Találati lista:
1. cikk / 3596 Személyi jellegű egyéb kifizetés értelmezése
Kérdés: A számvitelről szóló tv. 79. § (3) bekezdésében foglaltak alapján:
„A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.” A munkáltató kft. nevére szóló képzési költségről kiállított számla kifizetése az oktató cég felé történik, és nem a dolgozó felé. Ebben az esetben is személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a kiadást? Változtat a megítélésen, ha a dolgozó fizeti ki a képzési költséget a munkáltató nevére szóló számla alapján, mintegy megelőlegezi a kiadást, s azt követően a kft. valóban a dolgozó felé téríti meg a kiadást?
„A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.” A munkáltató kft. nevére szóló képzési költségről kiállított számla kifizetése az oktató cég felé történik, és nem a dolgozó felé. Ebben az esetben is személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni a kiadást? Változtat a megítélésen, ha a dolgozó fizeti ki a képzési költséget a munkáltató nevére szóló számla alapján, mintegy megelőlegezi a kiadást, s azt követően a kft. valóban a dolgozó felé téríti meg a kiadást?
2. cikk / 3596 Iskolarendszeren kívüli képzés költségeinek viselése
Kérdés: A kft. elsősorban osztrák/német partnereknek értékesít. A munkavállalóinak emiatt szükséges a megfelelő minőségű munkavégzésükhöz a nyelvtudás. A kft. lehetőséget biztosít a munkavállalóinak, hogy a munkaviszony időtartama alatt szerezzék meg a munkavállalók ezt a tudást. A képzések nem számítanak iskolarendszeren belülinek. Amennyiben a kft. nevére szól a számla az oktatásról, egyéb igénybe vett szolgáltatásnak minősül? Az áfa ilyen esetben levonható, ha áfás számla készül? Ha a képzésről a dolgozó nevére állítja ki az oktatószervezet a számlát, van-e lehetősége a kft.-nek arra, hogy a képzés díjának egy részét megtérítse a dolgozó felé? Ilyen esetben a könyvelésben az egyéb személyi jellegű kifizetések között kell megjeleníteni?
3. cikk / 3596 Osztalékfizetés kötelezettségének átsorolása tagi kölcsönné
Kérdés: Egy magyarországi kft.-nek luxemburgi gazdasági társaság a tagja (anyavállalata). A taggal szembeni osztalékfizetési kötelezettség, tagi kölcsön és tagi kölcsön kamata miatti kötelezettség is szerepel a kft. könyveiben. Az osztalékfizetési kötelezettséget a magyar kft. szeretné átsorolni a fennálló tagi kölcsönök közé, és a továbbiakban ilyen jogcímen kimutatni a könyvekben. A fennálló tagi kölcsön után kamatot fizet a magyar kft., és így az „átminősített” tagi kölcsön után is felszámításra kerülne a kamat. A magyar számviteli törvény alapján lehetséges a felek közötti megállapodással „átminősíteni” az osztalék miatti kötelezettséget tagikölcsön-kötelezettséggé pénzmozgás nélkül? Amennyiben igen, az ezután fizetett kamat a társasági adó szerint elismert ráfordításnak számít? Milyen jogszabályi feltételeket kell még figyelembe venni?
4. cikk / 3596 Visszaváltási díj könyvelése
Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásnál a nem újrahasználható termékek DRS visszaváltási díjának könyvviteli elszámolása az alábbi: Az áruk beszerzésekor, a bekerülési érték részeként (T 26. Kiskeráruk – K 45. Belföldi szállítók) kerül nyilvántartásba. Az áruk fogyasztó felé történő értékesítésekor (T 38. Pénzeszközök – K 91: Kisker. ért. árbevétele, majd kapcsolódó készletcsökkenés: T 81. Eladott áruk beszerzési értéke – K 26. Kisker. áruk) kerül kivezetésre. A fogyasztó visszaváltja a DRS palackot: T 36. Egyéb követelések – K 39. Pénzeszközök, a MOHU kifizeti a visszaváltásidíj-utalványok értékét: T 38. Pénzeszközök – K 36. Egyéb követelések. A visszaváltáshoz kapcsolódóan a hatályos számviteli törvény 73. §-ának (2) bekezdése és 78. §-ának (5) bekezdése szerint kell-e csökkenteni az értékesítés nettó árbevételét és az eladott áruk beszerzési értékét a levásárolt visszaváltási díjjal a könyvekben, illetve milyen tételkapcsolattal helyes a könyvelése?
5. cikk / 3596 Ingatlan vagyonkezelésbe adása intézménynek
Kérdés: Az önkormányzat a pályázati forrásból megépített ingatlant vagyonkezelésbe adja egy fenntartása alatt álló intézménynek. Az intézmény a következőképpen könyvelt: bruttó érték T121/K412, értékcsökkenés T412/K129, átvett támogatás T412/K44 (Halasztott eredményszemléletű bevételek). A következő években a számviteli törvény szerint számolja el a halasztott bevétel feloldását, tehát az elszámolás már nem érinti a 412. Nemzeti vagyon változást. (Értékcsökkenés: T56/K129, halasztott bevétel feloldása: T44/K92 Támogatások bevétele.) Helyesen jár el az intézmény?
