3521 cikk rendezése:
1. cikk / 3521 Alanyi adómentesség választhatósága – jogszabályváltozás
Kérdés: 2025. január 1-re visszamenőleges hatállyal módosult az áfa alanyi adómentességének értékhatára. Választható-e az adómentesség akkor, ha az adóalany 2023-ban vagy 2024-ben átlépte a 12 millió forintos értékhatárt, de a 18 millió forintot nem érte el? Jól gondoljuk, hogy most újra választhat adómentességet annak ellenére, hogy a kétéves várakozási idő még nem telt el? Választhat-e alanyi adómentességet az, aki nem az értékhatár átlépése miatt, hanem más okból nem választotta azt 2025. évre, de most mégis szeretne élni a lehetőséggel?
2. cikk / 3521 Bankkártyán fizetett borravaló könyvelése
Kérdés: Bankkártyás borravaló könyvelésével kapcsolatban kérem a véleményüket, tekintettel a 2025. 01. 01-től hatályos változásokra, mely szerint adómentes az a borravaló is, amelyet a vendéglátóegység üzemeltetője oszt szét a dolgozóinak, megfelelő nyilvántartás vezetése mellett. Cégünk felszolgálóegységeiben a vendég a fogyasztása ellenértékének bankkártyás fizetésekor egy külön erre a célra rendszeresített applikáción jelzi, hogy a fogyasztása ellenértékén felül kíván borravalót adni, és azt is, hogy annak összege hány százaléka a fogyasztásnak. Ilyen módon a borravaló összege a céges bankszámlán kerül jóváírásra, a szétosztás pedig az alábbiak szerint valósulhat meg.
1. A nap/hét végén a rendszerből lekért jelentés alapján a borravaló összege a boltvezető által kivételre kerül a pénztárból, majd azt a belső szabályzatban meghatározott módszer szerint a dolgozók között szétosztja.
2. A szétosztás – felhasználva a rendszerből lekért jelentést és a belső szabályzatot – a bérszámfejtésen keresztül, a havibér utalásával együtt valósul meg az egység dolgozóinak, azáltal, hogy a számfejtési programba adómentes juttatás jogcímén az egyes dolgozókra kalkulált összeg rögzítésre kerül.
Mivel a borravaló az áfa rendszerében nem minősül ellenértéknek, illetve azt a fogyasztó szándéka szerint nem a cégnek, hanem a felszolgálóegység dolgozóinak kívánja juttatni, véleményünk szerint annak egyéb bevételként, majd kiosztáskor egyéb személyi jellegű kifizetésként történő megjelenítése nem indokolt, hanem azt egy technikai mérlegszámlán indokolt könyvelni, melynek egyenlege a már a bankszámlán jóváírt, de még kiosztásra nem került borravaló összegét kell, hogy mutassa, mint kötelezettséget a dolgozók felé. Ez a könyvelési módszer független attól, hogy a fentiekben leírt 1-es vagy 2-es módszer szerint történik a szétosztás. Kérjük szíves véleményüket a könyvelés általunk leírt módjáról!
1. A nap/hét végén a rendszerből lekért jelentés alapján a borravaló összege a boltvezető által kivételre kerül a pénztárból, majd azt a belső szabályzatban meghatározott módszer szerint a dolgozók között szétosztja.
2. A szétosztás – felhasználva a rendszerből lekért jelentést és a belső szabályzatot – a bérszámfejtésen keresztül, a havibér utalásával együtt valósul meg az egység dolgozóinak, azáltal, hogy a számfejtési programba adómentes juttatás jogcímén az egyes dolgozókra kalkulált összeg rögzítésre kerül.
Mivel a borravaló az áfa rendszerében nem minősül ellenértéknek, illetve azt a fogyasztó szándéka szerint nem a cégnek, hanem a felszolgálóegység dolgozóinak kívánja juttatni, véleményünk szerint annak egyéb bevételként, majd kiosztáskor egyéb személyi jellegű kifizetésként történő megjelenítése nem indokolt, hanem azt egy technikai mérlegszámlán indokolt könyvelni, melynek egyenlege a már a bankszámlán jóváírt, de még kiosztásra nem került borravaló összegét kell, hogy mutassa, mint kötelezettséget a dolgozók felé. Ez a könyvelési módszer független attól, hogy a fentiekben leírt 1-es vagy 2-es módszer szerint történik a szétosztás. Kérjük szíves véleményüket a könyvelés általunk leírt módjáról!
