Munkabér megállapítása részben euróban, részben forintban

Kérdés: Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretnénk a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem választható? Kérdés még, hogy a kifizetéskor, illetve annak könyvelésekor milyen árfolyamot kell használni?
Részlet a válaszából: […] A munkabért – külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – forintban kell megállapítani és kifizetni [Mt. 154. § (1) bek.]. Ettől sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el – a szabály kógens [Mt. 165....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Fejlesztési tartalék lejárat előtti feloldása – egyéni vállalkozó

Kérdés: Egyéni vállalkozó fejlesztési tartalékot képzett 2022-ben, előreláthatóan nem tudja feloldani, van-e lehetősége arra, hogy a 2024. évi bevallásában visszafizeti az adókat, késedelmi pótlékkal? Ha van rá lehetőség, milyen teendői vannak?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint 2024-ben még nincs lehetőség arra, ha az egyéni vállalkozó 2022-ben fejlesztési tartalékot képzett, és előreláthatóan azt nem tudja feloldani, hogy a 2024. évi bevallásában visszafizeti az adókat késedelmi pótlékkal növelt összegben. A fejlesztési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Kistermelő 1-es és 2-es kategória közötti különbség

Kérdés: A kistermelő 1-es kategória és a kistermelő 2-es kategória között mi a különbség adózás tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről szóló 60/2023. AM rendelet (Rendelet) 2. § 29. pontja határozza meg a kistermelő fogalmát. Kistermelőnek minősül a Rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Osztalékfizetés ingatlan átadásával

Kérdés: Alanyi adómentes, egyszemélyes kft. a 2015. évben üzleti célú ingatlant vásárolt magánszemélytől 8 millió forintért, amelyek piaci értéke jelenleg 30 millió forint. Az ingatlanértékesítésre a társaság nem választotta az általános szabályokat, ezáltal áfamentes. A kft. nyereséges, 25 millió forint eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonos osztalékfizetésről döntött az eredménytartalék terhére, természetben, az üzleti célú ingatlan átadásával. Ha az alapító az ingatlan átadásával fizeti ki az osztalékot, azaz piaci érték alatt szerzi meg a tulajdonos, hogyan adózik a kft., illetve a magánszemély (társasági adó, osztalékadó, szocho, illeték, áfa)? A magánszemély jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét. A számlán „ingatlanértékesítés” jogcím és az Áfa-tv. 87. §-a alapján „tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére adómentes” kerül feltüntetésre, illetve ügyvéd által készített adásvételi szerződés kötelező?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy mivel az ingatlan a kft. tulajdonában van, annak a kft. tulajdonosa részére történő átadása a Ptk. 6:215. §-a szerint csak az ingatlan tulajdonjogának átruházásával történhet. A tulajdonjog átruházása pedig csak adásvételi szerződéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Perköltség átterhelése a társaságra

Kérdés: Adott egy kft., amelynek két tulajdonosa volt. Az egyik tulajdonos elhunyt. Köztük volt egy korábban megkötött megállapodás, hogy haláluk esetén a saját tőke értéke képezi az örökösök öröklési értékének alapját. A kft. átalakult egyszemélyes kft.-vé a másik tulajdonos halála után. Sajnos úgy alakult, hogy a vagyon felosztását és az értékének megállapítását az egyik örökös nem fogadta el, és beperelte a kft. megmaradt tulajdonosát. Mivel a magánszemély perelt, az ügyvéd a magánszeméllyel kötött szerződést, és az igen magas ügyvédi díjat is a magánszemély nevére számlázta ki. Mivel a kft. miatt került beperlésre a magánszemély, ezért a kft. tulajdonosa (aki a beperelt magánszemély) szeretné a perköltséget a kft.-re terhelni. Kérdés, hogyan lesz elismert költség mind számvitelileg, mind adóügyileg az a bizonylat, amely a magánszemély nevére szól? Készült a magánszemély és a kft. között kötelezettségátvállalási megállapodás. A magánszemély nem tudja továbbszámlázni ezt a költséget, és ezért elegendő-e a készült megállapodás és a bankszámlakivonat, amelyen utalásra kerül ez a díj? Elismertnek minősül-e egy ilyen tétel a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt pontosítani kell a hiányos, ellentmondásos kérdésben leírtakat. Nem egyértelmű, hogy ki kit perelt. Úgy tűnik, hogy az örökös magánszemély perelte be a kft. tulajdonosát. A perköltséget az örökös magánszemély viselte, ezt szeretné megkapni. Ha ez igaz, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Eredménytartalékból jegyzett tőke adóztatása

Kérdés: „A” cég az eredménytartalékából 50 M Ft-tal megemelte a törzstőkéjét 2021-ben. A tőkeemelésről a K71-es adatszolgáltatást határidőben beküldte. Ha 2025-ben „A” cég beolvad „B” cégbe, keletkezik-e adókötelezettsége az adózatlan jövedelemből (eredménytartalékból) megemelt 50 M Ft törzstőke összege után? Milyen eset(ek)ben keletkezik adókötelezettsége az „A” cégnek az 50 M Ft után?
Részlet a válaszából: […] Az eredménytartalékból történő törzstőkeemelés értékpapír-juttatásnak számít. Az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdése szerint nem minősül bevételnek (azaz nem adóköteles) – többek között – a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Egyesületi sportverseny helyezettjeinek díjazása

