618 talált cikk a tartozás kifejezésre

Kérdés: Ha egy egyéni vállalkozó vagy egy gazdasági társaság főtevékenysége a fuvarozás, akkor szigorú számadási kötelezettség alá kell-e vonni a fuvarleveleket? Ha a fuvarozási tevékenységet nem főtevékenységként végzi, a menetleveleket is szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni?

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.

Kérdés: Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Kérdés: Három magánszemély (az Y kft. tulajdonosai) kölcsönt adott X kft.-nek. X kft. a kölcsönt nem tudta visszafizetni, ezért értékesített Y kft. nevére egy tárgyi eszközt az engedményezési megállapodás keretében. Ezzel a három magánszemély és a két kft. egymás közötti követelése megszűnt. Y kft.-nél a szállítói kötelezettség helyett tagi hitel marad. Visszaigényelhető-e az áfa Y kft.-nél, ha azt bevételszerző tevékenységhez használja? Hogyan kell az engedményezést könyvelni?

Kérdés: Építőipari cég egyik partnere részére rövid határidőre, kamatmentes kölcsönt adott. Felszólítások ellenére sem történt meg a kölcsön viszszafizetése. Amennyiben a cégvezetés elengedné a kölcsöntartozást, az érinti-e a társaságiadó-alapot?

Kérdés: A hitelintézet – zálogjogával élve – végrehajtási árverésen értékesíti az adós ingatlanát. Az adós is, a vevő is kft. A hitelintézetnél fennálló tartozás 20 millió forint, az árverési vételár 35 millió forint. Kinek kell a számlát kiállítania, milyen öszszegben, milyen áfatartalommal?

Kérdés: Kompenzációs felárral történő felvásárlás számláját ügyfelünk átutalással egyenlíti ki. A kompenzációs felár áfaösszegét mikor lehet levonásba helyezni?

Kérdés: Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?

Kérdés: Hogyan és milyen értéken könyvelendő a tagi kölcsön tárgyi eszközzel történő kiegyenlítése?

Kérdés: A kft. és az önkormányzat 1994-ben bérleti szerződést kötött az üzletház bérbevételéről. Az üzletházat a kft. – az önkormányzat engedélyével – felújította, a felújítás befejezésekor azonban vita alakult ki a költségek elismeréséről. Tíz év után a felek peren kívül megállapodtak. A peren kívüli megállapodás alapján a kft. az üzletházat megvásárolta. A kft. a számlázott bérleti díjat a 10 év alatt költségként elszámolta, de nem fizette meg. Ennek áfával növelt összegét engedte el a megállapodás alapján az önkormányzat. Hogyan kell az önkormányzat által elengedett követelést könyvelni, illetve a megkötött adásvételi szerződés alapján az üzletházvételt elszámolni?