Tárgyieszköz-apport kezelése végelszámoláskor

Kérdés: A kft. törzstőkéjét a tagok apportként bevitt tárgyi eszközökkel emelték meg. Amennyiben a társaság végelszámolással megszűnne, kell-e fizetni azért, hogy a tagok a bevitt tárgyi eszközöket visszakapják?
Részlet a válaszából: […] ...kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt – a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan és gépjármű kedvezményes értékesítése

Kérdés: Egy vállalkozás ingatlan- és gépjármű-bérbeadással foglalkozik. A bérbe adott eszközöket a bérleti szerződések lejárta után értékesíti. Vonatkozik-e rá az Szja-tv. 69. §-a, tehát kifizetőnek minősül-e abban az esetben, ha az eszközöket olyan magánszemélynek értékesíti, aki sem vele, sem az eszköz korábbi bérlőjével nincs semmilyen jogviszonyban, és semmilyen szálon nem minősül hozzátartozónak (tehát teljes mértékben független)? Az adótörvény szerinti nyilvántartási ár elfogadható-e szokásos piaci értéknek? Bármely kereskedelmi cég beszerzési áron aluli akciós értékesítése független magánszemélyek részre (pl. profilváltás miatt) is természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (5) bekezdése alapján természetbeni juttatásnak minősül többek között a kifizető által harmadik személlyel kötött lízingszerződés alapján megszerzett, és magánszemély használatába adott olyan vagyontárgy, amelyet később magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.
Kapcsolódó címkék:    

Telek és a rajta lévő épület együttes értékesítése

Kérdés: Az egyik ügyfelünk 1985-ben vásárolt egy telket, melyre az eltelt időszakban épített egy lakóházat. A telket a házzal együtt most eladta, és a szerződésből nem állapítható meg, hogy az eladási árból mennyi a telek és mennyi a ház értéke. Az Szja-tv. 62. § (4) bekezdés j) pontjában foglaltak alapján a teljes eladási ár adómentes, mivel az ingatlan szerzése 15 évvel korábban történt, vagy az eladási árból meg kell állapítani a telek értékét, és csak az adómentes, a ház vételárát pedig az idevonatkozó szja-előírások szerint kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...már 100 százalék, így nem keletkezik jövedelem). Egyébként az ingatlan megszerzésének időpontja az a nap, amikor az erről szóló szerződést, okiratot, bírósági hatósági határozatot a földhivatalhoz benyújtották.A kérdésből nem állapítható meg, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Teljesítési időpont előfizetésnél

Kérdés: Újság és folyóirat előfizetése esetén mi tekintendő az Áfa-tv. szerint teljesítési időpontnak?
Részlet a válaszából: […] ...követi. (A "lehet" fordulat, mint megengedő szabály alkalmazásával a jogalkotó lehetővé teszi tehát, hogy azok az adóalanyok, amelyek szerződésükben külön teljesítési időpontot is rögzítettek, e szerint teljesíthetik adókötelezettségüket, illetve az ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Minőségi kifogás elszámolása

Kérdés: A szállító teljesítésével szemben minőségi kifogásunk volt. Például 10 millió forint volt a teljesítés, 2 millió a minőségi levonás. Kérdés, a nettó összegről kell kiállítani a számlát, és külön jegyzőkönyvben rögzíteni a minőségi kifogás levonásának összegét? Mi lesz az áfa alapja?
Részlet a válaszából: […] ...a könyvvitelben rögzítendő adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul kell tartalmaznia.Ha a szállító nem a vele kötött szerződésben meghatározott feltételek szerint teljesített, és ezért – a minőségi kifogás miatt – csak csökkentett értéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.
Kapcsolódó címke:

Törzstőkeemelés vagy osztalékkifizetés

Kérdés: Lehet-e az eredménytartalékból úgy jegyzett tőkét emelni, hogy csak az egyik tag tulajdonrésze változik, a másik tag osztalékot akar felvenni, ugyanannyit, és beleegyezne a tulajdoni hányadok változásába?
Részlet a válaszából: […] ...az adózott eredményt (és nem az eredménytartalékot) akkor kell a törzsbetétek arányában a tagok között felosztani, ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezett. Ez az előírás ad arra lehetőséget, hogy az egyes tagok között eltérő legyen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.
Kapcsolódó címkék:  

Életbiztosítás elszámolása

Kérdés: Kérjük, szíveskedjenek választ adni arra, hogyan kell elszámolni a meghatározott tartamra (10 év) szóló életbiztosítás díját, ahol a szerződő a munkáltató, a biztosított a dolgozó, a lejárati és haláleseti kedvezményezett pedig a szerződő fél.
Részlet a válaszából: […] Ha a biztosítási díjat a társaság fizeti, a biztosított egy magánszemély és a kedvezményezett elérés esetén a társaság, halál esetén a társaság,akkor személyi jövedelemadózást érintő kérdés nem merül fel, tekintettel arra, hogy az elérés esetén nem a dolgozó lesz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.
Kapcsolódó címke:

Óvadék áfája

Kérdés: A bérbeadó az óvadékról áfás számlát állított ki, a végszámlánál figyelembe vette az óvadék kiegyenlítését. Szükséges-e jóváíró számlát kiállítani a korábban kibocsátott óvadékszámláról?
Részlet a válaszából: […] ...beszámítható pénzösszegek (előlegek) adóztathatók. A Ptk. 270. §-a szerint az óvadékból a jogosult csak a kötelezett nem, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén elégítheti ki követelését. Szerződésszerű teljesítés esetén tehát az óvadék a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.
Kapcsolódó címkék:  

Tárgyi eszköz értékesítési bevétele (eva)

Kérdés: Az áttéréskor az egyéni vállalkozó személygépkocsival rendelkezik. Az eva időszaka alatt az erre vonatkozó értékcsökkenési leírást elszámoltnak kell-e tekinteni? Ha az eva időszaka alatt/után értékesíti a személygépkocsit, milyen bevétel lesz a befolyt összeg?
Részlet a válaszából: […] ...elszámoltnak tekintendő értékcsökkenési leírást. A megszerzésére fordított összeg pedig a személygépkocsi vásárlásáról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény stb. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadalmi oltalom alatt álló mű hasznosítása

Kérdés: A Tbj-tv. 2003. január 1-jétől kiegészült a 21. § d) ponttal, amely szerint a találmányi szabadalmi oltalom alatt álló mű hasznosítására irányuló hasznosítási szerződés alapján a vagyoni jog felhasználása ellenértékeként kifizetett díj (találmányi díj) után nem kell járulékot fizetni. Szövetkezetünknél a találmányi díjban részesülők a találmányi díjat hasznosítási szerződés alapján, nem személyes munkavégzésre irányulóan, hanem vagyoni jog felhasználása ellenértékeként kapták 2003. január 1. előtt. Kérdésünk: A Tbj-tv. 21. § d) pontjában felsorolt kifizetések után, az előzőekben részletezett esetben, 2003. január 1. előtt kellett-e járulékot fizetni vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...Szjt. védelme alá tartozó mű szerzőjének a törvény szerinti vagyoni jog felhasználása ellenértékeként kifizetett díj 2003. év előtt sem képezett járulékalapot. Erről a Tbj-tv. 5. §-ának g) pontja úgy rendelkezett, hogy meghatározta, mi képez járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
344
345
346
382