Kérdés:

Egy közhasznú minősítéssel rendelkező egyesület sportversenyt szervez, melynek helyezettjei pénzdíjazásban részesülnek. A díjakat az egyesület fizeti ki versenykiírás szerinti helyezést elérő magánszemélyeknek. A kifizetett díjak a magánszemélyeknél egyéb jövedelemnek minősülnek. A kifizetőt szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli. A versenyen részt vevőket a versenykiírás szerint külön kategóriákban is díjazzák tárgyjutalmakkal (pl. ifjúsági, senior, legeredményesebb megyei stb.), pl. serleg, könyv, vásárlási utalvány, ajándékcsomag.
1. Az egyéb jövedelemnek minősülő összeg átvételekor a díjazásban részesülő magánszemély érvényesíthet-e az szja-ban nyilatkozat alapján adómentes 10% költséghányadot? Nyilatkozhat-e a magánszemély e jövedelemtípusnál más költséghányad elszámolásáról az adóalap megállapítása szempontjából (pl. 40%)?
2. A kifizetett pénzdíjakat kettős könyvvitelt vezető egyesület esetén hogyan könyveljük (személyi jellegű ráfordítások vagy egyéb ráfordítások)?
3. A versenyen nyert és kiadott vásárlási utalványoknak van-e adómentes értékhatára?
4. A különdíjat nyerő versenyzőknél a tárgyjutalmak után a kifizetőnek keletkezik-e szja- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége? (A tárgyjutalmak értéke versenyzőként nem haladja meg a 30.000 Ft-ot.)
5. A tárgyjutalmak beszerzését a kettős könyvvitelt vezető egyesületnél hogyan könyveljük (anyagköltség vagy személyi jellegű kifizetés), ill. az átadását kell-e dokumentálni (ha igen, akkor milyen adatokat kérjünk a tárgyjutalomban részesülő versenyzőtől)?

Részlet a válaszából: […] A feltett kérdések sorrendjében a válaszok a következők:1. Az egyéb jövedelemnek minősülő összeg átvételekor a díjazásban részesülő magánszemély nem nyilatkozhat 10%-os költséghányad alkalmazásáról, illetőleg az egyesület azt nem érvényesítheti, mivel csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Túraszervezőnél az szja 1%-a terhére a működési költség elszámolása

Kérdés:

Egy természetjáró, túraszervező – közhasznú minősítéssel nem rendelkező – kettős könyvvitelt vezető egyesületnél működési költségként elszámolható-e:
a) Az szja 1%-os felajánlásokból kapott összeg a könyvelési díjra, ha külső megbízott könyvelő látja el számla ellenében, vagy csak ha a könyvelési díjat magánszemélynek megbízási díjként vagy munkabérként fizetjük ki, és személyi jellegű juttatásként könyveljük?
b) Az egyesület közgyűlésére nyújtott vendéglátás költsége, a vendéglátás ez esetben milyen adókötelezettséggel jár? A vendéglátás költségeit személyi jellegű juttatásként (reprezentáció) könyveljük?

Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása előtt az szja 1%-a felhasználásával kapcsolatban a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (Szftv.) alapján a következőkre célszerű figyelemmel lenni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Mobilhálózat telepítésének minősítése

Kérdés: A kft. privát mobilhálózat teljesítésére kötött szerződést. A szerződés szerint a szolgáltató egy szervergépet biztosít, és kiépíti a hálózatot. A szervergép a kft. tulajdonába kerül. A későbbiekben a szolgáltató havi szolgáltatási díjat fog számlázni a hálózat működtetéséért? Milyen tárgyi eszközként kell kezelni a kft. könyveiben a kiépített magán-mobilhálózatot?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy sem a mobilhálózat kiépítése, sem a szervergép a kft. könyveiben nem szerepelhet, mivel privát (magán-) célokat fog szolgálni. A kft. természetesen a hálózat működtetéséért sem fizethet szolgáltatói díjat. Ha fizet, akkor azt a személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Szállásról a magánszemély nevére szóló számla

Kérdés: A kft. alvállalkozóját hívta egy külföldi munkához. A szállásról szóló számla az alvállalkozó magánszemély nevére szól, nem a kft. nevére. Milyen lehetőségek vannak arra, hogy a bizonylat így is elszámolható legyen?
Részlet a válaszából: […] Az érdemi válaszhoz a kérdésben leírtakat pontosítani kellene. Az alvállalkozó szállásköltségét miért a kft. kívánja elszámolni?Az alvállalkozó társaság vagy egyéni vállalkozó?Az alvállalkozó vette igénybe – feltételezhetően – külföldön a szállást, ezért azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.
1
2
3
94