K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] A kapott támogatással nem lehet csökkenteni atársaságiadó-alapot. A Tao-tv. 7. §-a (8) bekezdésének c) pontja szerintugyanis az adózó nem csökkentheti adózás előtti eredményét a jogszabály vagynemzetközi szerződés alapján kapott támogatás, juttatás esetében....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Állat-egészségügyi szolgáltatás és támogatás elszámolása

Kérdés: Az 53/2007. FVM rendelet szerint igénybe vett állat-egészségügyi szolgáltatás és támogatás helyes könyvelése felől érdeklődöm (figyelembe véve, hogy csak az áfa kerül kifizetésre, illetve visszaigénylésre) az állattartó oldaláról.
Részlet a válaszából: […] Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésévelkapcsolatos támogatások igényléseinek és kifizetésének rendjéről az 53/2007.(VII. 2.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) intézkedik. Ezen rendelet3. §-a alapján vissza nem térítendő támogatás vehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési támogatás elszámolása

Kérdés: Felsőfokú intézmény részére – szakképzési támogatási szerződés alapján – adott fejlesztési támogatás a számvitelben a bérjárulékok között számolandó el. A jogszabályban a bruttó kötelezettséget csökkentő mérték, azaz a 37,5 százalék, illetve 35 százalék felett adott fejlesztési támogatást is a bérjárulékok között kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem!A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésénektámogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (Szhj-tv.) 1. §-a meghatározza aszakképzési hozzájárulás célját, 3. §-a a szakképzési hozzájárulás alapját ésmértékét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címke:

Alapítványi támogatások elszámolása

Kérdés: Az óvoda alapítványa kettős könyvvitelt vezet. Az alapítvány célja az óvoda gyermekei számára a nevelés, az oktatás, a sport és a szabadidő-eltöltés feltételeinek javítása, magasabb szintű művelésének biztosítása és a rászoruló gyermekek szociális támogatása. Az alapítvány a kapott támogatásokból játékokat vásárol az óvodának, elvégeztet bizonyos felújítási munkálatokat, az ünnepekre ajándékokat vesz a gyermekeknek. Ezek minek minősülnek? Az alapítvány által nyújtott támogatásnak? Hova könyvelendők?
Részlet a válaszából: […] Az alapítvány aszámviteli törvény hatálya alá tartozik, kettős könyvvitelt vezet. Ebbőlkövetkezően az eszközök beszerzését, a szolgáltatások igénybevételét, majd azoktérítés nélküli átadását az Szt. előírásai szerint kell könyvelnie,elszámolnia.Az alapítvány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.
Kapcsolódó címke:

Intézményfinanszírozási támogatás elszámolása

Kérdés: Közhasznú társaság közművelődési tevékenység folytatására a helyi önkormányzattól intézményfinanszírozási támogatásban részesül. A kapott támogatás áfaköteles-e? Ezzel a tevékenységgel kapcsolatban felmerülő beszerzések (közüzemi szolgáltatások) számláinak áfatartalma levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […] A válasz attólfügg, hogy az intézményfinanszírozási támogatással az önkormányzat mitfinanszíroz. Ha a kht. által folytatott közművelődési tevékenység egészét,illetve meghatározó részét finanszírozza, akkor valójában nem támogatásról vanszó, hanem a kht....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztésre kapott támogatás elszámolása

Kérdés: A társaság 5 millió forint vissza nem térítendő fejlesztési támogatást kap a KTA-ból. A támogatásból 4,5 millió forintot előlegként 2006-ban már átutaltak, a fennmaradó 500 ezer forintot 2007-ben, a pályázat megvalósulásakor utalják át. Az átutalt összeget a társaság lekötötte. A szerződés szerint a támogatási összeg átutalása közötti időben keletkezett kamat összegét olyan célra kell felhasználni, mint a támogatást. A társaság az áfát az általános előírások szerint számolja el. Helyesen jár-e el a társaság, ha az átutalt összeget és a fenti kamatot rendkívüli bevételként számolja el, illetve az év végén fel nem használt részt elhatárolja? Kell-e arányosítani az áfát? Milyen egyéb sajátosság van a támogatás könyvelésével, adózásával kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] A választ azzalkezdjük, hogy a vissza nem térítendő támogatás pénzeszközének a lekötöttösszege után kapott kamatot az Szt. 84. §-a alapján a pénzügyi műveletekbevételei között kell elszámolni, – jellemzően – az egyéb kapott (járó) kamatokközött a kamatokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatások besorolása

Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.
Részlet a válaszából: […] A jogalkotó helyett igyekszünk választ adni a viszonylaghosszabban idézett kérdésben foglaltakra, először az adott, majd a kapotttámogatások vonatkozásában. Célszerű a választ a támogatás értelmezésével kezdeni.Az adott támogatás ellenében a vállalkozások – jellemzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.
Kapcsolódó címkék:  

Telekvásárláshoz adott támogatás elhatárolása

Kérdés: Vállalkozásunk orvosi betéti társaság, amelyik az OEP-től szerződés alapján ingatlantámogatást kap hitelből vásárolt orvosi rendelő ellenértékének törlesztésére. Az időbelileg elhatárolt támogatás összegéből a telekre jutó részt hogyan kell visszaírni, mivel a telekre nem lehet értékcsökkenési leírást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A telek bekerülési értékére jutó, időbelileg elhatárolttámogatást (támogatási részt) mindaddig nem lehet a rendkívüli bevételek közévisszavezetni, amíg a telek értékesítésre nem kerül, illetve a telekkelkapcsolatosan az Szt. 53. §-a alapján terven felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.
Kapcsolódó címkék:  

Később kapott támogatás elszámolása

Kérdés: A kft. 2005-ben gépet vásárolt pénzügyi lízing keretében, ehhez támogatást kért. A pályázati támogatási szerződést 2005-ben kötötték meg. A támogatás összege a beruházás 50%-a. A társaság a gép beszerzésekor az áfának az 50%-át igényelte vissza, a vissza nem igényelhető áfát a gép bekerülési értékében aktiválta, 2005. 08. 31-én. Ettől az időponttól értékcsökkenési leírást számolt el költségként. A támogatás negyedévente igényelhető a lízingcég bekérő levelei alapján. Az eddig benyújtott támogatási igényeket a minisztérium még nem folyósította. A támogatás elszámolása érinti-e a 2005. évet, ha annak pénzügyi rendezése a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik? 2006-ban menynyi rendkívüli eredményt kell elszámolni? Helyesen járt-e el a társaság, amikor a beérkező számlákból csak a támogatással arányos áfát nem igényelte vissza?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert abban részben benne van aválasz is.Az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján afejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatástcsak a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg (T 384 – K 9894) lehet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.
Kapcsolódó címke:

OEP-től kapott támogatás elszámolása

Kérdés: Egészségügyi alapellátást folytató társas vállalkozás folyamatosan havonta – megközelítőleg azonos összegben – kapja az OEP-től a támogatást. Ezen összeget az OEP a társaság bankszámlájára utalja. Számlázni nem kell. Az átutalásból nem derül ki, hogy az melyik időszakra vonatkozik. Csak utólag, az OEP által megküldött kimutatásokból állapítható meg, bonyolult számítással. Az év végi elhatárolások könyvelésénél figyelemmel kell-e lenni e tényre? Vagy az utalt összeget folyamatos teljesítésként vehetjük figyelembe tárgyhavi bevételként?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások szerint minden társas vállalkozás(még az egészségügyi alapellátást folytató is!) a kettős könyvvitel szabályaiszerint köteles könyvviteli nyilvántartást vezetni, az Szt. tételes előírásait,a számviteli alapelvek követelményeit betartva a tárgyévi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.
Kapcsolódó címke:
1
9
10
11
14