Fióktelep bizonylatainak forintosítása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság Németországban fiókteleppel rendelkezik. A társaság belföldön adóköteles gazdasági tevékenységet nem végez, csupán a központi iroda működésével, a kiküldött munkavállalókkal kapcsolatos költségek merülnek fel belföldön forintban. A német telephely bevételi-kiadási bizonylatai csak a tárgyhónapot követően érkeznek Magyarországra. A belföldi számviteli elszámolásban elfogadható-e az a gyakorlat, mely szerint a külföldi fióktelep devizában kiállított bizonylatait az adott devizának a hónap utolsó napján érvényes, a vállalkozás által választott árfolyamán számítjuk át forintra?
Részlet a válaszából: […] ...a deviza, valuta csökkentését a kapott forint összegében kell elszámolni, ha a vállalkozó a meglévő devizával, valutával egyenlíti ki tartozását, mivel ez esetben a devizaeszköze, devizakötelezettsége csökken, a tartozáskiegyenlítést a deviza, a valuta könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Követeléskötelezettség beszámítása

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban lévő bt. egyik követelését átadja a kapcsolt vállalkozásban lévő kft.-nek. A bt.-nek szállítói tartozása van a kft. felé. A kft.-nek adótartozása van, az adóhatóság a bt.-től átvett követelést szeretné behajtani és jóváírni a tartozás összegében. Milyen könyvelési tételekkel kell a fentieket elszámolni a bt.-nél, illetve a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...T 9891 – K 4833. [Az időbeli elhatárolást az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint kell megszüntetni.]Ha a bt.-nek szállítói tartozása van a kft. felé, a Ptk. 296. §-ában meghatározott esetben követelésébe beszámíthatja tartozását (T 4541 – K 368)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Betéti társaságból kilépő tag részére fizetett összeg könyvelése

Kérdés: A bt. egyik beltagja kilépett a társaságból. A tagi betét összege: 2 beltag együtt 20 ezer forint, 2 kültag együtt 20 ezer forint. A mérleg szerinti saját tőke 33 558 ezer forint, a mérleg szerinti tartalék összege: -3821 ezer forint, a naplófőkönyv szerinti pénzügyi eredmény 30 495 ezer forint. A taggyűlés úgy határozott, hogy a kilépő tagnak visszafizeti a tagi betétjét és az üzletrészét közös megegyezés alapján összesen 40 millió forint összegben. Hogyan könyveljük a kilépő tagnak kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...taggyűlési határozatot hozó tagok a bt.-hez fizessék be. Itt utalunk a Btk. 297. §-ára, a kifizethetőnél nagyobb összeg kifizetése a tartozás fedezetének elvonását is jelentheti, amely viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Felszámolási eljárás során elengedett követelés

Kérdés: A társaság felszámolási eljárást indított egy adósa ellen. A kérelem benyújtását követően a két társaság megállapodott abban, hogy az adós tartozását egy általa bérelt gépjármű átadásával rendezi. Hogyan kell az eseményt könyvelni a társaságnál, ha az az adósa helyett rendezte az elmaradt – a bérbeadó által számlázott – bérleti díjat és a késedelmi kamatot is?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező társaság azzal, hogy rendezte az adós elmaradt bérleti díját és a késedelmi kamatot, valójában átvállalta az adós tartozását, és mint ilyent, az Szt. 86. §-a (7) bekezdésének b) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Készfizető kezesnél a teljesített fizetés elszámolása

Kérdés: Egy magánvállalkozónak két kft.-je van. "B" kft. mezőgazdasági célú kamattámogatásos hitelt vett fel, a hitel és kamatainak a megfizetésére az "A" kft. a hitelszerződésben készfizető kezességet vállalt. Mivel a "B" kft. nem fizette a hitelt, a bank az "A" kft. számlájáról emelte le a hiteltörlesztés esedékes részét és kamatait. Az "A" kft. hogyan könyvelje a "B" kft. által kifizetett összeget? Helyes-e, ha azt az "A" kft. kiszámlázza a "B" kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...ráfordítás, amely szintén növeli a társaságiadó-alapot. A leírtakból következően, az "A" kft.-nél az eredmény nem a "B" kft. tartozásának megfizetésekor romlik, hanem akkor, amikor az Szt. szerint ezen követeléssel kapcsolatosan értékvesztést kell elszámolni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Szövetkezeti üzletrészre jutó kötelezettség

Kérdés: Kérjük értelmezzék az 1992. évi I. törvény 79. §-ának (2) bekezdését. A törvényben "az üzletrész névértékét a ráeső kötelezettségek értékének levonásával" szövegrészben mi minősül ráeső kötelezettségnek? Véleményünk az, hogy ezen a pótlólagos befizetési kötelezettség nem teljesítését, vagy a veszteséggel arányos üzletrésznévérték csökkentését kell érteni.
Részlet a válaszából: […] ...esetén a kft.-t) terhelik, a törvény úgy rendelkezik, hogy a kilépők a saját tőke rájuk jutó részével mintegy kiegyenlítve tartozásukat, csak a tartozásuk rendezése után fennmaradó saját tőkét vihetik magukkal (az adott esetben erre nincs lehetőség, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Szállítói kötelezettség elengedése

Kérdés: A kft. külföldi felé fennálló szállítói tartozása 1999 óta eléri a 70 millió forintot. Elengedheti-e a külföldi szállító ezt a tartozást, és ha igen, mik ennek a könyvelési, számviteli, adózási vonzatai?
Részlet a válaszából: […] A külföldi szállító a követelését elengedheti, ennek nincs jogszabályi akadálya. A kft.-nek – kötelezettsége elengedése esetén – a hitelező (szállító) írásbeli, az elengedés okait is tartalmazó nyilatkozata alapján az elengedett összeget rendkívüli bevételként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...[az állami vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 51. §-a (2) bekezdésének megfelelően], amelynek tagjai a tartozásért egyetemlegesen felelnek. A követelés tehát az elévülési időn belül – amely az általános szabályok szerint öt év –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Szállítóval szembeni kötelezettség leírása

Kérdés: A korábbi évek során megmaradt szállítói tartozásokkal mi a teendő, ha a szállító nem követelte több éve a tartozás kiegyenlítését? Kivezethető-e a könyvviteli nyilvántartásokból, és ha igen, milyen bizonylatok alapján, és hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és az Szt. előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Ismeretlentől kapott támogatás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a közhasznú társaságnál a kapott adományokat (pl. ruha, szekrény stb.), ha az adománytevő a kilétét nem kívánja feltárni?
Részlet a válaszából: […] ...ezért az adózás előtti eredményt nem kell növelnie a társaságiadó-alap megállapítása során akkor sem, ha az adóév végén köztartozása áll fenn [Tao-tv. 13. §-a (1) bekezdésének d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.
1
57
58
59
61