4169 talált cikk a számvitel kifejezésre

Kérdés: Társaságunk euróban vezeti a könyveit. A számlák 90%-a időszaki (folyamatos) elszámolású. A számviteli törvény szerint a beérkező számlák árfolyamának a számla kelte szerinti árfolyamot választotta. Ezt az árfolyamot a számvitelben használhatjuk-e az eseti számlák esetében is, vagy ezeknél a teljesítési időpont szerinti árfolyamot kell használni? A számviteli törvény szerint ez az egységesség elvét sértené, viszont ebben az esetben árfolyam-különbözet keletkezik.

Kérdés: Milyen időponttal kell könyvelni az ázsiós tőkeemelést az érintett társaságnál és a tulajdonosánál a következő esetekben? Jegyzett tőke emelése: 100 egység, ázsió 30.000 egység. Döntés az ázsiós tőkeemelésről: 2024. 12. 18.; változás befejezése 2024. 02. 18. A cégbírósági bejegyzés időpontja: 2025. 02. 01. A tőkeemelés összegének átutalása: 2024. 12. 18.

Kérdés: A folyamatos teljesítés szabályai szerint igénybe vett szolgáltatás számlázása szerződés szerint: a számla kelte: 2025. 12. 01., a számla teljesítése: 2025. 12. 01.; fizetési határidő: 2025. 12. 31., elszámolási időszak: 2026. 01. 01. – 2026. 01. 31. A számla pénzügyi rendezése, illetve a felszámított áfa levonásba helyezése 2025. évben megtörténik. Hogyan kell könyvelni a számlát? Kérem, mutassák be az egyes gazdasági években könyvelendő tételek kontírozását! Helyes-e, hogy ez a tétel nem érint elhatárolást? Helyes-e, hogy költségként és szállítói kötelezettségként a 2026. évben mutatnánk ki az adott tételt?

Kérdés:

Van két kft., kapcsolt vállalkozások. Ez egyik át akar adni a másiknak 1 Mrd Ft piaci értékű tárgyi eszközt. Mindkét cég a Tao-tv. hatálya alá tartozik.
Három variációban gondolkodnak:
a) Tényleges piaci áron történik az eladás – ez számvitelileg, adóügyileg rendben van.
b) Ingyenes eszközátadás.
– A 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 67. §-a értelmében nem követel semmilyen áfát, illetve nem ellentétes a jogszabállyal, ha eltérnek a piaci értéktől.
– A fogadónál 1 Mrd Ft eszközérték-beruházás lesz, PIE-vonzattal az egyéb bevételen keresztül (1 Mrd), Écs alapján visszavezetésre kerül folyamatosan.
– Az átadónál kivezetés (persze lehet, hogy 1 Mrd Ft-nál kisebb összeg a nyilvántartás szerinti érték) – egyéb ráfordítás.
– Fontos kérdés a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul?
c) 0 és 1 Mrd Ft közötti értéken történne az eladás – az áfa a számla alapján kerül felszámításra [lásd a b) pontot is].
– A befogadónál csak a számla alapján lesz beruházási érték?
– Esetleg piaci értéken kellene a beruházást állományba venni a szállítókkal szemben és PIE-vel/egyéb bevétel/d szemben?
Gondolunk egy végletekig kiélezett helyzetre is, hogy ha 1 Ft-ért adja el, vagy ha ingyenesen adja át – micsoda jelentős különbség. Hiszen 1 Ft híján 1 Mrd Ft az „ajándék”. Itt is kérdésként merül fel a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul? Illetve felmerült a b) és c) pont kapcsán az esetleges illetékfizetés kérdése is.

Kérdés: Cégünk euróban vezeti a könyveit, és globális minimumadó-alanyisága miatt választotta a számviteli törvény szerinti halasztott adó intézményének alkalmazását. A halaszott adókövetelés alapját legnagyobb részben elhatárolt veszteség képezi, kérdésünk az lenne, hogy könyveléstechnikailag mi a helyes eljárási mód:
a) A megelőző évi záró egyenlegének visszaforgatása és a tárgyévi forintban kalkulált halasztott adó egyenlegének átszámítása év végi árfolyamon.
b) A tárgyévi nyitó és záró forintos halasztott egyenleg különbözetének év végi árfolyamon történő eurósítása, könyvelése, majd a teljes tárgyévi egyenleg átértékelése az év végi árfolyamon.
Az a) esetben nem keletkezik árfolyam-különbözet, az árfolyamváltozásból eredő különbözet a halaszott adó ráfordításban jelenik meg, b) esetben pedig keletkezik nem realizált árfolyam-különbözet a halasztott adó követeléshez/kötelezettséghez kapcsolódóan.
Kérdésünk továbbá, hogy a halasztott adó követelés/kötelezettség tekinthető-e 60. § (2) bekezdése szerinti külföldi pénzértékre szóló követelésnek/kötelezettségnek?

