Szövetkezeti üzletrész bevonása
Kérdés
A 2622. kérdésre adott válaszhoz lenne kérdésem és véleményem. Az ÁPV Rt. az Ajánlat és szerződés... dokumentumában közli a vagyon nevesítéskori és a nyilvántartási (75 százalékos árfolyamon) értékét. A térítésmentes átvételt melyik értéken kell nyilvántartásba venni? A számviteli elszámolás során az adózás előtti eredmény kétszeresen kerül növelésre, míg csökkentésre csak egyszer. Az elszámolás során (a névértéken történő) az eredmény a térítésmentes átvételből származik, nem pedig a bevonásból. A Tao-tv. csak a bevonás hatását vonja ki az adózás alól, a térítés nélküli átvételét nem. A 100 milliós nagyságrendű visszakapott üzletrészek értékének megadóztatása egyet jelentene a szövetkezetek felszámolásával.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. augusztus 31-én (135. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2751
[…] elszámolás során – mint ez a Számviteli Levelek 129. számában a 2622. kérdésre adott válaszból is kitűnik – valójában a rendkívüli bevételek között kétszer kerül elszámolásra, egyszer a térítés nélkül átvett üzletrészek nyilvántartási értéke (T 373 – K 9891), másrészt az üzletrészek bevonásakor az üzletrészek névértéke (T 411 – K 987), rendkívüli ráfordításként pedig az üzletrészek bevonásakor csak a nyilvántartási értéke (T 887 – K 373). Ebből az következhetne, hogy a társasági adó alapjának megállapítása során az adózás előtti eredményt a visszavásárolt saját üzletrész bevonása következtében elszámolt bevételnek a visszavásárolt saját üzletrész bekerülési értékét meghaladó része (a névérték és a nyilvántartási érték különbözete) csökkenti. Az adott esetben azonban nem visszavásárolt, hanem térítés nélkül átvett üzletrészekről van szó. A számviteli törvény hivatkozott előírásából, mely szerint a térítés nélkül átvett eszközöket is állományba kell venni, nem következik az, hogy a nyilvántartásba vételi értéket visszavásárlási értéknek kell tekinteni. Erre utal a térítés nélkül átvett eszközök rendkívüli bevételek közötti, majd halasztott bevételkénti elszámolása is (T 9891 – K 4833). A halasztott bevételként elszámolt összeg időbeli elhatárolását a bekerülési érték költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. A térítés nélkül átvett eszköz nyilvántartási értékének – az adott esetben - rendkívüli ráfordításként elszámolt összegével együtt könyvelendő, egy idejűleg számolandó el az állományba vételkori érték is véglegesen rendkívüli bevételként, azonos összegben. A térítésmentesen átvett üzletrészek bevonására az Szt. külön nem tartalmaz előírást. Elszámolástechnikailag azonban a térítés nélkül átvett üzletrészek bevonása sem történhet másként, mint […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. augusztus 31-én (135. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2751
[…] elszámolás során – mint ez a Számviteli Levelek 129. számában a 2622. kérdésre adott válaszból is kitűnik – valójában a rendkívüli bevételek között kétszer kerül elszámolásra, egyszer a térítés nélkül átvett üzletrészek nyilvántartási értéke (T 373 – K 9891), másrészt az üzletrészek bevonásakor az üzletrészek névértéke (T 411 – K 987), rendkívüli ráfordításként pedig az üzletrészek bevonásakor csak a nyilvántartási értéke (T 887 – K 373). Ebből az következhetne, hogy a társasági adó alapjának megállapítása során az adózás előtti eredményt a visszavásárolt saját üzletrész bevonása következtében elszámolt bevételnek a visszavásárolt saját üzletrész bekerülési értékét meghaladó része (a névérték és a nyilvántartási érték különbözete) csökkenti. Az adott esetben azonban nem visszavásárolt, hanem térítés nélkül átvett üzletrészekről van szó. A számviteli törvény hivatkozott előírásából, mely szerint a térítés nélkül átvett eszközöket is állományba kell venni, nem következik az, hogy a nyilvántartásba vételi értéket visszavásárlási értéknek kell tekinteni. Erre utal a térítés nélkül átvett eszközök rendkívüli bevételek közötti, majd halasztott bevételkénti elszámolása is (T 9891 – K 4833). A halasztott bevételként elszámolt összeg időbeli elhatárolását a bekerülési érték költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. A térítés nélkül átvett eszköz nyilvántartási értékének – az adott esetben - rendkívüli ráfordításként elszámolt összegével együtt könyvelendő, egy idejűleg számolandó el az állományba vételkori érték is véglegesen rendkívüli bevételként, azonos összegben. A térítésmentesen átvett üzletrészek bevonására az Szt. külön nem tartalmaz előírást. Elszámolástechnikailag azonban a térítés nélkül átvett üzletrészek bevonása sem történhet másként, mint […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
