Kiváló társaság eszközei

Kérdés: Átalakulás esetén 2007. évben kiváló társaságnak rendelkeznie kell annyi szabad, forgalomképes eszközzel (a saját tőke/mérlegfőösszeg arányában számítva), amennyi jegyzett tőkét az átalakulás során kiváló (létrejövő) társaság mérlegében szerepeltetünk?
Részlet a válaszából: […] Az átalakulás szabályait a Gt. és az Szt. is tartalmazza. Akérdésben leírt esetre azonban a Gt. szabályait kell figyelembe venni.Induljunk ki a kiválás fogalmából. Kiválás esetén az a gazdasági társaság, amelyből a kiválástörténik, a társasági szerződése módosítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Kereskedelmi képviselettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Ügyfelem Szerbiában nyitott képviseletet. A képviselet Szerbiában önálló adószámmal, cégjegyzékszámmal, irodával, képviselővel rendelkezik. A képviselettel kapcsolatban milyen bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a magyar társaságnak év közben, illetve év végén? Milyen beszámolási kötelezettségek vonatkoznak a képviseletekre, kell-e konszolidált beszámolót készítenie a magyar társaságnak? A képviselet felmerült költségeit a magyar ügyfelem finanszírozza. Az ügyfelem a költségek fedezetére elutal egy bizonyos összeget. A hónap lezártával a képviselő elszámolást készít, és elküldi a számlamásolatokkal együtt. Helyes-e így a finanszírozás, elszámolás menete? Hogyan történik ennek a számviteli elszámolása? Az elutalt összeget az elszámolásig miként kell kezelni? A számlákat a jogszabályoknak megfelelő költségnemekre kell könyvelni? Jövedelemkifizetés is fog történni, amit a szerb szabályok szerint adóznak le a szerb dolgozók. Ha a bérköltség könyvelésre kerül a magyar társaságnál, ezt miként kell az adóbevallásokban szerepeltetni. Szakképzési hozzájárulás alapja lesz-e a szerb bérköltség?
Részlet a válaszából: […] A magyar társaság kereskedelmi képviselete külföldönbejegyzett olyan szervezeti egysége, amely – jellemzően – szerződésekközvetítésével, előkészítésével, üzletfelek tájékoztatásával és a velük valókapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el, a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] A választ megnehezíti az, hogy hiányos a kérdés. Mi történtaz elhunyt üzletrészével? Az új tagok fizetnek az üzletrészek megszerzéséért?És ha igen, mennyit? A 75 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező eladta azúj tulajdonosoknak a 20 százalékot meghaladó részt vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Saját tőke hiányának pótlása

Kérdés: Ha egy kft. több éve veszteséges, és a társasági szerződésben nincs előírva a tagoknak a pótbefizetési kötelezettség, akkor hogyan lehet visszafordítani 3 millió forintra a több éve már jelentősen megcsappant saját tőkét?
Részlet a válaszából: […] A legegyszerűbb válasz az lenne, hogy a kft. olyantevékenységet végezzen, és úgy végezze, hogy az éves eredménye nyereség legyen,és ne veszteség.A társasági szerződés módosítása a taggyűlés hatáskörébetartozik. Ha a jövőben várható, hogy a kft. nyereségesen fog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Vezető tisztségviselő jövedelmének megítélése

Kérdés: Egyik ügyfelem zártkörű részvénytársaságként működik. A vezérigazgatónak milyen jogcímen lehet jövedelmet kifizetni, milyen szerződést kell/lehet vele kötni? Ismereteim szerint, mivel választott tisztségviselő, nem lehet vele munkaszerződést kötni, csak megbízási szerződést. Melyek legyenek a szerződés fő elemei? Lehet-e két jogcímen szerződést kötni vele, mint például a kft. nem tulajdonos ügyvezetőjével, aki az ügyvezetést mint választott tisztségviselő látja el, a többi tevékenységet végezheti munkaszerződés keretében is?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaságok vezető tisztségviselői a Gt. szerintmeghatározott módon és eljárások keretében szerezhetik meg tisztségüket. A Gt. alapján az alapítóknak már a társasági szerződésben kikell jelölniük az alapításkor a vezető tisztségviselőket, majd ezt követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Tagi kölcsön elengedése (eva)

