1408 cikk rendezése:
11. cikk / 1408 Hackertámadás következményei felszámolásának költségei
Kérdés: Gyártócégünket hackertámadás érte, amelynek következtében adataink jelentős része elveszett. A támadás miatt a rendőrségen feljelentést tettünk. Az adataink dekódolására különféle szakértő cégeket kértünk meg, akik biztonsági teszteket futtattak, hogy vannak-e még rejtett kémprogramok valahol a szerverünkön. A belső hálózatot újra kell építenünk, amelyben egyrészt saját alkalmazottak dolgoztak, illetve külső szakértőket is bevontunk a munkába. Az új belső hálózat kiegészítésének költsége, illetve a különféle szakértői költségek számottevők, és mivel az új belső hálózat a cég működését az elkövetkező években is szolgálni fogja, felmerült a kérdés, hogy az ezzel kapcsolatos költségeket el lehet-e számolni, mint alapítás-átszervezés aktivált értéke, és maximum az elkövetkező 5 évben leírni?
12. cikk / 1408 Apportált tárgyi eszköz apportértékének megosztása
Kérdés: A zrt. tárgyi eszközt apportált egy kft.-be, amely jelenleg a társasági adó alapján kapcsolt vállalkozása. Az apportérték fejében a zrt. üzletrészt kap a kft.-ben. A tulajdonosok döntése alapján az apport értékének egy meghatározott forintösszege a jegyzett tőke emelésére fordítandó, a fennmaradó forintösszeg a tőketartalékba kerül. Van-e lehetőség arra, hogy a jegyzett tőke emelésére fordítandó apportértéken felüli rész az eredménytartalékba kerüljön, és ne a tőketartalékba?
13. cikk / 1408 Ajándékba kapott festmény kerete
Kérdés: Kivás kft. ajándékba kapott 3 db festményt (nem zsűrizett alkotás), ezeket szeretné bekereteztetni. A keretezés költsége kb. 100 ezer forint. Ezt elszámolhatja-e költségként a kft.? A festményeket nyilvántartásba kell venni?
14. cikk / 1408 Megvásárolt eszközök hasznos élettartamának minősítése
Kérdés: Egy építőipari tevékenységet végző társaság célzottan egy projekthez különféle nagy értékű, többmilliós eszközöket (gépek, berendezések) szerez be, amelyek várható használati ideje általában több év. A megvásárolt eszközök jelentős használatnak vannak kitéve. A projekt befejezésekor még működőképes eszközöket várhatóan értékesítik, néhányat esetleg megtart a társaság, de ez még nem ismert, az eszközök elhasználódásától is függ. Az érintett projekt várhatóan jövő év első felében fejeződik be, azaz az eszközök beszerzésétől nincs már egy év hátra. Ilyen esetben a beszerzett eszközök kezelhetők-e tárgyi eszközként, vagy mivel az Szt. 24. § (1) bekezdésének rendelkezése nem teljesül, a beszerzett eszközök készletként, illetve a használatbavétellel egyidejűleg anyagköltségként számolandók el? Jogos a teljes bekerülési érték azonnal anyagköltségként történő elszámolása, évek közötti megosztás nélkül? Vagy alkalmazható a költségek időbeli elhatárolása és a várható használat időtartamának megfelelően az eszközök bekerülési értékének évek közötti megosztása?
15. cikk / 1408 Ráaktiválás utáni progresszív értékcsökkenés
Kérdés: Nem túl gyakran alkalmazzuk a progresszív értékcsökkenés-elszámolás módszerét, de egy cégnél ez lenne a megfelelő. Az alapokkal minden rendben van, viszont hogyan kell a progresszív értékcsökkenést elszámolni abban az esetben, ha az eszközre időközben ráaktiválás történt? Például, ha január elsején a bekerülési érték 21.000 E Ft (6 évre), de történt egy 9000 E Ft értékű ráaktiválás június elsején. Ez esetben hogyan kell az éves értékcsökkenés-elszámolást kiszámítani? A 21.000 E Ft-tal elszámoljuk júniusig, majd a 9000 E Ft-tal megemelt összeggel a június 1. és december 31. közötti időszakra? A két időszakban kiszámolt értéket összeadva pedig megkapjuk az adott évi értékcsökkenést? További kérdés, ha ráaktiválás történik, akkor a használati idő (6 év) változik-e? Ilyenkor ez növekszik, vagy ettől függetlenül a 6. év végére 0-ra kell leírni az eszközt?
16. cikk / 1408 Vámügyintézéssel kapcsolatos tételek könyvelése
Kérdés: A bt. tárgyi eszközöket szerez be harmadik országból. A vámügyintézéssel a FedEx-et bízza meg, ami közvetlen képviselet keretében látja el, és egyetlen számlát állít ki egyrészről a vámeljáráshoz kapcsolódó adminisztrációs költségekről (27% áfatartalommal), másrészről a vámhatározatban kivetett vám és áfa összegéről (az EU áfaszabályai alá nem tartozó kifizetés megnevezéssel). A vám és áfa beszedett összegét a FedEx utalja tovább a NAV-nak (a kötelezettség és a teljesítés is megjelenik a bt. adófolyószámláján). Hogyan kell könyvelni, milyen főkönyvi számlákra a FedEx számláját? Hogyan kell, kell-e könyvelni a vámhatározatot?