3. cikk / 3521 Februárban végzett önellenőrzés könyvelése
Kérdés: 2025. 02. hónapban tudomásunkra jutott, hogy a korábbi években hibásan lett számolva az igénybe vehető szociális hozzájárulási kedvezmény a pályára lépők, a szakképzettséget nem igénylő munkavállalók, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók után. Az önellenőrzés a mérlegbeszámoló elkészítése előtt történt, „pluszbevételt” jelent a cég részére. Ebben az esetben a 2024. évre vagy 2025-re számoljuk el szabályosan?
4. cikk / 3521 Webáruház nem ad a kapott pénzről számlát
Kérdés: Adott egy belföldi adóalany, amely dekorációs termékeket értékesít mind a webáruházában, mind a telephelyén. Számlázóprogramot használnak, nyugtaadásra nincs lehetőség. Sok esetben befolynak olyan tételek, amelyeket nem tudtam számlához kötni, és válaszként a cégtől ezt kaptam, a folyamat a következő: „Beérkezik egy megrendelés a webáruházba, amit a vevő előre kifizet. A raktárban összekészítés során derül ki, hogy valamilyen oknál fogva azt a terméket nem tudják küldeni, és a helyettesítő termék nem felel meg a vevőnek. Ebben az esetben nem készül számla, mert nincs árumozgás, értelemszerűen sztornószámla sem. Az összeget pedig visszautaljuk.” Kérdés, ebben az esetben (tehát minden esetben) számlának készülnie kell-e, majd sztornószámlának is, amely leköveti a pénzmozgásokat?
5. cikk / 3521 Cégautóadó az üzembentartónál
Kérdés: Adott A kft. és B kft. Az A kft. szakszervizként működik, a B kft. használt személygépkocsikkal kereskedő cég. Mindkét cégben több tárgyi eszközként nyilvántartott személygépkocsi van, mivel karosszériajavítás, szervizelés esetén csereautókat biztosítunk ügyfeleink részére. Az egyik ilyen, A kft. tulajdonában lévő, tárgyi eszközként nyilvántartott autónkat a B kft. nevére átírattuk üzembentartóként, ugyanis kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén kedvezőbb a díjtétel, ha flottában kötjük azt meg. Hol kell megfizetni a cégautóadót, a tulajdonosnak vagy az üzembentartónak kell azt bevallania, befizetnie? Az üzemanyagköltség hol számolható el? Nyilvántartani, értékcsökkenést elszámolni az A kft.-ben fogom (csak a kedvezőbb biztosítás miatt írattuk át üzemben tartóként az autót a másik kft. nevére).
6. cikk / 3521 Tőkeleszállítás-tőkeemelés eredményhatása
Kérdés: 3 M Ft jegyzett tőkéjű és 500 M Ft eredménytartalékkal rendelkező kft. tőkeleszállítást hajt végre tőkekivonással. A leszállítás mértéke 2 M Ft, ilyen arányban az eredménytartalék is kivonásra kerül. A cégbírósági bejegyzés napjával a könyvelés: T 411 Jegyzett tőke – K 47 Alapítóval szembeni kötelezettség 2 M Ft. T413. Eredménytartalék – K47 Alapítóval szembeni kötelezettség 333 M Ft (2/3×500 M Ft). Azonnal megtörténik a jegyzett tőke visszaemelése is (tekintsünk el a bejegyzéstől), de végeredményként a könyvelés az alábbi a tulajdonos bizalmi vagyon utalása miatt: T 38 Pénzeszközök – K 411 Jegyzett tőke 2 M Ft. A tulajdonos bizalmi vagyon, akinek a számviteli nyilvántartásában a jelzett 3 M Ft névértékű üzletrész 300 M Ft értékben került a bizalmi vagyon létrehozásakor meghatározásra. A számviteli törvény alapján helyes-e a tulajdonos bizalmi vagyonnál az alábbi könyvelés?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveletek bevétele 335 M Ft (2 M Ft+333 M Ft). A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 87 Pénzügyi műveletek ráfordítása – K 17 Részesedések 200 M Ft (300 M Ft×2/3) A tőkeemelés elszámolása (itt is tekintsünk el a bejegyzéstől) T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök 2 M Ft. Ebben az esetben eredményhatás a tulajdonos bizalmi vagyonnál: +2 M Ft + 333 M Ft – 200 M Ft = 135 M Ft.
