49 cikk rendezése:
1. cikk / 49 Elengedett pótdíj könyvelése
Kérdés: Áprilisban egyik ügyfelünknek pótdíjat számláztunk, a számla 2022. november és 2023. március közötti időszakra vonatkozott. Az ügyfél vitatta a számla jogosságát, és hosszas egyeztetésbe kezdtünk. Több hónapos egyeztetést követően sikerült írásban megállapodnunk, és a tartozás egy részét megtérítették, mi pedig vállaltuk, hogy a fennmaradó részt elengedjük. Hogyan könyveljük ezt a pótdíjelengedést? Mi erre a legegyszerűbb technika? Szeretnénk elkerülni az áfaönrevíziót, illetve nem tudjuk, hogy a társasági adóra milyen hatással lenne, ha elengedett követelésként könyvelnénk? Melyik jobb, ha elengedett követelés, vagy ha jóváíró számlát állítunk ki? Vagy esetleg valamilyen más technikát alkalmazunk?
2. cikk / 49 Áfateljesítés dátumának meghatározása
Kérdés: Az alábbi ügyletek áfateljesítési dátumának meghatározásában kérem az iránymutatást:
A) Az eredeti számlát módosító számlák időszakonkénti elszámolás esetében: A felek az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése értelmében időszakonkénti elszámolásban állapodtak meg (munkagépek bérleti díja). Hogyan kell helyesen eljárni, az áfateljesítés dátumát meghatározni az alábbi esetekben?
1. Az eredeti számla érvénytelenítése esetén.
2. Az eredeti számla pozitív irányú módosítása esetén.
3. Az eredeti számla negatív irányú módosítása esetén.
B) Kapott előleg (egyenes áfás; fordított adózás hatálya alá tartozó ügylet esetében) módosítása esetében: Hogyan kell helyesen meghatározni a módosító (jóváíró [1. eset]/érvénytelenítő [2. eset]) előlegszámla áfateljesítési dátumát, amennyiben a szolgáltatásnyújtás esetén a szerződés módosulása (1. eset)/megszűnése (2. eset) miatt részben (1. eset) vagy egészében visszatérítendő (2. eset) a kapott előleg összege?
A) Az eredeti számlát módosító számlák időszakonkénti elszámolás esetében: A felek az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése értelmében időszakonkénti elszámolásban állapodtak meg (munkagépek bérleti díja). Hogyan kell helyesen eljárni, az áfateljesítés dátumát meghatározni az alábbi esetekben?
1. Az eredeti számla érvénytelenítése esetén.
2. Az eredeti számla pozitív irányú módosítása esetén.
3. Az eredeti számla negatív irányú módosítása esetén.
B) Kapott előleg (egyenes áfás; fordított adózás hatálya alá tartozó ügylet esetében) módosítása esetében: Hogyan kell helyesen meghatározni a módosító (jóváíró [1. eset]/érvénytelenítő [2. eset]) előlegszámla áfateljesítési dátumát, amennyiben a szolgáltatásnyújtás esetén a szerződés módosulása (1. eset)/megszűnése (2. eset) miatt részben (1. eset) vagy egészében visszatérítendő (2. eset) a kapott előleg összege?
3. cikk / 49 Földgázszámla és korrekciója áfájának árfolyama
Kérdés:
A földgázszolgáltató zrt. előre számláz földgázdíjat. (Nem használja az előleg kifejezést, és nem a pénzösszeg jóváírása után készíti el a számlát, hanem tervezett fogyasztásról számláz földgázdíjat.) Példán keresztül: 09. 15. számla keltezéssel 10. 01.–10. 31. elszámolási időszakra 10 000 EUR + 27% áfa. A számlán a 09. 15-i MNB-árfolyammal feltüntette az áfa forintösszegét, ami 1 095 255 Ft. Ezt a számlát 11. 15-én teljes egészében pontosan az eredeti összegekkel lesztornírozta úgy, hogy az áfa forintösszegének is az eredeti 1 095 255 Ft-ot írta a sztornószámlára. Ezt a vevő 11. 18-án kapta kézhez. 11. 30-án kiállítottak gáz-elszámolószámla megnevezéssel egy új számlát a 10. 01.–10. 31. időszak tényleges fogyasztásáról, melynek példa szerinti összege: 4000 EUR + 27% áfa. Erre a számlára a számla keltének napján érvényes MNB-árfolyam szerinti forintösszeget szerepeltette, 440 683 Ft-ot. (A tervezett fogyasztás árfolyama 405,65 Ft/EUR, a tényleges fogyasztás árfolyama 408,04 Ft/EUR a szolgáltató által kiállított számlán.) A fent leírt számlázási gyakorlat helyesnek tekinthető-e, illetve a számla befogadója melyik havi áfabevallásaiba mely összegeket állíthatja be levonható adóként? Továbbá az áfa szerinti megítélésen kívül kérjük iránymutatásukat a számlák helyes számviteli elszámolásáról is.
