanhasznosítás bérbeadással valósul meg, illetve strandfürdőt üzemeltetünk. A bérbeadási tevékenységet bejelentettük az áfa hatálya alá. Az ingatlanokon felújítást hajtottunk végre, illetve pl. a termálstrandon új medencét is építettünk, a beruházásokhoz kapcsolódó áfát visszaigényeltük.
– A beruházások, illetve felújítások aktiválása után kell-e vagyonkezelői szerződést módosítani, mivel a vagyonkezelt ingatlanok könyv szerinti értéke változott (növekedett)?
– Van-e teendő a visszaigényelt áfával?
– Milyen egyéb számviteli teendők szükségesek a tulajdonosnál és a vagyonkezelőnél?

Kérdés: Társaságunk az egyik telefontársaságtól 5 db telefont vásárolt, amelyből kettőre 100%, háromra pedig 50% kedvezményt kapott. A számlán telefononként részletezésre került: a nettó + áfa = bruttó érték, alatta a kedvezmény. A társaság az egyik nulla forintért, illetve 50%-kal vásárolt telefont szeretné a leányvállalatának átadni, eladni bekerülési értéken (nullaérték, illetve 50%-os érték), hiszen neki ennyibe került. Kérdés, számlázhat-e úgy, mint ahogyan a telefontársaság számlázott (kedvezménnyel csökkentett értéken)? Ebben az esetben a társaságok közötti kapcsolt viszony miatt kell-e társaságiadó-alapot módosítani?