Árverési vétellel történő értékesítés

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető betéti társaság az évek során jelentős adótartozást halmozott fel. Az adóhatóság végrehajtási eljárás keretében, árverési vétel hatályával értékesítette a társaság pénztárgépét és árukészletét, a befolyó teljes összeget a tartozás kiegyenlítése céljából elvonta. Hogyan kell a fenti eseményt az egyszeres könyvvitellel könyvelni? Szükséges-e az értékesítésről áfás számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...termelési és kezelési költségkénti elszámolás a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg történhet, a könyvvitelen kívül kimutatott adótartozás-csökkenést is a nem pénzben kiegyenlített ráfordítások között kell az eredménylevezetésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Céltartalék képzése alapítványnál

Kérdés: Alapítványunk 5 évvel ezelőtti irodabérlésével kapcsolatosan folyamatosan, évente kamattal növelt követelésről kap egyenlegközlő levelet. Vitatjuk a tartozást is, és a kamat jogosságát is. Könyvvizsgálónk a várható veszteségekre céltartalék képzését javasolja, mert – szerinte – per esetén esetleg fizetni kell. Ha nem képezünk céltartalékot, korlátozhatja-e vagy elutasíthatja-e záradékkal a könyvvizsgáló az éves beszámolónkat?
Részlet a válaszából: […] ...röviden akarunk válaszolni, akkor a válasz igen.Az alapítványnak 5 éve tartozása van, amelyet ugyan nem ismer el (ezért a könyveiben nem szerepel), a bérbeadó viszont 5 év óta rendszeresen küldi arról és kamatairól az egyenlegközlő leveleket. A bérbeadó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Vállalati kölcsön lakásvásárlásra

Kérdés: Cégünk alkalmazotti viszonyban álló ügyvezetője és többségi tulajdonosa vehet-e fel vállalati kölcsönt lakásvásárlási céllal, amit 15-20 év alatt fizetne vissza, havi részletekben, a mindenkori jegybanki alapkamat megfizetése mellett? Van valamilyen értékhatára az ilyen címen nyújtandó vállalati kölcsönnek?
Részlet a válaszából: […] ...áll, hiszen annak kölcsönadása nem akadályozhatja a tevékenység folyamatos végzését, eredményezheti a társaság hitelezőkkel szembeni tartozásai kiegyenlítésének elmaradását, a társaság fizetésképtelenségét. A társaság szempontjából a kölcsön nyújtása előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Elengedett kötelezettség elszámolása

Kérdés: Társaságunk külföldi tulajdonos társasága 2000-ben jelentős összegű hitelt nyújtott üzletrészvásárlásra. Az üzletrészt társaságunk megvásárolta. A külföldi tulajdonos a kft.-ből 2001-ben kilépett, az általa nyújtott hitel miatti követelése nagy részéről lemondott a kft. javára. A hitelt az eredeti szerződés szerint 2003-tól kellett volna 5 éven keresztül törleszteni. Az elengedett hiteltartozást időbelileg elhatároltuk, a 2003-ra jutó törlesztőrészt viszont 2003-ban rendkívüli bevételként számoljuk el. Helyes-e a könyvelésünk? Az elengedett kötelezettség 2003-ra jutó összege csökkenti-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...elengedését mindenképpen írásban kell – az adós és a hitelező egyetértésével – rögzíteni.A kérdésben szereplő hiteltartozás elengedését – az erről szóló írásbeli megállapodásnak megfelelően – a kft.-nél az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Megkifogásolt teljesítésre fizetett összeg elszámolása

Kérdés: Az előbbi kérdéshez kapcsolódóan: a bérlő hónapról hónapra megkifogásolja a szolgáltatásidíj-átalány számláit, és kéri a bérbeadót, hogy az általa fizetett összeget letétként kezelje a díjemelés indokoltságának elfogadásáig. A bérbeadó nem indokol, a fizetett összegeket számlakiegyenlítésként kezeli. Helyesen jár-e el a bérbeadó? Ha lekönyvelte a számlákat, állíthatja-e, hogy a bérlőnek tartozása van? Ha nem küldi vissza a számlákat, követelheti-e azok kiegyenlítését?
Részlet a válaszából: […] A válasz az 1421. kérdésre adott válaszból következik. További érvekkel lehet alátámasztani azt, hogy a bérbeadó törvényellenesen jár el.Az Szt. 29. §-ának (1) bekezdése alapján: követelések azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
Részlet a válaszából: […] ...Az előbbiek szerinti követelés és az adósnál kimutatott kötelezettség összevezetése jelzi, hogy az eszközök átadása a hitelezőnek a tartozás fejében történt. (A kérdésben szereplő számok alapján az adósnak 14 millió forintos tartozása még fennmarad, ha ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Átvállalt tartozás könyvelése

Kérdés: Az 1065. kérdésre adott válaszban a tartozásátvállalás könyvelését és társasági adózását válaszolták meg a tartozást átvállaló oldaláról. Kérem, ugyanezt tegyék meg a másik fél – akitől átvállalják a tartozást – szemszögéből is!
Részlet a válaszából: […] ...akitől (amely társaságtól) átvállalják a tartozást (természetesen, írásban és a hitelező írásbeli hozzájárulása alapján, jogi feltételeit a Ptk. 332-333. §-ai tartalmazzák), az átvállalt tartozás (kötelezettség) elszámolása annak függvényében változik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Devizakölcsön árfolyamveszteségének elhatárolása

Kérdés: Ügyfelünk külföldi tulajdonosától az előző évben devizakölcsönt kapott, amelynél az év végi értékeléskor számított árfolyamveszteséget elhatárolta. A tárgyévben a kölcsönt visszafizette, majd újabb kölcsönt vett fel. Megszüntethető-e az aktív időbeli elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások esetén a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteség összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Áttérési szabályok: bevétel értelmezése (eva)

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó, nem jogi személyiségű társaságok bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett, elévült kötelezettség vagy átvállalt tartozás. Így a 2002-ben kiszámlázott, 2002. évi teljesítésű, de pénzügyileg csak a 2003-ban beérkező bevétel figyelembevétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Óvadék áfája

Kérdés: A bérbeadó az óvadékról áfás számlát állított ki, a végszámlánál figyelembe vette az óvadék kiegyenlítését. Szükséges-e jóváíró számlát kiállítani a korábban kibocsátott óvadékszámláról?
Részlet a válaszából: […] ...nem szerződésszerű teljesítése esetén elégítheti ki követelését. Szerződésszerű teljesítés esetén tehát az óvadék a kötelezett tartozásába nem számítható be, így az óvadék átvétele az Áfa-tv. 17. §-a szerinti áfafizetési kötelezettséggel nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.
1
53
54
55
60