139 talált állásfoglalás a támogatás elszámolása kifejezésre

Kérdés: A „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” programnál hogyan kell könyvelni a költségszámlát és a támogatást? A vállalkozás bruttó 1.500.000 forintért nyert el pályázatot, ami keretében az alábbi adatok szerepelnek a szerződés mellékletében, de összeg szerint nincsenek részletezve: Domainnév foglalása 2 évre, reszponzív weblap elkészítése (új weboldal domainnévvel), webtárhely 24 hónapra, e-mail-fiókok, webmail-hozzáférés, segédanyagok az e-mail-fiók beállításához, tartalomkezelő rendszer, alap-kibervédelem, logótervezés, közösségimédia-profil létrehozása, emelt szintű kibervédelem stb. A számla a támogatásból kerül engedményezésre, tehát nem kell fizetni, mert a támogatás egyből a webkészítő céghez érkezik meg.

Kérdés: Egy társaság támogatást nyert a „GINOP Plusz-3.2.6-25 – Munkáltatók egészségtudatosságának fejlesztése” program keretében. A támogatás foglalkozás-egészségügyi szakorvosi szolgáltatásra legfeljebb 15.000 Ft/fő, a szakorvos javaslata alapján igénybe vett, a Közleményben felsorolt egyéb orvosi vizsgálatokra pedig átlagosan legfeljebb 170.000 Ft/fő összegben vehető igénybe. Az egyéb orvosi vizsgálatok támogatásának elszámolása a programban meghatározott egységköltségek alapján történik. A munkavállalók által igénybe vett vizsgálatokról kiállított számlák a társaság nevére szólnak. A program az Európai Szociális Alap Plusz és Magyarország költségvetésének társfinanszírozásával valósul meg. Az OFA Nonprofit Kft. honlapján közzétett „Gyakran Ismételt Kérdések” című dokumentumban szereplő tájékoztatás szerint a projekt keretében a munkáltató által a munkavállalók számára biztosított egészségügyi vizsgálatok az 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) 1. számú mellékletének 4.25. alpontja alapján mentesülnek a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alól. Ehhez kapcsolódóan az alábbi kérdésekben kérem szíves szakértői véleményüket:
1. Ha egy vizsgálat tényleges díja meghaladja a hozzá kapcsolódó támogatás összegét, és a különbözetet a társaság saját forrásból fizeti meg, az adómentesség a szolgáltatás teljes értékére alkalmazható? Például, ha a vizsgálat díja 30.000 Ft, az elszámolható támogatási egységköltség 25.000 Ft, és a fennmaradó 5000 Ft-ot a társaság viseli, a teljes 30.000 Ft adómentes juttatásnak minősül, vagy kizárólag a támogatásból finanszírozott 25.000 Ft? Amennyiben a különbözet adóköteles, milyen jogcímen kell azt kezelni?
2. Keletkezik-e a szolgáltatások nyújtásával összefüggésben szociális hozzájárulási adó vagy társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozó kötelezettség a munkáltatónál, illetve a munkavállalónál? Kérem, válaszukban külön térjenek ki a támogatásból finanszírozott részre és a társaság saját forrásából megfizetett különbözetre.
Kérem, tájékoztatásukban jelöljék meg az alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseket is!

Kérdés: Cégünk a 2023-1 Piaci Fókusz támogatás keretében pályázatot nyert. A pályázat időszaka 2024. 09. 01-től 2026. 08. 31-ig tart. Elszámolási kötelezettség a pályázati időszak végén van 2026. 09. 30-ig. A pályázat K+F-tevékenység bérköltségét támogatja. Az elszámolást naprakészen vezetjük. 2024. és 2025. évben utalásra került előleg a társaság részére. Ebből a 2024. évi felmerült költségek támogatott része elszámolásra került egyéb bevételként. A már utalt összegből fennmaradó rész viszont nem fedezi a 2025. évben ezzel kapcsolatosan felmerült költségek támogatott részét. Pl. 100 M Ft a felmerült költség, de az átutalt, jelenleg kötelezettségként nyilvántartott összeg csak 85 M Ft. Kell-e könyvelni a fennmaradó 15 M Ft-ot egyéb bevételként, és mivel szemben mutatom ki azt? A pályázat konzorciumban valósul meg. Cégünk a konzorciumvezető, be van vonva még egy cég és egy egyetem. A régi típusú K+F-kedvezményt szeretnénk igénybe venni, ebben az esetben 50 M Ft vagy 150 M Ft a kedvezmény maximális mértéke?

