3841 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: Egy kft. sportedzéseket szervez. Az edzőket megbízási díjjal foglalkoztatja óradíjas megállapodásban, havi elszámolással. Lesz olyan edző, aki főállás mellett végzi ezen tevékenységet, ezért ekhós nyilatkozatra számítunk tőle. A megbízási szerződés alapján a havonta elszámolt tárgyhavi óradíjak után járó nettó megbízási díjat a következő hónap 10-ig kell rendeznie a kft.-nek az edző felé. Jól gondoljuk-e, hogy a kifizetés időpontjának megfelelő hónapban kell számfejtést végezni, illetve, hogy a T 1041-es tekintetében azt kell mérlegelni, hogy a kifizetett összeg eléri-e a kifizetés időpontjában aktuális minimálbér 30%-át, függetlenül attól, hogy ekho szerinti adózás alkalmazandó-e az adott személy tekintetében?

Kérdés: Társaságunk rendelkezik elektromos autókkal. Milyen megoldások vannak arra, ha a dolgozó otthon tölti fel az autóját? Mennyit és milyen címen lehet/kell téríteni? Hogyan kell ezt adójogi szempontból kezelni? Az alábbiakra gondoltunk:
1. Ha a dolgozó otthon külön mérőórát szereltet fel, ezen tölti a céges autót, a felhasznált elektromos áram díját térítjük. A mérőóra a magánszemély nevén van. Mennyit fizethet a cég? Ez munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelem? Esetleg útnyilvántartás alapján adómentes?
2. Ha bérleti szerződést kötünk a töltő használatára az energiát is beleértve, az önálló tevékenységből származó jövedelem a magánszemélynél?
3. Egyes esetekben okostöltőt tudunk alkalmazni, ami méri az otthon letöltött kW-ot, ennek az árát a cég megtéríti. Ez adómentes költségtérítés vagy munkaviszonyból származó jövedelem?
4. Ha a munkáltató fizeti a dolgozó otthonában a töltőállomás kiépítését, az kezelhető-e úgy, hogy a cég tulajdona? A felhasznált energia költség lesz a cégnél? A magánszemélynél az ingatlanján ez értéknövekedést okoz, ez adóköteles?
5. Az Szja-tv. ezt nevesíti. A tölthető plug-inok esetében a fogyasztási norma 70%-ával, míg tisztán elektromos járművek esetében 3 liter/100 km 95-ös ólmozatlan benzin aktuális NAV-üzemanyagárának az összegével kalkulálhatunk adómentesen. Ha mindig otthon tölti, akkor a megtett km-ek alapján így kalkulálhatunk. De követhető ez, ha időnként a cégnél tölt?

Kérdés: Egy normál áfakörös kft. személygépjárművet lízingelt nyílt végű lízing keretében, amelynek a lejáratakor megvásárolta azt, és tárgyi eszközként mutatta ki. 4 év elteltével értékesíteni szeretné ezt a személygépjárművet. Jól gondoljuk-e, hogy a lízing időszaka alatt 50%-ban levont áfaösszegek – mivel szolgáltatásnyújtásnak minősül az ügylet – után nem kell az 5 éves figyelési időszak miatt arányos áfát visszafizetni? A maradványértéken megvásárolt összeg után felszámított áfát nem helyezte levonásba a tételes tiltás miatt (termékértékesítésről lévén szó), ezért ott sem keletkezhet befizetendő áfa.

Kérdés: A társaság az osztalékelőleget nem pénzben, hanem ingatlanban szeretné rendelkezésre bocsátani. Az osztalékelőleg is rendezhető nem pénzben megvalósuló formában? Kétségeink főleg az ingatlan vonatkozásában merültek fel, hiszen az osztalékelőleget adott helyzetben vissza kell fizetnie a tulajdonosnak. Időközben az ingatlan átruházása már bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásban. Helyes megoldás az, ha tulajdonjog-fenntartással kerül átadásra az ingatlan, és az osztalékelőleg osztalékká válásakor alakulna ki a végleges állapot?