17. cikk / 1408 Üzletrész-visszavásárlás készpénzzel, tárgyi eszközzel
Kérdés: „A” kft.-nek két magánszemély tulajdonosa volt, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. Mindkét tag ügyvezetői tisztséget látott el, aláírásuk közös volt. A tulajdonosok között megromlott a viszony, ezért az egyik tulajdonos el szerette volna adni a tulajdoni hányadát. A tulajdoni hányadot az „A” kft. vásárolná vissza, amelyről a megállapodás már megszületett. A visszavásárlás készpénzből és tárgyieszköz-átruházásból fog megvalósulni. A tulajdoni részt az „A” kft. 74 millió Ft értékben vásárolná vissza, amelyből 30 millió forintot készpénzben ki is fizetne. A fennmaradó 44 millió forintot az „A” kft. tárgyi eszközeiből fedezné úgy, hogy a gépkocsiállományból piaci értéket alapul véve kiszámlázná a kilépő magánszemély tag felé. A kilépő tag rendelkezik egy másik „B” kft.-ben is tulajdoni hányaddal, ezért azt szeretné, ha a számlákat a „B” kft. nevére állítanák ki. Ehhez rendelkezésünkre bocsátott egy engedményezési megállapodást, miszerint a „B” kft.-re engedményezi valamilyen tartozás fejében a 44 millió forint értékű tárgyi eszközt, és kéri, hogy a számlákat a „B” kft. nevére állítsuk ki. A tárgyi eszközöket a megállapodás alapján kiszámlázná „A” kft. a „B” kft. részére. Megfelelő ez ebben a formában? Ha nem, akkor milyen egyéb dokumentumok hiányoznak az ügylethez? Milyen könyvelési tételek keletkeznek az ügylet során? A visszavásárolt 50%-os tulajdoni rész értékét az „A” kft. nem értékelte fel, azt csak a két tag együttes döntése alapján határozták meg, és nem történt független könyvvizsgálói jelentés sem az eladás előtt. Ez megfelelő így?
18. cikk / 1408 Visszabérelt üzlethelyiség költségeinek áthárítása
Kérdés: Adott egy kereskedelmi vállalkozás, amely egy nagyobb méretű üzlethelyiségben működik. Ezt az üzlethelyiséget az egyik tulajdonos tavaly év végén megvette a cégtől, és a kft. most visszabérli tőle. A vállalkozás könyveiből kikerült, arra értékcsökkenés a továbbiakban nem kerül elszámolásra. Ugyanakkor a rezsiszámlák továbbra is a cég nevére szólnak, és ha vannak kisebb-nagyobb felújítások, azokat is a vállalkozás végzi el, szükség esetén bérelt ingatlanon végzett beruházásként aktiválva. A kérdésem az, hogy ezek alapján a kapott bérleti díj szja-előlegének kiszámításakor lehetőség van-e az értékcsökkenést mint költségtényezőt figyelembe venni? (Tegyük fel, hogy 100 millió Ft volt a vételár, akkor évi 2 millió Ft értékcsökkenést lehetne a bevétellel szembeállítani.) A vásárlással kapcsolatban felmerült még az illeték mint kiadás. Ezt hogyan kell/lehet figyelembe venni? Szembe lehet-e állítani közvetlenül a 2024. évi bevétellel?
19. cikk / 1408 Tárgyi eszköz hibás összeggel aktiválva
Kérdés: Egy tárgyi eszköz hibás összeggel lett aktiválva évekkel ezelőtt. Ez az eszköz személygépkocsi, amelynek maradványértéke sem lett meghatározva. A beszerzéshez kapcsolódó iratok alapján hogyan tudom ezt szabályszerűen javítani?
20. cikk / 1408 Panzió átalakítása lakássá – értékesítés, áfa
Kérdés: Egy vállalkozás megvásárolt egy használt épületet, amely korábban panzióként üzemelt. Ők lakásokká szeretnék azt átalakítani, és (ha lehet) 2 éven belül 5% áfával értékesíteni. (A vállalkozás egyébként használt lakások megvásárlásával és felújításával foglalkozik, amit nem tettek áfássá. A felmerült költségek után tehát áfát nem vonunk le.) Jól gondolom-e, hogy:
1. Ebben az esetben azonban az átminősítés miatt áfásan kell értékesíteni a felújított, átalakított ingatlanokat, és a felújítási költségek áfatartalma levonható akkor is, ha az átminősítés még nem történt meg, csak folyamatban van.
2. A beruházás végén a vállalkozás kapni fog egy használatbavételi engedélyt, és a 2 évet (ameddig áfásan kell értékesíteni) innen kell majd számolni.
3. Ha nem sikerül 2 éven belül eladni, akkor áfamentesen értékesíthető, és a korábban levont áfát önellenőrzéssel vissza kell fizetni.
Hogyan kell eljárni, ha a lakásoknak csak egy részét sikerül áfásan eladni? Mi a teendő a korábban levont áfával?
1. Ebben az esetben azonban az átminősítés miatt áfásan kell értékesíteni a felújított, átalakított ingatlanokat, és a felújítási költségek áfatartalma levonható akkor is, ha az átminősítés még nem történt meg, csak folyamatban van.
2. A beruházás végén a vállalkozás kapni fog egy használatbavételi engedélyt, és a 2 évet (ameddig áfásan kell értékesíteni) innen kell majd számolni.
3. Ha nem sikerül 2 éven belül eladni, akkor áfamentesen értékesíthető, és a korábban levont áfát önellenőrzéssel vissza kell fizetni.
Hogyan kell eljárni, ha a lakásoknak csak egy részét sikerül áfásan eladni? Mi a teendő a korábban levont áfával?
