Többgyermekes anyák nyugdíjazás utáni jövedelme

Kérdés: 1. Ha a nyugdíjas jogviszony 2026-ban kezdődik, pl. 2026. 09. 01-jével, akkor is a teljes évi jövedelmet kell összeszámítani (nyugdíjas és nyugdíj előtti jövedelem), vagy csak a nyugdíjas időszakra fizetett összegnél kell figyelembe venni az éves átlagkereset négyszeresét?
2. Ha a jövedelem kifizetőtől származik, és a munkavállaló nem kéri havonta a 3-4 vagy többgyermekes anyák szja-mentességét (mivel év végén egy összegben kéri majd a NAV-tól), akkor is a kifizetőnek kell utána megfizetni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet az állásfoglalásából: […] 1. A többgyermekes nyugdíjas anyák szociálishozzájárulásiadó- (szocho-) mentességének értékhatárára vonatkozóan a teljes naptári évben megszerzett, adómentesség alá tartozó jövedelmet kell figyelembe venni, nem pedig csak a nyugdíj megállapítása utáni időszakra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.

Ingatlanbeszerzés áfája a vállalkozásból történő kivonás után

Kérdés: Áfás egyéni vállalkozó 5 éve vásárolt egy ingatlant, amelyhez kapcsolódóan áfalevonási jog illette meg (az ingatlant bérbeadás céljára vásárolta, amely tevékenységére az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta). Most meg kívánja szüntetni az egyéni vállalkozását úgy, hogy az ingatlan még mindig a tulajdonában van. Azt a továbbiakban magánszemélyként kívánja tulajdonolni. Mire kell figyelni a korábban levont áfa arányos részének fizetendő áfaként történő bevallásakor? (Figyelési időszak: 20 évből még csak 5 év telt el.) Milyen bizonylatot kell készíteni ebben az esetben, amely a fizetendő áfa alapbizonylatául szolgál? A fizetendő áfán kívül más fizetési kötelezettsége keletkezhet az ingatlannal kapcsolatban az egyéni vállalkozás megszűnésekor?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 11. § (2) bekezdés d) pontja szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősül az adóalany megszűnése is, ha az adóalany a megszűnés időpontjában olyan terméket tart...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.
Kapcsolódó címke:

Vissza nem fizetett kaució elszámolása

Kérdés: A cég magánszeméllyel kötött bérleti szerződést ingatlanra. A szerződés szerinti kauciót megfizették. A szerződés határozatlan időre szólt, de felmondták azt. A szerződés szerint, amennyiben 12 hónap időtartam előtt a bérleti jogviszony felmondásra kerül, a kaució összegét a bérlő elveszíti. A kaució a szerződés szerint a bérlői károkozásra, rendeltetésellenes használatból eredő károk fedezetére szolgál, a felmondási idő alatti bérleti díj, illetve rezsifizetési kötelezettség teljesítésére nem használható fel. Hogyan számoljuk el a vissza nem fizetett kaució összegét? A bérleti díj igénybe vett szolgáltatás vagy személyi jellegű költség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kapott kauciót, mint sajátos foglalót, a cégnél a kötelezettségek között kell kimutatni: T 384 – K 4797. Amennyiben a szerződésszegés miatt a kapott kauciót nem kell visszafizetni, akkor azt az egyéb bevételek között kell kimutatni: T 4797 – K 9699. Bizonylata a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Átalányadózó év közben átlépte a bevételi értékhatárt

Kérdés: Átalányadózó 2026. harmadik negyedévében átlépte a bevételi értékhatárt. Kérdés, hogy az első két negyedévi 58-as bevallással mit kell kezdeni: marad változatlanul a két 58-as bevallás, mivel azok már bevallással lefedett időszakot jelentenek? Mivel az egyéni vállalkozó a VSZJA-ba kerül, hogyan történik a járulékok és az SZJA éves szintű elszámolása?
Részlet az állásfoglalásából: […] A korábbi, első két negyedévi 58-as bevallások változatlanul maradnak, mert az átalányadózás időszaka alatt a negyedéves kötelezettségeket azok alapján már teljesítette. Így az első két negyedévi 58-as bevallásokat nem kell önellenőrizni, azok a benyújtásukkor jogszerűen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Egyszerűsített végelszámolás alatt az eszközök értékesítése tagi kivétként

Kérdés: Egy bt. egyszerűsített végelszámolás ideje alatt (tevékenységet lezáró beszámoló beadása után) értékesít használt kisebb értékű állóeszközöket. A nyugdíjas tag kiveheti-e az áfa megfizetése mellett a befolyt nettó árbevételt tagi kivétként 15% szja levonása mellett?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nem tilos személyes kivétet elszámolni az egyszerűsített végelszámolás alatt. A kivét összege után a 15%-os személyi jövedelemadót (szja) kell megfizetni. Saját jogú nyugdíjas magánszemélyként a tag mentesül a járulékok és a szocho alól. Feltétel azonban az, hogy az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 13.