Kérdés: A kft. nyílt végű pénzügyi lízing keretében e-autót vásárolt, amelyhez lízing MAX+ kamat- és kezelésiköltség-támogatásban részesült. A havi fizetendő lízingdíj kamatát csökkentik a támogatással, és effektíve ezt a csökkentett összeget kell megfizetni. Az NGM kiállított egy támogatási igazolást, benne megjelölve a teljes támogatástartalom összegét. Hogyan kontírozandó a támogatás elszámolása? Halasztott bevételként kell könyvelni? Ha egyéb bevételként kell elszámolni a támogatás összegét, majd ezt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, amit a tárgyi eszköz értékcsökkenésének arányában minden év végén feloldunk, akkor az egyéb bevételt az első évben mivel szemben kontírozzuk (hiszen nincs effektív nyoma a bankban a támogatás átutalásának)?

Kérdés: Egyik partnerünk támogatást kap, amelyből elszámolhatja a kiállításokon, rendezvényeken való részvétel számláit (a teljes összeget szolgáltatásnak tekintjük, ez alapján tudja a társaság elszámolni a saját támogatását). Ugyanakkor pályázatot ír ki, majd a nyertes cégek ingyen részt vehetnek a fenti rendezvényeken, kiállításokon. Kiszámolja a támogató, hogy milyen mértékben részesül a kiállítás számlájából, erről az összegről megállapodás készül, amely tartalmazza, hogy a támogatás de minimis, és erről számlát állít ki a támogató, de csak az áfa befizetése miatt. A támogatott az áfaösszeget kifizeti. Helyesen járunk-e el, ha nem értékesítési bevételként, hanem egyéb bevételként számoljuk el a számlázott összeget, majd egyéb ráfordításként a nyújtott támogatás összegét (eredményhatás 0 Ft)? Véleményem szerint a nyertes pályázó szolgáltatásként kapja a támogatást.

Kérdés: Az alapítvány 1 millió forint összegű támogatást nyert pályázaton. Az elszámolás időszaka 2025., 2026. év, elszámolni 2027. 03. 31-ig kell, és amennyiben az elszámolás elfogadott, akkor adnak ki erről egy igazolást, általában egy éven belül, de lehet, hogy később. 2025. évben megérkezett a bankszámlára (előre utalva) az 1 millió forint. 2025. évben a pályázattal kapcsolatban 450 ezer forint elszámolható költség merült fel. 550 ezer forint várhatóan 2026-ban kerül felhasználásra. Kérem, segítsenek a helyes számviteli elszámolásban! Az alapítvány kettős könyvvitelt vezet. Úgy tudom, a támogatást el is kell határolni, illetve az elszámolás elfogadásáig kötelezettségként is ki kell mutatni.

Kérdés: Egy nonprofit társaság 100%-os önkormányzati tulajdonban van, és a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/F. § (4) bekezdése alapján közhasznú jogállással bír, közszolgáltatási szerződést kötött a fenntartó önkormányzattal, azaz magánokiratban vállalta a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését. Ebből arra következtetek, hogy vonatkozik rá a 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 12. §-a (1) bekezdése: A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. Ez a társaság az alapfeladata ellátásához önkormányzati működési támogatást kap, amellyel el is számol, részben pályázati forrásra tesz szert, részben vállalkozási bevételt realizál, és abból nyereség is keletkezik, amelyet visszaforgat az alaptevékenység kiadásaiba, vagy ahhoz szükséges tárgyi eszközre. Jól gondolom, hogy ez helyes, és hogy ennek a visszaforgatásnak nincs időkorlátja, mert így a következő éve veszteséges lehet? A fenntartó 5 évre visszamenőleg a vállalkozási tevékenység nyereségét el akarja vonni. Jogosan teheti ezt meg, és bármikor visszamenőlegesen is? Ha jogos, mi lesz a fedezete, hiszen az a nyereség és a kapcsolódó pénzeszköz már nem áll rendelkezésre?

Kérdés: A bankkártyán keresztül vendéglátóegységnél kapott borravalót miként kell könyvelni, a borravaló beérkezését és kifizetését milyen módon kell a könyvekben rögzíteni? Lehetséges megoldások közül melyik a helyes?
1. A beérkező borravalót a K 479-en rögzíteni és kifizetéskor T 479-et csökkenteni, bizonylata a kapott borravalónak POS-terminálon külön gyűjtőben történő rögzítésekor, a borravaló kifizetésekor elég pénztárbizonylaton kiadni a dolgozónak vagy banki kivonaton utalás esetén, vagy
2. a beérkező borravalót K 96-ban kell rögzíteni a POS-terminálon beütött gyűjtő alapján, és a dolgozónak történő kifizetéskor T 55. személyi jellegű kifizetésként át kell futtatni a 471-en keresztül, és a bérjegyzéken is meg kell jeleníteni?

