3979 cikk rendezése:
51. cikk / 3979 Időszakos elszámolású számlák könyvelése
Kérdés: Társaságunk ügyfele az egyik partnerével kötött szerződés alapján az Áfa-tv. 58. §-a szerinti időszakos elszámolási számlákat köteles kiállítani, még a tényleges teljesítést megelőzően előre. Az ügyfél által kiállított számla ingatlan-bérbeadási szolgáltatásról szól. Például a 2025. év januári számlát 2024 decemberében fogja kiállítani úgy, hogy a számla összes dátuma (számla kelte, fizetési határidő, áfateljesítési dátum) is 2024. decemberi. A számviteli időszak ebben az esetben teljes egészében a 2025. üzleti évet érinti. A leírt esetben könyvelhető-e a számla a 2024. üzleti évben? Kimutatható-e vevőkövetelésként, ha a partner nem fizeti meg az ellenértéket 2024 végéig? Ha 2024. üzleti évben nem könyvelhető vevőkövetelésként a 2024-ben kiállított számla, akkor a fizetési határidőig (2024-ben) kiegyenlített ellenértéket miként kell helyesen könyvelni? Hogyan változna akkor az eljárás, ha a számviteli időszak 2024. 12. 15. – 2025. 01. 14. lenne?
52. cikk / 3979 Transzferár-dokumentáció készítése
Kérdés: Ha van egy kft., mely elkészítteti a saját és más cégek (akikkel kapcsolt vállalkozásban állnak – ugyanaz a tulajdonosi és ügyvezetői kör, sok-sok ügyletet számláznak egymás között) transzferár-dokumentációit (ezzel a készítővel folyamatosan lesz üzleti kapcsolata, hiszen minden évben kötelezett ő is, és a többi cég is a transzferár-nyilvántartásra), akkor a kft. – aki egyben a megrendelő is – esetében, amikor továbbszámlázza a készítő cég szolgáltatásának nem kis összegű díját a többi cége felé, akkor ugyebár közvetített szolgáltatás valósul meg, de mivel rendszeresen lesz ez az ügylet, dokumentálás, továbbszámlázás, akkor fel kell vennie a TEÁOR-számot? Szerintem igen, mert nem egyszeri, egyedi szolgáltatásról van szó, hanem rendszeres „igény” kielégítéséről, szolgáltatásnyújtásról, hiszen folyamatosan dolgozik a ténylegesen készítő cég, számlázza is a díjait a kft. felé, aki pedig ezeket továbbszámlázza. Úgy gondolom, hogy rendszeres bevétele lesz belőle, kell TEÁOR-szám, ráadásul szerződések is kellenek (külön-külön) a kapcsolt cégek között (megbízták a kft.-t, hogy ezt a nyilvántartási kötelezettséget ő intézze el), már csak az IPA miatt is, hogy a közv. szolg. megállja a helyét. Véleményem szerint a készítő cég nem akar 10 kft. felé számlázni, szerződni, ezért is kényszerül a fő megrendelő kft. többfelé számlázni és szerződni, azaz átterhelte az „adminisztrációt”.
53. cikk / 3979 Örökölt ingatlan egyszeres könyvvezetésnél
Kérdés: Egyszeres könyvvezetést alkalmazó nem közhasznú egyesület örökölt egy ingatlant (családi ház telekkel). Hogyan kell rögzíteni a naplófőkönyvben? Kell-e szerepeltetni az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésében? Ha kell, akkor mely sorban? Az ingatlan értékcsökkenését kell-e szerepeltetni a ráfordítást jelentő elszámolások között? Ha igen, akkor milyen érték alapján számolhatok? A hagyatéki végzésben egy összeg szerepel az ingatlanra, nincs külön meghatározva az épület és külön a telek értéke.
54. cikk / 3979 Kapott osztalék kifizetése
Kérdés: Kft.-nknek („A” cég) belföldi magánszemély tulajdonosai vannak. Ugyanakkor cégünk 50%-os tulajdonosi részesedéssel bír egy másik belföldi kft.-ben („B” cég). A „B” cég 2023. évben is fizetett osztalékot tagjainak, és 2024. évben is. („B” cégnek 50%-ban magánszemély és 50%-ban a mi cégünk a tulajdonosai.) A „B” cég által cégünknek fizetett osztalékot a 97-re könyveltem. Ezt az összeget cégünk saját magánszemély tagjainak szeretné kifizetni osztalékként. Ennek nincs akadálya, ha egyébként az eredménytartalékunk is pozitív, és a várható ez évi eredményünk is az lesz? Tehát a 2024. évben kifizetett („B” kft. 2023. évi eredményéből kapott) osztalékot az „A” kft. 2024. évben továbbutalhatja a magánszemély tagjainak? Ha a kft.-nk a 2023. évi beszámoló elkészítésekor a taggyűlési jegyzőkönyvbe nem írta bele azt, hogy akár a korábbi évek eredménytartalékát, akár a tárgyévi (2023. évi) eredményéből osztalékot kíván fizetni, attól most 2024. évben megteheti azt? Milyen következményei vannak, hogy nem szerepel a taggyűlési jegyzőkönyvben ennek a ténye?