Ügyvezető tagi hitelére fizetett kamat adója

Kérdés: Társaságunk munkaviszonyban lévő ügyvezetője tagi hitelt adott a kft.-nek, a tagi hitel után kamatot fizet neki a társaság. Milyen adó- és járulékkötelezettsége van a magánszemélynek és a cégnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha a magánszemély tag a tagi kölcsön után kamatot kap, akkor az az Szja-tv. 65. §-a szerint nem minősül kamatjövedelemnek. A magánszemély által kamatbevételként megszerzett összeg adókötelezettségét a magánszemély és a kamatjövedelmet nyújtó társaság között...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címke:

Végelszámolás lezárásakor ingatlan kiadása

Kérdés: A végelszámolás lezárásakor a cég birtokában van 2 M Ft nyilvántartási értékben egy üzlethelyiség, amelyet a cég 1999-ben vásárolt. Jelenleg az ingatlan piaci értéke 40 M Ft. Az ingatlant a tulajdonos vagyonfelosztáskor kívánja saját magának kiadni.
1. A kiadott ingatlan értéke vállalkozásból kivont jövedelemnek számít. Milyen értéket kell alapul venni a magánszemély szja- és szochokötelezettségének kiszámításakor? A könyv szerinti 2 M Ft-ot, vagy a 40 M Ft piaci értéket?
2. Amennyiben a 40 M Ft után kell fizetni, milyen irattal kell alátámasztani a piaci értéket?
3. A cég a vagyonfelosztási javaslatban a 2 M Ft nyilvántartás szerinti értéken adja ki az ingatlant a tulajdonosnak?
4. A cégnek keletkezik társasági vagy más adófizetési kötelezettsége annak következtében, hogy a piaci érték jelentősen meghaladja a nyilvántartási értéket?
5. A magánszemélynek milyen érték után kell illetéket fizetnie?
Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy kedvezőbb-e a fenti eljárás, ha a cég a tulajdonos részére először értékesíti az ingatlant, és a végelszámolást azt követően zárná le, az ingatlan ellenértékét is tartalmazó pénzeszköz kiadásával?
Részlet az állásfoglalásából: […] A végelszámolás számviteli feladatairól a 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet rendelkezik. Ezen kormányrendelet 2017. január 1-től hatályos 7. §-ának (2) bekezdése szerint: „Ha a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó könyvviteli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címke:

Alapítványi iskola igazgatója bérének elszámolása

Kérdés:

Egy gimnázium fenntartója alapítvány. Az alapítvány alapcél szerinti tevékenysége az iskola fenntartása. Az szja 1% kiutalt összege terhére – működési költségként (25%, max. 25 M Ft-ig) – elszámolható az igazgató részére kifizetett munkabér?

Részlet az állásfoglalásából: […] Álláspontunk szerint az szja 1% kiutalt összeg terhére működési költségként (25%, max. 25 M Ft-ig) elszámolható az igazgató részére kifizetett munkabér, mivel az igazgató munkaköre, feladatellátása az alapítvány működését is szolgálja.A támogatás felhasználásának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Elektromos személygépkocsi töltése magánszemélynél

Kérdés: Adott egy társaság, amely elektromos személygépkocsit vásárolt. A gépjármű töltése a tulajdonos magánszemély tulajdonában lévő családi háznál történik. A töltőberendezés külön almérővel van ellátva, amely elkülönítetten méri az autó töltéséhez felhasznált villamos energiát. Milyen módon számolható el ebben az esetben szabályszerűen a társaság részére az elektromos autó töltéséhez felhasznált villamos energia költsége? Milyen elszámolási megoldások jöhetnek szóba, hogy a cég ki tudja fizetni a magánszemély tulajdonosnak a töltés költségét, és ezeknek milyen adózási vonzatai lehetnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírtak alapján javasolható olyan megoldás, hogy a társaság a magánszeméllyel köt egy ingatlan-bérbeadási szerződést, amelyben a magánszemély bérbe adja az ingatlanának azt a részét, ahol van a töltőberendezés. Továbbá a bérleti szerződésben megállapodnak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 16.
Kapcsolódó címke:

Otthonteremtési támogatás könyvelése

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola helyesen könyveli-e a kettős könyvvitel keretében:
– a fenntartó átadja az intézmény részére a Magyar Államkincstár által átutalt bruttó összegű otthonteremtési támogatást: T 384 – K 96, egyéb bevétel, kapott támogatás;
– a munkavállalók részére az átutalt nettó összeg: egyéb személyi jellegű kifizetés: T 55 – K 384;
– a járulék könyvelése: T 462, 56 – K 384 (szja, szocho).
Részlet az állásfoglalásából: […] A könyvelési tételek leírása majdnem pontos, csupán a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó bevallását, költségkénti elszámolását felejtette el könyvelni a kérdező az utolsó tétel előtt. Az utolsó tétel pontosításával a következő lett volna:–...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 26.
1
2
3
…
97