Kérdés: Egy kft. Széchenyi Lízing Go konstrukció keretén belül zárt végű lízingszerződést kötött tehergépjármű beszerzésére. A lízinget finanszírozó cég által felszámított kamatra és kezelési költségre az 1368/21. (VI. 10.) Korm. határozat alapján a kft.-t állami kamat- és kezelésiköltség-támogatás illeti meg. A kft.-ben kamatra (T871), illetve kezelési költségre (T532) a lízingcég által a havi értesítőkön szereplő teljes kamat-, ill. kezelési költséget könyveljük a lízinggel mint kötelezettséggel szemben (K449), az állami támogatásokat pedig kötelezettségcsökkentő tételként egyéb bevételre (T449 – K967). (Ezek „Előlegezett kamat-, illetve kezelésiköltség-támogatás”-ként kerülnek feltüntetésre a havi értesítő mellékletében.) A lízingbe adó pénzügyi társaság felé a törlesztendő tőkével együtt a csökkentett kamat- és kezelési költség kerül megfizetésre, miközben a fizetési értesítőjükön mindig a teljes összeg szerepel, a fentiekben részletezett támogatásokat pedig csatolt mellékletekben vezetik le, és ott tüntetik föl az aktuálisan fizetendő összeget is. Helyes-e így a könyvelésünk? Vagy eleve a ténylegesen, tehát a támogatásokkal csökkentett fizetendő kamatot, ill. kezelési költséget kell T871-re és T532-re könyvelni? (A havi mellékletekben fizetendő nettó kamatot és kezelési költséget is külön oszlopban szerepeltetik.)
A másik kérdésem, hogy a beszerzett teherautóra mint műszaki eszközre igénybe vehetjük-e a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt? A társaság villanyszereléssel foglalkozik, kereskedelmi, vendéglátóipari stb. létesítmények teljes körű villamos hálózatát építik meg, ehhez használják a teherautóikat a villanyszerelési anyagok szállítására (3,5 tonna alatti tehergépkocsikat szereznek be általában, és ahogy növekedett a rendelésállomány, a munkamennyiség, úgy növelték a beszerzendő járművek számát).
A harmadik kérdésem, hogy a Tao-tv. 22/A. § (1) bekezdése, illetve (2) bekezdése szerinti társaságiadó-kedvezményt a teljes kamatra (vagyis amit a T871-re könyvelünk), vagy csak a támogatással csökkentett kamatösszegre (T871-ből a K967-re könyvelt összeget levonva) vehetjük igénybe?

Kérdés: Ha egy kft. támogatást ad egy tevékenység (projekt) elvégzésére egy nonprofit kft.-nek, a támogatás időtartama 3 év, és minden egyes évben elszámolási kötelezettsége van a nonprofit kft.-nek a támogatást adó kft. felé, a projekt során nem kerül külön meghatározásra, hogy abból pontosan mire és mennyit lehet felhasználni (tehát felhalmozási cél, dologi, személyi jellegű stb. elkülönítés nincs), csak annyi, hogy egy adott projekt megvalósítására kell felhasználnia. A nonprofit kft. az egyes évek elszámolása tekintetében számol el felhalmozási személyi jellegű és dologi költségekkel is. Ezen adott támogatást a támogatást nyújtó kft.-nél hogyan kell elszámolni az egyes üzleti évek alatt? Változik-e a könyvelés a kft.-nél, ha a kft. ezen támogatási összeget szintén támogatásként kapta, amellyel el kell számolnia, amely támogatási szerződés esetében az ő feladata a támogatás adott projektre történő továbbadása a céltársaság felé, ami ezen támogatott célt meg tudja valósítani, de felelősséggel tartozik, illetve a végső támogató a kft.-től várja a támogatás elszámolását (amit végül a nonprofit kft. használt fel, de a támogató ezen nonprofit kft. általi felhasználást engedélyezte, és a végső támogató arra kíváncsi az elszámolások tekintetében, hogy a végső cél megvalósítása érdekében használta-e fel a céltársaság a támogatást).