55. cikk / 3979 Bérbe adott ingatlan értékesítése részletre
Kérdés: Ügyfelünk értékesíti a tárgyieszköz-nyilvántartásában szereplő ingatlanját, az ingatlan-nyilvántartásban „lakás”-ként szerepel. (Az ingatlan a tevékenység változása miatt feleslegessé vált.) Jelenleg úgy hasznosítja, hogy bérbe adja, a bérlő megvásárolná az ingatlant. A szerződésben szereplő feltételek:
– A vevő a vételárat 84 havi részletben köteles megfizetni. A halasztott fizetésre tekintettel a vevő kamatfizetésre kötelezett. A szerződésben számszerűsítésre került a kamat- és tőkebefizetés havi összege, határideje.
– Birtokbaadás: az eladó az ingatlan-adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a vevő mint albirtokos birtokába adja az ingatlant a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján, a főbirtok átruházására szintén a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kerül sor, az utolsó vételárrészlet megfizetésének napján.
– Tulajdonjog-átszállás: az eladó a vételár teljes és hiánytalan megfizetéséig fenntartja az ingatlan tulajdonjogát. Hozzájárul ahhoz, hogy a vevők javára tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye feljegyzésre kerüljön.
Ügyfelünknek számvitelileg árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelnie az értékesítést? Mely időpontban keletkezik a bevétel? Az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg (a birtokba adással megegyezően) ki kell számláznia a teljes vételárat (függetlenül a részletfizetésektől), és a vételárrészletekről számviteli bizonylatot kell kiállítania? A számlázással egyidejűleg pedig a könyvekből is ki kell vezetnie a tárgyi eszközt? Építményadó vonatkozásában helyes-e az a véleményünk, hogy – amennyiben az ingatlan-adásvételi szerződés 2024-ben aláírásra kerül, és az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye feljegyzésre kerül, akkor – függetlenül a szerződésben szereplő „tulajdonjog-átszállás”-i résznél leírtaktól – az eladó 2025-ben már nem kötelezett az építményadó fizetésére [1990. évi C. törvény VII. fejezet 52. § (7) bekezdése]?
– A vevő a vételárat 84 havi részletben köteles megfizetni. A halasztott fizetésre tekintettel a vevő kamatfizetésre kötelezett. A szerződésben számszerűsítésre került a kamat- és tőkebefizetés havi összege, határideje.
– Birtokbaadás: az eladó az ingatlan-adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a vevő mint albirtokos birtokába adja az ingatlant a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján, a főbirtok átruházására szintén a Ptk. 5:3. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kerül sor, az utolsó vételárrészlet megfizetésének napján.
– Tulajdonjog-átszállás: az eladó a vételár teljes és hiánytalan megfizetéséig fenntartja az ingatlan tulajdonjogát. Hozzájárul ahhoz, hogy a vevők javára tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye feljegyzésre kerüljön.
Ügyfelünknek számvitelileg árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelnie az értékesítést? Mely időpontban keletkezik a bevétel? Az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg (a birtokba adással megegyezően) ki kell számláznia a teljes vételárat (függetlenül a részletfizetésektől), és a vételárrészletekről számviteli bizonylatot kell kiállítania? A számlázással egyidejűleg pedig a könyvekből is ki kell vezetnie a tárgyi eszközt? Építményadó vonatkozásában helyes-e az a véleményünk, hogy – amennyiben az ingatlan-adásvételi szerződés 2024-ben aláírásra kerül, és az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog-fenntartással történő eladás ténye feljegyzésre kerül, akkor – függetlenül a szerződésben szereplő „tulajdonjog-átszállás”-i résznél leírtaktól – az eladó 2025-ben már nem kötelezett az építményadó fizetésére [1990. évi C. törvény VII. fejezet 52. § (7) bekezdése]?