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelő – ahol a vagyonrendelő és vagyonkezelő is ugyanaz a magánszemély – vásárolhat-e személygépkocsikat, és ha igen, kell-e cégautóadót fizetnie, költséget számolhat-e el rájuk, illetve bejelenthet-e dolgozókat?

Kérdés: Naposcsibét vásároltunk az egyik partnerünktől. A leszállítás sikeresen megtörtént, a szerződésnek megfelelően a leszállított naposcsibékről kiállították a számlát. Szavatossági időn belül (1–7 nap) minőségi kifogással éltünk, mivel az elhullás meghaladta a természetes 2%-os tűréshatárt. A minőségi kifogásunkat a partner elfogadta. Adózási/számviteli szempontból mi a helyes módszer a minőségi kifogás elszámolására?
1. A partnernek negatív végösszegű helyesbítő számlát kell kiállítania az eredeti számlához kapcsolódóan [áfás számla, az Szt. 73. § (1) bekezdésének c) pontja alapján]?
2. Kártérítésként kerül elszámolásra egy erre vonatkozó minőségi kifogást elismerő levél alapján (kártérítés, áfa nem kerül felszámításra)?

Kérdés: Magyar kft. forintban kölcsönt adott a vele kapcsolt viszonyban lévő magyar kft.-nek, banki utalás útján, könyvvezetésük forintban történik. A kölcsönvevő euróban szeretné részben vagy egészében visszafizetni a kölcsönt, amelyet a kölcsönadó elfogadna. Az erről szóló megállapodásban milyen árfolyamon rendelkezhetnek a felek? Kötelező-e a törlesztés napján az MNB-középárfolyam alkalmazása, amit egyébként alkalmaznak a felek devizás elszámolásoknál, vagy megállapodhatnak a kölcsönadó bankja szerinti, pl. eladási devizaárfolyamban, mintha devizát vásárolt volna a cég, tekintettel arra is, hogy a törlesztés teljesítése euróbankszámlák között történne? A transzferárat vizsgálják a felek. Milyen árfolyammal kell elszámolni a kölcsön csökkenését a feleknél?

Kérdés: Magyar egyéni vállalkozó előleget kapott és előlegszámlát állított ki egy brit vállalatnak (anyavállalat), a termékértékesítés végül egy egyiptomi cég számára történik, mely a brit cég leányvállalata. Számlázás szempontjából hogyan járok el szabályszerűen, ha a végszámlán le akarom vonni az előleget?

Kérdés: Növénytermesztéssel foglalkozó kft., amely áfaalany, a környéken élő termelőknek mezőgazdasági szolgáltatásként végez pl. vetést. A vetőmagot a kft. vásárolja meg, majd a vetéssel együtt kiszámlázza a megrendelő részére. A vetőmag (pl. búza) fordított áfával adózó termék, a mezőgazdasági szolgáltatás normál (27%) áfával adózik. Tekinthető-e úgy ez az ügylet, hogy a vetés a főszolgáltatás, és a vetőmag a járulékos szolgáltatás, és a vetőmag felveszi a főszolgáltatás áfakulcsát? Ebben az esetben a fordítottan adózó vetőmag 27%-os áfakulccsal adózik a mezőgazdasági szolgáltatás részeként? Véleményük szerint a szolgáltatási szerződésben ki kell-e térni arra, hogy adózás szempontjából milyen módon kerül elszámolásra az ügylet?

Kérdés: A cég magánszeméllyel kötött bérleti szerződést ingatlanra. A szerződés szerinti kauciót megfizették. A szerződés határozatlan időre szólt, de felmondták azt. A szerződés szerint, amennyiben 12 hónap időtartam előtt a bérleti jogviszony felmondásra kerül, a kaució összegét a bérlő elveszíti. A kaució a szerződés szerint a bérlői károkozásra, rendeltetésellenes használatból eredő károk fedezetére szolgál, a felmondási idő alatti bérleti díj, illetve rezsifizetési kötelezettség teljesítésére nem használható fel. Hogyan számoljuk el a vissza nem fizetett kaució összegét? A bérleti díj igénybe vett szolgáltatás vagy személyi jellegű költség?