6. cikk / 3596 Pénzeszközátadás nyilatkozat hiányában
Kérdés: Egy társaság visszafizetési kötelezettség nélkül, véglegesen adott át 10 millió Ft pénzeszközt egy másik belföldi vállalkozás részére. A juttatásban részesülő vállalkozás a taobevallását követően a pénzeszközt átadó vállalkozásnak nem tudott nyilatkozatot adni arról, hogy az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás nélkül sem negatív, és az erre a bevételre jutó társasági adót megfizette, mivel az adózás előtti eredménye 4 millió Ft veszteség volt, így csak a 6 millió Ft után fizette meg az adót.
Kérdésem a következő lenne:
1. A nyilatkozat hiányában a juttató félnek a véglegesen átadott pénzeszköz teljes, adóévben fizetett (10 millió Ft) értékével kell a társaságiadó-bevallás összeállításakor megnövelni az adózás előtti eredményt, vagy csak azzal az összeggel (4 millió Ft), ami után nem adózott a juttatásban részesülő vállalkozás?
2. Amennyiben a juttató félnek a teljes, véglegesen átadott pénzeszközzel meg kell emelni az adóalapját, úgy a juttatásban részesülő fél csökkentheti az egyéb bevételek között elszámolt kapott pénzeszköz értékével a taoadóalapot (kettős adózás elkerülése végett)?
Kérdésem a következő lenne:
1. A nyilatkozat hiányában a juttató félnek a véglegesen átadott pénzeszköz teljes, adóévben fizetett (10 millió Ft) értékével kell a társaságiadó-bevallás összeállításakor megnövelni az adózás előtti eredményt, vagy csak azzal az összeggel (4 millió Ft), ami után nem adózott a juttatásban részesülő vállalkozás?
2. Amennyiben a juttató félnek a teljes, véglegesen átadott pénzeszközzel meg kell emelni az adóalapját, úgy a juttatásban részesülő fél csökkentheti az egyéb bevételek között elszámolt kapott pénzeszköz értékével a taoadóalapot (kettős adózás elkerülése végett)?
7. cikk / 3596 Mikor kell éves beszámolót készíteni?
Kérdés: Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás adatai a 2023–2024. években már meghaladták az Szt. 9. §-ának (2) bekezdésében előírt értékhatárokat. Mikortól kell kötelezően áttérnie az éves beszámoló készítésére, azaz melyik üzleti évet kell először éves beszámolóval alátámasztani?
8. cikk / 3596 Beruházás ellenértékeként hitelesített energiamegtakarítás (HEM)
Kérdés: Adott „A” cég (cégünk), amely megállapodás alapján fizette „B” cég energiahatékonysági beruházását (hőszigetelés), amelyet „C” cég kivitelezett. Az „A” cég fizette az auditálás költségét is. Cserébe „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján, a HEM (hitelesített energiamegtakarítás) mint vagyoni értékű jog első jogosultja „A” cég lett, „A” a lényeges hozzájárulást kifejtő. A MEKH-nél az auditáló nyilatkozata alapján „A” cég nevére került bejegyzésre a 6000 GJ/év mennyiség. (15 éves élettartam, tárgyévi felhasználhatóság, … legalább 6 éves HEM. A beruházás kötelezettségi időszakra vetített éves avulása 0,0%.) „A” és „B” cég között nem történt számlázás. Az így megszerzett GJ-mennyiséget később „A” cég értékesíteni szeretné, akár több részletben. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani „A” cégnél a fenti ügyletet? A „C” cég által a kivitelezésről kiállított számla, valamint az auditáló cég számlája beruházási költség? A két számla a vagyoni értékű jog értéke? Ha vagyoni értékű jog, akkor hogyan számolom el az értékcsökkenést? Értékesítéskor mi a teendő, mi az elszámolás módja? Az áfa levonható, értékesítéskor fizetendő? Vagy esetleg ez készlet, és így minden változik?
9. cikk / 3596 Fejlesztési tartalék feloldása beruházás szállítási költsége esetén
Kérdés: A Közösségből beszerzett tárgyi eszköz beruházáshoz egyedileg kapcsolódó szállítási költségét, regisztrációs adóját a tárgyi eszköz bekerülési értékében aktiváljuk. Fejlesztési tartalékot szeretnénk feloldani. A feloldást el lehet végezni a komplett bekerülési értékkel, vagy csak a tárgyi eszköz számlájának (nettó) értékével?
10. cikk / 3596 Konyhán, bárban felszolgált szeszes italok, üdítők elszámolása
Kérdés: Az egyik cégünk szállodát üzemeltet, mely szálloda konyhát és bárt is működtet. A konyha is, a bár is működése során italokat használ fel. A konyha egy kávé elkészítéséhez tejet használ, míg a bár vagy koktélt állít elő receptúra alapján, vagy különböző adagokban kimérve felszolgálja az egyes szeszes italokat és üdítőket. Ezen italok felhasználásának helyes elszámolásához kérjük szakmai véleményüket. – Ezek után a kérdező ismerteti az eladott áruk beszerzési értékét, lényegében a számviteli törvény előírásának megfelelően. Majd példaként kapcsolódóan ismerteti véleményét, amelyet az ismétlések elkerülése érdekében a válaszban részletezünk. A számviteli törvény szerinti anyagköltség-értelmezés ismertetése után a kérdező által levont következtetés: Mivel az egyes italok mind a konyha, mind a bár működése során nem változatlan formában kerülnek értékesítésre, így az egyes italok fogyása anyagköltségként számolandó el. Helyes ez?
