Irodaház átalakítása

Kérdés: Cégünk tulajdonában áll egy irodaház. Egy részét a cég használja, a többi iroda pedig bérbe van adva. Az egyik bérlő kiköltözése után átalakításra került az általa bérelt terület. A raktárból ügyféltér készül, a folyosó egy része irodává alakul át, illetve két nagy irodából egy-egy apartman kerül kialakításra, amelyet szálláshelyként üzemeltetne tovább a társaság. Az átalakítások teljes költsége beruházásként kerül elszámolásra, mivel az egyes helyiségek funkciója is változik. A teljes költséget az épületre kell ráaktiválni, vagy esetleg (különös tekintettel a két lakásra) külön-külön kellene nyilvántartásba venni a helyiségek aktivált értékét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz egyértelműen: NEM!A kérdésben leírt átalakítások a tárgyi eszköz (az irodaház) bekerülési értékét növelik, pótlólagos beruházásnak minősülnek. Az átalakítások eredményeként új tárgyi eszköz (építmény) nem jön létre, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 20.

Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé

Kérdés:

Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Az egyéni vállalkozónak nincs szállítói tartozása, mindent kifizetett, vevői követelése van, 3 millió forint, adótartozása nincs. Van leltárkészlete (egy villamossági boltról van szó), amelynek az árukészlete 80 millió forint, tárgyi eszközeinek könyv szerinti értéke 15 millió forint, és rendelkezik egy saját tulajdonú bolthelyiséggel, ahol a tevékenységét végzi. Azt olvastam, hogy nem kell áfát fizetnie az árukészlet és a tárgyi eszközök után, illetve illetéket sem. Kérdésem az, hogy ha nem visz be apportot a társaságba, hanem befizet 3 millió forint jegyzett tőkét, akkor a tárgyi eszköz, a bolthelyiség és az árukészlet hogyan kerül be a kft.-be, illetve keletkezik-e az egyéni vállalkozónak szja-fizetési kötelezettsége, és ha igen, hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi az alapja? Az egyéni vállalkozás nem megszűnik, hanem jogutódlással átalakul kft.-vé.

Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 49/A. § (5a) bekezdése rendelkezik arról, hogy hogyan kell eljárni, ha az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének folytatására az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 19/C. §-a szerint korlátolt felelősségű társaságot alapít....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Tartós bérlet maradványértéket meghaladó eladási ára

Kérdés:

A társaság határozott idős tartós bérlet konstrukcióban bérelt egy tárgyi eszközt (személygépkocsi). A bérleti szerződés értelmében a futamidő végére meghatároztak egy maradványértéket. A szerződés szerint a futamidő lejártát követően a személygépkocsi visszaadása után a bérbeadó értékesíti az eszközt. Amennyiben az eszköz értékesítési ára meghaladja a szerződés szerinti maradványértéket, akkor a bérbeadó ezt a pozitív egyenleget a bérlő részére jóváírja. A bérleti szerződés letelt, a bérbeadó a személygépkocsit értékesítette, és a díjkülönbözetről kiállított egy nagy összegű negatív számlát. Ez a különbözet a tárgyévi bérleti díj összegét csökkenti, vagy tárgyévi egyéb bevétel, mivel a tárgyévre jutó bérleti díj összegét lényegesen meghaladja, vagy a teljes futamidőre vetítve kell az előző évek bérleti díját önrevízióval módosítani? Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingtárgy visszaadása során, amennyiben a maradványérték kisebb, mint a piaci ár, akkor ez a lízingcég által visszatérített különbözet a tárgyévi eredmény javára számolandó el, esetünkben a tartós bérlet esetén is ez lehet a megítélés?

Részlet a válaszából: […] A válasz előtt azt kell vizsgálni, hogy a jogszabályi előírások szerint járt-e el a kérdező cég? Feltételezzük, hogy minden évben szabályszerűen könyvelte a bérbeadó által számlázott bérleti díjat, még a személygépkocsi visszaadásának évében is. Így nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Motorkerékpárra fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés:

Közúti árufuvarozó motorkerékpárt vásárolt. Nyilatkozatot tett, hogy csak a vállalkozás érdekében használja. Fejlesztésitartalék-feloldást szeretne a motorkerékpárra elszámolni. Megteheti-e ezt a teljes bekerülési értékre? Amennyiben nem a fejlesztési tartalékot oldja el, értékcsökkenést elszámolhat a teljes bekerülési értékre? Kell-e útnyilvántartást vezetnie a céges használat igazolására?