56. cikk / 3979 Üzemcsarnok és a kapcsolódó tárgyi eszközök aktiválása
Kérdés: A kft. új üzemcsarnokot építtetett külső vállalkozóval, amelyet bérbe ad. Az üzemcsarnok műszaki átadása július 29-én megtörtént a bérlő részére, a bérleti díjat már fizeti július 15-e óta szerződés alapján, de használatbavételi engedély nincs. Az üzemcsarnokon belül megtalálható különböző épületgépészet (hűtés-fűtés, vízhálózat, villamos hálózat, szellőzőrendszer, tűz- és füstérzékelő rendszer, villámvédelem), az üzemcsarnokon kívüli úthálózat, csapadékvíz-elvezetés, vízellátás, tűzcsaprendszer is elkészült. A beruházás hitelből valósult meg. Mely dátummal kell a tárgyi eszközöket aktiválni? A belső épületgépészet az épülettel együtt aktiválható, vagy külön eszközként kell őket aktiválni? Az üzemcsarnokon kívüli építmények külön-külön aktiválhatók? Valamint a beruházási hitel után fizetett kamat és egyéb elkülöníthető költségek (illetékek, hatósági díjak) a bekerülési érték arányában aktiválhatók az eszközökre?
57. cikk / 3979 Autókereskedéssel foglalkozó cég által beszerzett gépkocsik nyilvántartása
Kérdés: Autókereskedéssel foglalkozó cég által beszerzett gépkocsik számviteli nyilvántartásával, készletről tárgyi eszközzé, illetve tárgyi eszközről készletre történő átsorolásával kapcsolatban kérdezem:
A társaság továbbértékesítési céllal szerez be gépjárműveket, de ezen autók egy részét átmenetileg használja saját célra, bemutatóautóként, szervizcsere-autóként, továbbá bérbeadással is hasznosítja. Beszerzéskor a járművek árukészletre kerülnek, később előfordul, hogy átsoroljuk a tárgyi eszközök közé. Például vannak olyan esetek, amikor készletről átminősítésre kerül egy autó tárgyi eszközzé, majd néhány hónap múlva, a körülmények változása miatt, mégis eladásra kerül. Mi a helyes gyakorlat ebben az esetben? Hibás-e az az eljárás, ha év közben a használat elkezdésekor átsoroljuk a készletekről a tárgyi eszközök közé, és újabb funkcióváltás miatt visszasoroljuk a készletek közé?
Más esetekben a gépjárművet tárgyi eszközként hasznosítja (bérbe adja éven túli időtartamra), majd a bérleti időszak letelte után nem szolgálja tovább a vállalkozás érdekeit, és az eladásról dönt. Ekkor vissza lehet-e sorolni a készletek közé, vagy mindenképpen tárgyieszköz-értékesítésnek minősül? Hogyan kellene besorolni az eszközt, ha értékesítési célból szerzi be, de előtte tartósan, a szolgáltatás nyújtása céljából használják? A bérbeadás időszaka alatt tárgyi eszköz, az értékesítést tárgyi eszközként vagy a bérleti időszak végén át kell sorolni a készletbe? Megváltozik-e a gépjármű rendeltetése a bérleti időszak végén, ha már a beszerzéskor is az volt az üzleti cél, hogy a bérleti időszak végén értékesíteni fogják? Mit tekintsünk a használat, a rendeltetés megváltozásának, és milyen időponttal kell az eszközt átsorolni? Az értékesítésről szóló döntés például releváns?
A társaság továbbértékesítési céllal szerez be gépjárműveket, de ezen autók egy részét átmenetileg használja saját célra, bemutatóautóként, szervizcsere-autóként, továbbá bérbeadással is hasznosítja. Beszerzéskor a járművek árukészletre kerülnek, később előfordul, hogy átsoroljuk a tárgyi eszközök közé. Például vannak olyan esetek, amikor készletről átminősítésre kerül egy autó tárgyi eszközzé, majd néhány hónap múlva, a körülmények változása miatt, mégis eladásra kerül. Mi a helyes gyakorlat ebben az esetben? Hibás-e az az eljárás, ha év közben a használat elkezdésekor átsoroljuk a készletekről a tárgyi eszközök közé, és újabb funkcióváltás miatt visszasoroljuk a készletek közé?
