Off-shore cég belföldi vásárlása

Kérdés: Ha egy külföldön tevékenységet végző társaság vásárolna árut gazdasági társaságunktól, elvesztené-e a jogállását, mert megsértette a Tao-tv. 4. §-a 28/b) pontjának előírását?
Részlet a válaszából: […] ...28/b) pontja szerint a külföldön tevékenységet végző társaság kizárólag olyan kereskedelmi tevékenységet végez, amelynek során a vele szerződő fél nem minősül belföldi személynek, és a teljesítés helye a szerződés szerint és ténylegesen is külföld,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.
Kapcsolódó címke:

Időszakonkénti elszámolás áfafizetési kötelezettsége

Kérdés: Az Áfa-tv. 16. §-ának (11) bekezdése alapján meghatározott időszakra megállapított ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásoknál hogyan kell értelmezni az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját?
Részlet a válaszából: […] ...követi. (A "lehet" fordulat mint megengedő szabály alkalmazásával a jogalkotó letehetővé teszi tehát, hogy azok az adóalanyok, akik szerződésükben külön teljesítési időpontot is rögzítettek, e szerint teljesíthetik adókötelezettségüket, illetve az ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.
Kapcsolódó címkék:  

Társas vállalkozás magánszemély tagjának jövedelme (eva)

Kérdés: Az Szja-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerint nem önálló tevékenység többek között a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése akkor, ha az annak ellenében kapott juttatást a társas vállalkozás költségei között számolják el. Az eva alatt nincs költségelszámolás, ennek ellenére ilyen jövedelemnek minősül-e a tagnak fizetett összeg a személyes közreműködés alapján?
Részlet a válaszából: […] ...adott juttatást is a vállalkozás költségei között számolják el, de erre az Szja-tv. nem tartalmaz konkrét utalást.) A társasági szerződésben ilyen esetben rögzítésre kerül, hogy a magánszemély személyes közreműködése ellenében a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Cash-pool szolgáltatás kamata

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások vállalkozói folyószámla-hitelszerződést kötöttek a bankkal, amelyben az anyavállalat az adós, a leányvállalatok az egyetemleges adóstársak. A hitelszerződés alapján az adós és az adóstársak likviditásuk kezelésére cash-pool szolgáltatást vesznek igénybe, amelynek kamatát az adós pénzforgalmi számláján számolják el, majd a pénzintézet – az elszámolással azonos napon – a leányvállalatot terhelő kamatot átvezeti. Az így elszámolt kamat a leányvállalatnál a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettség kamata?
Részlet a válaszából: […] ...jelenik meg elsődlegesen a fizetendő kamat (ami egyértelműen következik a cash-pool szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződésből), amelyből az adóstársat (a leányvállalatot) terhelő részt a hitelintézet még aznap átvezeti az adóstárs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.
Kapcsolódó címkék:  

Franchise-díj – közvetített szolgáltatás?

Kérdés: Társaságunk árbevételszerző tevékenysége külföldi franchise-díj-fizetési kötelezettséggel terhelt (a nettó árbevétel arányában kell a franchise-díjat fizetni). El lehet-e számolni közvetített szolgáltatásként a franchise-díjat?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásról akkor beszélhetünk, amikor a gazdálkodó a saját nevében vásárolt szolgáltatást a harmadik személlyel kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában a harmadik személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.
Kapcsolódó címkék:  

K + F költségek aktiválása

Kérdés: A kft. kísérleti fejlesztési tevékenységet végez egy újfajta élelmiszer előállítására. Részfeladatok kidolgozásával külső társaságot bíz meg. A kutatásról nem lehet tudni, hogy az árbevételben megtérül-e vagy sem. Ha a termék emberi fogyasztásra alkalmas, akkor a gyártás megkezdése előtt piackutatást kell végezni. A kft. a kísérlethez 25 százalék vissza nem térítendő, és 75 százalék visszatérítendő, kamat nélküli támogatást kap. Saját forrás kb. a kutatási költségek fele. A kutatáshoz szükség van tárgyi eszközökre is. A kísérlet várható időtartama 3 év. A kft. a K+F költségeket elszámolhatja-e a tárgyévi költségek között, vagy kötelező aktiválni? Hogyan kell elszámolni a K+F-hez szükséges tárgyi eszközöket, illetve a kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...támogatást az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint az egyéb bevételek között kell elszámolni. Amennyiben a támogatási szerződés, megállapodás szerinti K+F költségek (vagy azok támogatással arányos része) még nem merültek fel, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.
Kapcsolódó címke:

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...a kamatozó részvény utáni kamatot is; a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelmet.A Gt. szerint, ha a társasági szerződés nem rendelkezik eltérően, az adózott eredményt a törzsbetétek arányában kell a tagok között felosztani. A taggyűlés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címkék:  

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...esemény ténylegesen bekövetkezik.A kérdésben leírt esetben a számlázás ellentétes az Szt. előírásaival, mivel a befizetett összeg a szerződő félhez visszakerülhet akkor is, ha a biztosított esemény nem következik be, illetve ha azt a biztosított átvállalhatja.Abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzügyi lízing kamata

Kérdés: Sok társaság pénzügyi lízinggel oldja meg tárgyi eszközei beszerzésének finanszírozását. A szerződésben megállapításra kerül a minimum 36 hónapon át tartó törlesztés összege és kamata. Szükséges-e a pénzügyi lízing kamatának a szerződés szerinti futamidőre vonatkozó arányos megosztása, és ebből következően az évek közötti időbeli elhatárolása? Vagy a kamat elszámolása a szerződés szerinti időpontban történik? Időbeli elhatárolás esetén a beruházási időszakra jutó kamatot mint az üzembe helyezésig felmerült kamatot kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...hosszabban idézett kérdésre viszonylag rövid a válasz: a pénzügyi lízingszerződésben meg kell határozni lízingdíj-fizetésenként a törlesztőrészletet és a kamat összegét. A pénzügyi lízing eszközben nyújtott hitel, és mint ilyen, jellegéből következik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címkék:    

Szállítói tartozás átvállalása

Kérdés: Külföldi tulajdonú kft. saját tőkéje az évek során keletkezett veszteség miatt a jegyzett tőke minimális mértéke alá esett két évet meghaladóan. A felhalmozódott szállítói tartozást az anyavállalat jóváíró levéllel átvállalta úgy, hogy a szállítói állomány egy részét a tagi hitellel szemben vezette ki, majd ennek összegét, mint lekötött tartalékot, beállította a saját tőke elemei közé. Az összeg ideutalása, majd a szállító felé történő továbbutalása jelentős többletköltséggel jár, az ügyvezető sem tartózkodik Magyarországon, így nincs aki ezt felelősséggel gondozza. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...megkapott hitelből kiegyenlíti a szállítóval szembeni tartozását.A Ptk. 272-276. §-ai szabályozzák a kezességet. Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
Kapcsolódó címke:
1
345
346
347
382