Részlet a válaszából: […] Mivel a közúti árufuvarozó egyéni vállalkozó nyilatkozatot tett, hogy a motorkerékpárt csak a vállalkozás érdekében használja, így a motorkerékpár kizárólag üzemi célt szolgáló járműnek minősíthető, ezáltal fejlesztésitartalék-feloldás lehetséges a motorkerékpár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Légkondicionálási technológia kiépítése

Kérdés: Gépgyártó üzemcsarnokainkban szeretnénk párologtató légkondicionálási technológiát kiépíttetni, és az egyik nyitott támogatási konstrukcióban elszámolni a költségét. A csarnokokba nagy csövek, beltéri és kültéri speciális berendezések kerülnének. Az ajánlattevővel egyeztetve ezek teljes mértékben műszakilag később – tulajdonosi döntéstől függően – leválaszthatók, leszerelhetők, és akár értékesíthetők is. Számviteli politikánk megengedi az épületgépészet és az épületbe beépített technológiai gépek, berendezések, kiszolgálóvezetékek külön tárgyi eszközkénti aktiválását az elhasználódás jelentős különbsége miatt (összhangban a Tao-tv. 2. számú mellékletével, melyben ez szintén nevesítve van). A fentiek alapján ezt a technológiát aktiválhatom-e külön a 13. Műszaki gépek, berendezések közé? A pályázatban építési költség nem számolható el, csak gépek, berendezések stb.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány témát a helyére kell tenni. A beszerzett eszköz besorolását, minősítését nem az dönti el, hogy a számviteli politikájuk megengedi-e (semmi köze nincs a számviteli politikának a minősítéshez), vagy támogatási konstrukcióban lehet beszerezni, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Készletek között lévő eszközök átsorolása és a fejlesztési tartalék

Kérdés: Egy kft. a 2020. évi beszámolóban fejlesztési tartalékot képezett. A társaság készletei között szerepel egy garázs és egy tároló, melyet a társaság 2020-ban saját beruházás keretében eladási célra épített. A könyvvizsgáló javaslatára most átsorolná a garázst és a tárolót a tárgyi eszközök közé, és a fejlesztési tartalékot ezen eszközökre használná fel. A könyvvizsgáló javaslata megfelel-e a számviteli és adózási jogszabályoknak?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. § (4)–(5) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Iroda mellett elosztószekrény

Kérdés: Az irodaépület mellé közvetlenül kiépítettek egy elosztószekrényt, amely az épület egy részének elektromos ellátását biztosítja. Az elosztószekrényt az épületre kell aktiválni?
Részlet a válaszából: […] Az épület (irodaépület) rendeltetésszerű használata érdekében szükséges eszközök bekerülési értékével az épület bruttó értékét kell növelni. A kérdés szerinti elosztószekrény kiépítése feltételezhetően azért történt, hogy az irodaépület rendeltetésszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Mobilhálózat telepítésének minősítése

Kérdés: A kft. privát mobilhálózat teljesítésére kötött szerződést. A szerződés szerint a szolgáltató egy szervergépet biztosít, és kiépíti a hálózatot. A szervergép a kft. tulajdonába kerül. A későbbiekben a szolgáltató havi szolgáltatási díjat fog számlázni a hálózat működtetéséért? Milyen tárgyi eszközként kell kezelni a kft. könyveiben a kiépített magán-mobilhálózatot?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy sem a mobilhálózat kiépítése, sem a szervergép a kft. könyveiben nem szerepelhet, mivel privát (magán-) célokat fog szolgálni. A kft. természetesen a hálózat működtetéséért sem fizethet szolgáltatói díjat. Ha fizet, akkor azt a személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Kedvezmény esetén egy összegben leírás

Kérdés: A társaság mobiltelefon-készüléket vásárolt, amelyre az eladó több százezer forint kedvezményt adott külön sorban a számlán, és így a fizetendő összeg 200 ezer forint alatt van. Elszámolható-e egy összegben a vásárláskor értékcsökkenésként?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján a bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár. A kérdés szerinti telefonkészülék beszerzési értéke így a több százezer forint kedvezménnyel csökkentett vételár, azaz a fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.

Két tulajdonos által vásárolt ingatlan hasznosítása

Kérdés: Adott egy ingatlan, amelyet „A” kft., illetve „B” kft. 50-50%-os tulajdoni hányadban vásárolt meg. Adásvételkor egy külön szerződésben rögzítették, hogy az ingatlanban található ingóságok is 50-50%-ban képezik a cégek vagyonát. Az ingóságok egy listában tételesen levezetésre kerültek. Jelenlegi tervek szerint az „A” kft. fogja az ingatlant üzemeltetni, illetve használni is. A jövőben pedig felmerülhet, hogy az ingatlant egy harmadik fél részére adják bérbe. Hogyan szükséges az ingatlant, illetve a különböző ingóságokat egy-egy cég könyveiben szerepeltetni? Az egyes ingó tárgyak a vételár 50%-ával kerüljenek aktiválásra, majd annak megfelelően értékcsökkenésre mindkét cégben? Ha csak az „A” kft. fogja használni az ingatlant, úgy a „B” kft. a saját ingatlanrészét bérbe adja az „A” kft. részére? Hogyan szükséges számlázni azt az esetet, amikor egy harmadik fél részére kerül bérbeadásra az ingatlan? Elfogadható-e az, hogy a bérleti díjat 50-50%-ban számlázza ki a két cég a harmadik félnek?
Részlet a válaszából: […] A közösen vásárolt ingatlant és ingóságokat is eszközönként kell a vételáron nyilvántartásba venni. Ehhez az szükséges, hogy az eladó az adásvételi szerződésben tulajdonosonként tüntesse fel (külön az „A” kft., illetve a „B” kft. által) megvásárolt ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 12.
1
2
3
4
144