Kérdés: Egy betéti társaság bel- és kültagja 2005-ben tagi kölcsönt nyújtott a vállalkozásnak. 2006. évre a bt. belépett az evába, a bevételi nyilvántartással. 2006. decemberben a beltag kilép a bt.-ből, és 750 000 forint tagi kölcsöne van, helyébe az egyik kültag lép. A társasági szerződés módosítása még cégbírósági ügyintézés alatt van. Hogyan számoljunk el a beltaggal, ha nincs annyi pénze a bt.-nek, amiből a kötelezettségét kiegyenlítse? Ha a volt beltag lemond a tagi kölcsön visszafizetéséről, akkor az evában az bevételnek számít, és le kell majd adózni? Hogyan kell ezt könyvvitelileg rendezni?
Részlet a válaszából: […] Ha a volt beltag lemond a tagi kölcsön visszafizetéséről,akkor az az evában bevételnek számít, és le kell majd adózni.Az Eva-tv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint az Szt. hatályaalá nem tartozó adóalanynál bevétel az adóalany javára elengedettkötelezettség. Ilyen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Ügyvezető munkáltatói joggyakorlása

Kérdés: 4 fős kft.-ben a tulajdonosok egyenlő arányban részesednek. Ebből 2 fő ügyvezető igazgatóként van bejelentve, ezért díjazásban nem részesülnek. Az egyik ügyvezető a munkáltatói jogokat gyakorolja. Ez a tag más tevékenységgel kapcsolatban munkaviszonyban van a kft.-vel, ahol munkabérben részesül. Helyesen jártunk-e el, ha ezt a munkaszerződést a másik ügyvezető kötötte meg vele? Ha nem, mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 28. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági társaságmunkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat – ha a társasági szerződéseltérően nem rendelkezik – a vezető tisztségviselő gyakorolja. Ha a társaságnálügyvezető testület működik, a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Munkaviszonyban lévő ügyvezető juttatásai

Kérdés: Kft.-ben az egyik tag van megválasztva ügyvezető igazgatónak. Ezért a feladatért a társasági szerződésben nem kötöttek ki díjazást. Ugyanebben a kft.-ben munkaviszonyban is áll, más munkakörben. Kaphat-e e jogviszonyára tekintettel az Szja-tv.-ben meghatározott mértékig adó- és járulékmentes természetbeni juttatást (étkezési utalvány, üdülési csekk...)?
Részlet a válaszából: […] Ha a tag munkaviszonyban áll, akkor a munkaviszonya alapjánmegilletik mindazon jogok, mint bármely más munkaviszonyban lévő magánszemélyt.Így kaphat jogviszonyára tekintettel az Szja-tv.-ben meghatározott mértékigadó- és járulékmentes természetbeni juttatást (étkezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Üzletrész értékének eltérítése

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje jelenleg 3 millió forint. A jegyzett tőkét emelni szeretnék két új tulajdonos bevonásával, 10 millió forint készpénzzel és 10 millió forint apportálással. A jelenlegi tulajdonosi arány (50-50 százalék) a jegyzett tőke emelése után: 1. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 2. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 3. tulajdonos 10 millió forint készpénz, 20 százalék arány, 4. tulajdonos 10 millió forint ingatlanapport, 40 százalék arány. Szabályos, lehetséges ez így? Eltérhet a régi és új tulajdonosok jegyzési értéke?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a választ a gazdasági társaságokról szóló 2006.évi IV. törvényben (a Gt.-ben) kell keresnünk.A Gt. 121. §-a alapján a társaság bejegyzését követően atagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrésztestesíti meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Osztalék átengedése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás kft. evaidőszak előtti eredménytartalékból osztalékot szeretne fizetni. Tulajdoni hányad: 1 fő 50 százalék, 3 fő 16,67 százalék. Kedvezményesen, 25 százalékkal kifizethető osztalék 5560 ezer forint a 4 fő részére. A tulajdonosok taggyűlési határozatban döntenek arról, hogy a kivehető 5560 ezer forint osztalékból rájuk eső részt nem kívánják felvenni, átengedik az 50 százalék tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak. A társasági szerződésben nincs kikötés a tulajdoni hányad arányában történő eredményfelosztásra. Így ő egy személyben venné fel a 5560 ezer forint osztalékot. Kérdésem az, hogy a kivehető osztalék így is kedvezményes 25 százalék adókulccsal adózik, vagy csak a tagnak eredetileg járó 2780 ezer forint és a fennmaradó 2780 ezer forint 35 százalékkal?
Részlet a válaszából: […] A Gt. szerint a tagot a társaságnak a felosztható és ataggyűlés által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározotttárgyévi adózott eredményéből, illetve a szabad eredménytartalékkalkiegészített tárgyévi adózott eredményéből arányos hányad (osztalék)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.
1
28
29
30
35