4. cikk / 49 Követelés elengedése
Kérdés: Vállalkozásunk bizonyos vevői követeléseinek elengedésén gondolkozik: eddig a számviteli politikában meghatározottak szerint számoltunk vevőértékvesztést, azonban előfordulnak olyan esetek, amikor (a törvényben nevesített eseteken felül) úgy döntene cégünk, hogy elengedne bizonyos vevőköveteléseket, így nem értékvesztést képeznénk rájuk. Az elengedéshez nem kell megállapodás, egyoldalú nyilatkozat is elég? Ha az elengedéssel élnénk, milyen adóhatásra kellene számolnunk?
5. cikk / 49 Visszáru vagy visszavásárlás
Kérdés: Társaságunk fő profilja nem veszélyes hulladék gyűjtése, de foglalkozunk hulladékgyűjtő edények értékesítésével is, használt és új gyűjtőedények értékesítésével egyaránt. A gyűjtőedényeket áruként értékesítjük. Egy korábbi vevőnk a vásárlást követő két éven túl szeretné a gyűjtőedényét – amit addig rendeltetésszerűen használt – a részünkre visszajuttatni. Társaságunk vállalta, hogy visszavásárolja tőle a gyűjtőedényt, ami minőségileg kifogástalan állapotban van. Ezt a gazdasági eseményt hogyan kell helyesen elszámolni? Visszáruként könyveljük az értékesítés nettó árbevételét csökkentve, visszáruszámlát kiállítva a vevőnek, esetleg a vevő számlázza ki azt részünkre? Visszárunak minősülhet-e több év eltelte és rendeltetésszerű használat után?
6. cikk / 49 Adásvétel helyett pénzügyi lízing
Kérdés: A kft. 2018-ban vásárolt egy nyerges vontatót, fizetett előleget (az áfát visszakértük), de a végszámlát nem tudta kifizetni. A számla 2018-ban kiegyenlítetlen maradt. 2019. év végén nyílt végű pénzügyi lízinggel rendezte a számlát. Hogyan lehet ezt a hibát helyesbíteni? A könyvelésben T 161 – K 4541-en szerepel.
7. cikk / 49 Sztornószámla könyvelése
Kérdés: A kft. 2018 októberében vásárolt egy gépet, amelyet 2018. december 31-ével aktivált. 2019. évre az időarányos értékcsökkenést elszámolta. 2020 januárjában a gép meghibásodott. A szállító cég megállapította, hogy az eszköz javíthatatlan. Kiállította az eszköz teljes értékéről a mínuszos számlát, és visszafizette az ellenértéket. Hogyan kell helyesen könyvelni a mínuszos számlát?
8. cikk / 49 Devizában adott előleg beszámítása
Kérdés: Az általunk vásárolt termék ellenértékét a belföldi szállító euróban kérte társaságunktól. Előlegként a teljes vételár 50 százalékát euróban utaltuk át forintszámlánkról, amelyet bankunk augusztus 21-én teljesített. A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja augusztus 26-a, a szállító MNB hivatalos árfolyamot használ. Az előlegszámla kelte augusztus 31. Az augusztusi bevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, amelyen a teljesítés augusztus 15., ezen számla kelte szeptember 13. A termékértékesítés szeptember 4-én történt, amelyről a számlát szeptember 7-én állították ki. Az előleget meghaladó, a teljes vételárból még ki nem egyenlített különbözetet szeptember 15-én a forintszámlánkról utaltuk át euróban. Mely időpontokkal és milyen árfolyamon kell társaságunknál mint vevőnél könyvelni a fenti eseményeket?
9. cikk / 49 Eladott gép visszavétele
Kérdés: Társaságunk nagy értékű gépet szállított megrendelőnk részére. A gép a megrendelő részéről nem váltotta be a hozzá fűzött elvárásokat. Végül megállapodás született arra vonatkozóan, hogy társaságunk a gépet – másfél év után – visszaveszi, a teljes vételárat "jótállásként" visszautalja. Van-e az ügylettel kapcsolatosan számlaadási kötelezettség? A visszautalt összeg tartalmaz-e áfát? A visszavett gépet piaci áron kell értékelnem?
10. cikk / 49 Más vállalkozó által vásárolt számlatömb használata
Kérdés: Egy telephelyen két egyéni vállalkozás működik. Az egyik vállalkozó 2 db számlatömböt vásárolt, melyről a nyomtatványboltos 1 számlát állított ki a vállalkozó nevére. Ez a vállalkozó a megvásárolt tömbökből egyet átadott a másik vállalkozónak használatra, és a szigorú számadású nyomtatványok közé felvezetésre került mindegyikük részéről. Ezáltal a második vállalkozás nem a saját nevére szóló számlatömbbe számlázta ki a bevételeit. Szeretnénk Önöktől állásfoglalást, útmutatást kérni, hogyan tudjuk ezt helyrehozni? (Jegyzőkönyvet felvenni, számlatömböt adásvételi szerződéssel eladni ... stb.)