Kérdés: Az általam könyvelt cég (a beruházó) hamarosan befejezi egy társasház megépítését. A telek, amelyre a társasház épült, még a beruházás megkezdésekor került a beruházó tulajdonába. A kivitelezés eredményeként a társasház 20 lakásból és 20 parkolóból áll. Ebből a beruházó 10 lakást és 10 tárolót el fog adni, a többit megtartja, bérbeadás útján tervezi hasznosítani. Az önköltség-kalkuláció elkészült. Ehhez kapcsolódóan merült fel néhány kérdés. Az önköltség-kalkuláció eredményeképpen meghatározásra került a lakások és a parkolók önköltsége, amely alapján a beruházó a saját tulajdonában maradó lakásokat és parkolókat aktiválni fogja. Nem egyértelmű, hogy ebben az esetben a telek értéke a bekerülési érték részét képezi-e, vagy azt elkülönítetten kell kezelni. Ugyanez a kérdés felmerült a lakást és parkolót vásárló társaságok részéről is. Véleményünk szerint a vásárló cég oldaláról nincs szükség a megbontásra.

Kérdés: A távozó vezető tisztségviselő (továbbiakban: megbízott) tanácsadó megbízási szerződést kötött a gazdasági társasággal. A megbízott a feladatait ingyenesen látja el. A felek megállapodása alapján a megbízott jogosult a megbízás időtartama alatt a gazdasági társaság egyik kijelölt személygépkocsiját személyes célra használni, a használattal kapcsolatos általános költségek – így különösen a bérleti díj, az üzemanyagköltség, az adóelszámolás és a szervizelés – viselése a társaságot terheli. Az lenne a kérdésem, hogy hová kell könyvelni a személygépkocsi fenntartási költségeit? Személyi jellegű ráfordításként kell könyvelni – mert a tanácsadásért cserébe állja a társaság –, vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásként – mert a társaság személygépkocsijának fenntartási költsége? A természetbeni juttatás után az adókat megfizetjük. Ugyanez a kérdés merült fel az új vezető tisztségviselő részére bérelt lakás elszámolásakor. A gazdasági társaság bérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel, mert a vezető tisztségviselő személyes munkavégzése szükséges, és a társaság székhelyétől – amely a munkavégzés helye – 170 km-re lakik. A vezető tisztségviselő az érintett településen nem rendelkezik 50%-ot meghaladó tulajdoni vagy haszonélvezeti joggal rendelkező lakóingatlannal. Személyi jellegű ráfordításként vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni a felmerült bérleti díjat? A természetbeni juttatás után az adókat megfizetjük.

Kérdés: A magyarországi székhelyű energiakereskedő társaság földgázt szerez be és értékesít Ausztriában. A földgáz fizikai értelemben nem kerül Magyarországra. Áfa szempontjából regisztráció szükséges? A számvitelben való elszámolását kérdezem, mind az árbevétel, mind a beszerzési érték tekintetében: egyéb árbevétel, exportárbevétel-elábé?

Kérdés: A kiskereskedelmi adót milyen számlaosztályban szükséges könyvelni?

Kérdés: Az alapítvány 1 millió forint összegű támogatást nyert pályázaton. Az elszámolás időszaka 2025., 2026. év, elszámolni 2027. 03. 31-ig kell, és amennyiben az elszámolás elfogadott, akkor adnak ki erről egy igazolást, általában egy éven belül, de lehet, hogy később. 2025. évben megérkezett a bankszámlára (előre utalva) az 1 millió forint. 2025. évben a pályázattal kapcsolatban 450 ezer forint elszámolható költség merült fel. 550 ezer forint várhatóan 2026-ban kerül felhasználásra. Kérem, segítsenek a helyes számviteli elszámolásban! Az alapítvány kettős könyvvitelt vezet. Úgy tudom, a támogatást el is kell határolni, illetve az elszámolás elfogadásáig kötelezettségként is ki kell mutatni.