Találati lista:
291. cikk / 357 Saját tőke hiányának pótlása
Kérdés: Ha egy kft. több éve veszteséges, és a társasági szerződésben nincs előírva a tagoknak a pótbefizetési kötelezettség, akkor hogyan lehet visszafordítani 3 millió forintra a több éve már jelentősen megcsappant saját tőkét?
292. cikk / 357 Vezető tisztségviselő jövedelmének megítélése
Kérdés: Egyik ügyfelem zártkörű részvénytársaságként működik. A vezérigazgatónak milyen jogcímen lehet jövedelmet kifizetni, milyen szerződést kell/lehet vele kötni? Ismereteim szerint, mivel választott tisztségviselő, nem lehet vele munkaszerződést kötni, csak megbízási szerződést. Melyek legyenek a szerződés fő elemei? Lehet-e két jogcímen szerződést kötni vele, mint például a kft. nem tulajdonos ügyvezetőjével, aki az ügyvezetést mint választott tisztségviselő látja el, a többi tevékenységet végezheti munkaszerződés keretében is?
293. cikk / 357 Tagi kölcsön elengedése (eva)
Kérdés: Egy betéti társaság bel- és kültagja 2005-ben tagi kölcsönt nyújtott a vállalkozásnak. 2006. évre a bt. belépett az evába, a bevételi nyilvántartással. 2006. decemberben a beltag kilép a bt.-ből, és 750 000 forint tagi kölcsöne van, helyébe az egyik kültag lép. A társasági szerződés módosítása még cégbírósági ügyintézés alatt van. Hogyan számoljunk el a beltaggal, ha nincs annyi pénze a bt.-nek, amiből a kötelezettségét kiegyenlítse? Ha a volt beltag lemond a tagi kölcsön visszafizetéséről, akkor az evában az bevételnek számít, és le kell majd adózni? Hogyan kell ezt könyvvitelileg rendezni?
294. cikk / 357 Ügyvezető munkáltatói joggyakorlása
Kérdés: 4 fős kft.-ben a tulajdonosok egyenlő arányban részesednek. Ebből 2 fő ügyvezető igazgatóként van bejelentve, ezért díjazásban nem részesülnek. Az egyik ügyvezető a munkáltatói jogokat gyakorolja. Ez a tag más tevékenységgel kapcsolatban munkaviszonyban van a kft.-vel, ahol munkabérben részesül. Helyesen jártunk-e el, ha ezt a munkaszerződést a másik ügyvezető kötötte meg vele? Ha nem, mi a helyes eljárás?
295. cikk / 357 Munkaviszonyban lévő ügyvezető juttatásai
Kérdés: Kft.-ben az egyik tag van megválasztva ügyvezető igazgatónak. Ezért a feladatért a társasági szerződésben nem kötöttek ki díjazást. Ugyanebben a kft.-ben munkaviszonyban is áll, más munkakörben. Kaphat-e e jogviszonyára tekintettel az Szja-tv.-ben meghatározott mértékig adó- és járulékmentes természetbeni juttatást (étkezési utalvány, üdülési csekk...)?
296. cikk / 357 Üzletrész értékének eltérítése
Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje jelenleg 3 millió forint. A jegyzett tőkét emelni szeretnék két új tulajdonos bevonásával, 10 millió forint készpénzzel és 10 millió forint apportálással. A jelenlegi tulajdonosi arány (50-50 százalék) a jegyzett tőke emelése után: 1. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 2. tulajdonos 1,5 millió forint üzletrész, 20 százalék arány, 3. tulajdonos 10 millió forint készpénz, 20 százalék arány, 4. tulajdonos 10 millió forint ingatlanapport, 40 százalék arány. Szabályos, lehetséges ez így? Eltérhet a régi és új tulajdonosok jegyzési értéke?
297. cikk / 357 Osztalék átengedése
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás kft. evaidőszak előtti eredménytartalékból osztalékot szeretne fizetni. Tulajdoni hányad: 1 fő 50 százalék, 3 fő 16,67 százalék. Kedvezményesen, 25 százalékkal kifizethető osztalék 5560 ezer forint a 4 fő részére. A tulajdonosok taggyűlési határozatban döntenek arról, hogy a kivehető 5560 ezer forint osztalékból rájuk eső részt nem kívánják felvenni, átengedik az 50 százalék tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak. A társasági szerződésben nincs kikötés a tulajdoni hányad arányában történő eredményfelosztásra. Így ő egy személyben venné fel a 5560 ezer forint osztalékot. Kérdésem az, hogy a kivehető osztalék így is kedvezményes 25 százalék adókulccsal adózik, vagy csak a tagnak eredetileg járó 2780 ezer forint és a fennmaradó 2780 ezer forint 35 százalékkal?
298. cikk / 357 Osztalékfizetésnél eltérés a tőkearányos résztől
Kérdés: Milyen módon lehet eltérni az osztalék elszámolásánál és kifizetésénél a "tőkearányos rész" elszámolási módtól?
299. cikk / 357 Osztalékfizetés – nem pénzbeli (eva)
Kérdés: Evás kft. 2006. évi adózott eredménye 1000 E Ft, osztalékra igénybe vehető eredménytartaléka 5000 E Ft. A Gt. és a társasági szerződés szerint az osztalékfizetés vagyoni értékű juttatásként is teljesíthető. A kft. tulajdonában lévő lakóingatlan könyv szerinti értéke 3 millió forint, kivásárlási értéke 7800 E Ft. Az "A" tulajdonos 60 százalékos, a "B" tulajdonos 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. A kivásárlási érték és az osztalékként meghatározott érték közötti különbözetből 300 E Ft-ot "A", 1500 E Ft-ot "B" tulajdonos fizet, így az ingatlanban 50-50 százalékos tulajdoni hányadot szereznek. Hogyan könyvelendő az osztalék és az ingatlan könyv szerinti értéke közötti különbözet? Erre felhasználható a kft. 3 millió forintos pénzkészlete? Ez utóbbi esetben, mivel nincs pénzmozgás, ez a 3 millió forint nem képez evaalapot? Az evát csak a 300 E Ft + 1500 E Ft után kell megfizetni? Hogyan alakul az illetékfizetési kötelezettség?
300. cikk / 357 Osztalékfizetés beolvadáskor
Kérdés: Átalakulás esetén a beolvadó társaság a közbenső mérlegben döntött osztalékfizetésről, a vagyonmérleg-tervezet alapját képező számviteli beszámoló a beolvadó társaságnál tartalmazta az osztalékfizetési kötelezettséget. A beolvadást a cégbíróság bejegyezte. A bejegyzési időszak alatt a befogadó társaság megvásárolta a beolvadó társaság üzletrészeit, és egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a döntésként szabályozott osztalékösszeget az éves beszámoló jóváhagyásakor a régi tulajdonosoknak kifizeti. A befogadó társaság hogyan jár el helyesen az adásvételkor vállalt osztalékfizetési kötelezettség rendezésekor? A régi vagy az új tulajdonosok számolhatják el az osztalékbevételt?