Más esetekben a gépjárművet tárgyi eszközként hasznosítja (bérbe adja éven túli időtartamra), majd a bérleti időszak letelte után nem szolgálja tovább a vállalkozás érdekeit, és az eladásról dönt. Ekkor vissza lehet-e sorolni a készletek közé, vagy mindenképpen tárgyieszköz-értékesítésnek minősül? Hogyan kellene besorolni az eszközt, ha értékesítési célból szerzi be, de előtte tartósan, a szolgáltatás nyújtása céljából használják? A bérbeadás időszaka alatt tárgyi eszköz, az értékesítést tárgyi eszközként vagy a bérleti időszak végén át kell sorolni a készletbe? Megváltozik-e a gépjármű rendeltetése a bérleti időszak végén, ha már a beszerzéskor is az volt az üzleti cél, hogy a bérleti időszak végén értékesíteni fogják? Mit tekintsünk a használat, a rendeltetés megváltozásának, és milyen időponttal kell az eszközt átsorolni? Az értékesítésről szóló döntés például releváns?
58. cikk / 3979 Készpénzes számlák és egyéb bizonylatok megőrzése
Kérdés: 1. Készpénzes számlák esetén a könyvelőszoftver által generált pénztárbizonylatot kell-e papíralapon tárolni, vagy elegendő a könyvelőszoftver, és onnan bármikor kinyomtatható?
2. Az e-mailen kapott számlákat ki kell-e nyomtatni, vagy elegendő elektronikusan tárolni?
3. A bankkivonatokat, folyószámla-kivonatokat, átvezetéseket és bejelentéseket kell-e papíralapon tárolni?
4. A munkaügyi iratokat, amiket a bérszámfejtő programból ki tudunk nyomtatni, kell-e papíralapon tárolni?
2. Az e-mailen kapott számlákat ki kell-e nyomtatni, vagy elegendő elektronikusan tárolni?
3. A bankkivonatokat, folyószámla-kivonatokat, átvezetéseket és bejelentéseket kell-e papíralapon tárolni?
4. A munkaügyi iratokat, amiket a bérszámfejtő programból ki tudunk nyomtatni, kell-e papíralapon tárolni?
59. cikk / 3979 Téli gumi elszámolása
Kérdés:
A téli gumi elszámolása kapcsán több állásfoglalást is találtunk a Számviteli Levelekben, amelyekben eltérő választ kapunk. A Számviteli Levelek 2019. január 31-i, 399. lapszámban, 7814. sorszám szerinti válaszban: „a téli gumik beszerzését vásárolt anyag, a használatra való előkészítése érdekében felmerült szerelés, centrírozás igénybe vett szolgáltatás költsége, a szerelt autógumi beszerzési értéke pedig anyagköltség.”
A Számviteli Levelek 2021. november 25-i, 456. lapszámban, 8714. sorszám szerinti válaszban: „a nyári gumik cseréje vásárolt téli autógumikkal történt, de a vásárlással egyidejűleg szereléssel. Szereléssel történt anyagvásárlás esetén a szolgáltatásnyújtás az elsődleges, és az adott esetben a téliautógumi-vásárlás a szolgáltatás érdekében történt. Ezért a kérdés szerinti számlát – függetlenül attól, hogy külön-külön szerepel azon a téli autógumi, illetve a szerelés – csak egy összegben, igénybe vett szolgáltatásként (karbantartásként) lehet könyvelni. Az Áfa-tv. 124. §-ának (4) bekezdése szerint: nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka.”
Melyik elszámolás fogadható el téli vagy nyári gumi beszerzése és cseréje esetén a személygépkocsinál? Szolgáltatásnak vagy esetleg anyagköltségnek tekinthető az egész, vagy meg kell bontani anyagköltségre és szolgáltatásra?
60. cikk / 3979 Áramszámla áfájának megosztása
Kérdés: Áramszámla áfájának megosztásában kérem segítségüket. Cégünk fő tevékenysége személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem, és a telephelyén tölti a céges elektromos autóit. A töltések után az elektromos áram áfája nem helyezhető levonásba az áramszámlából, de a telephelyi iroda áramfogyasztása levonható. Sajnos sehol sem találtam egzakt választ és támpontot arra, hogy mi alapján kell az adatokat gyűjteni és elszámolni. Milyen nyilvántartást kell vezetni erről, ami számviteli szempontból is megállja a helyét? Egyes kiépített töltők esetében mérhető a gépjármű által felvett energia, azonban ezek nem hiteles almérők, hiszen B osztály szerinti pontosságú mérések. Ezek az adatok elfogadhatók egy esetleges adóellenőrzés során? Hol található, mely törvényben vagy rendeletben arra vonatkozó előírás, szabály, hogy mely mérési módszer alapján kell az adatokat megállapítani? Illetve, ha rendelkezésre állnak a fogyasztási adatok, azokat milyen áron kell kiszámolni, tekintve, hogy egy áramszámlán találhatók áfás és áfamentes tételek is?