Helyes-e fenti metódus, vagy inkább az alábbi könyvelési megoldás a helyes a tulajdonos bizalmi vagyonnál, tekintettel arra, hogy a tőkecsökkentés a tőkemegfelelés miatt „névleges”?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveltek bevétele 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft). A tőkeemelés elszámolása: T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök (eltekintve a bejegyzéstől, csak a pénzügyi teljesítésre egyszerűsítem a tételt). Ebben az esetben eredményhatása a tulajdonos bizalmi vagyonnál 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft).
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveletek bevétele 335 M Ft (2 M Ft+333 M Ft). A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 87 Pénzügyi műveletek ráfordítása – K 17 Részesedések 200 M Ft (300 M Ft×2/3) A tőkeemelés elszámolása (itt is tekintsünk el a bejegyzéstől) T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök 2 M Ft. Ebben az esetben eredményhatás a tulajdonos bizalmi vagyonnál: +2 M Ft + 333 M Ft – 200 M Ft = 135 M Ft.
Helyes-e fenti metódus, vagy inkább az alábbi könyvelési megoldás a helyes a tulajdonos bizalmi vagyonnál, tekintettel arra, hogy a tőkecsökkentés a tőkemegfelelés miatt „névleges”?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveltek bevétele 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft). A tőkeemelés elszámolása: T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök (eltekintve a bejegyzéstől, csak a pénzügyi teljesítésre egyszerűsítem a tételt). Ebben az esetben eredményhatása a tulajdonos bizalmi vagyonnál 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft).
7. cikk / 3521 Osztalékfizetés ingatlan átadásával
Kérdés: Alanyi adómentes, egyszemélyes kft. a 2015. évben üzleti célú ingatlant vásárolt magánszemélytől 8 millió forintért, amelyek piaci értéke jelenleg 30 millió forint. Az ingatlanértékesítésre a társaság nem választotta az általános szabályokat, ezáltal áfamentes. A kft. nyereséges, 25 millió forint eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonos osztalékfizetésről döntött az eredménytartalék terhére, természetben, az üzleti célú ingatlan átadásával. Ha az alapító az ingatlan átadásával fizeti ki az osztalékot, azaz piaci érték alatt szerzi meg a tulajdonos, hogyan adózik a kft., illetve a magánszemély (társasági adó, osztalékadó, szocho, illeték, áfa)? A magánszemély jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét. A számlán „ingatlanértékesítés” jogcím és az Áfa-tv. 87. §-a alapján „tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére adómentes” kerül feltüntetésre, illetve ügyvéd által készített adásvételi szerződés kötelező?
8. cikk / 3521 Tartós részesedés, tartós követelés apportálása
Kérdés: Az „A” kft. és a „B” kft. közösen létrehozzák a „C” kft.-t. Az új társaság saját tőkéjét részesedések és követelések apportálásával oldják meg. Az „A” kft. tartós részesedéssel rendelkezik „D” társaságban. Az „A” kft. „C” kft.-nek átadja a „D” leányvállalatában lévő 100%-os részesedését, és a „D” leányvállalat felé tartós követeléseit is. Az „A” kft. könyveiben 100.000 euró értéken szerepelnek a „D” leányvállalata irányában fennálló tartós követelései, azonban az apportálás során „C” kft. tulajdonosi köre ezt 10%-kal alacsonyabb, 90.000 euró piaci értéken állapítja meg és fogadja el. A piaci értéket könyvvizsgálói szakértői véleménnyel alátámasztják. A követelésből nem engedik el a leányvállalat felé a 10.000 eurót, csak nem látják megalapozottnak a megtérülést. Kell ezt az apportba vevő „C” kft. és az apportáló „A” kft. könyveiben megfelelően könyvelni, év végén értékelni, hogyan hat ez a társasági adó alapjára? Mi történik, ha végül mégis befolyik az eredeti, magasabb követelésösszeg a „C” kft.-hez? Jól gondoljuk-e, hogy a különbözet az apport átvételekor még nem képez társaságiadó-alapot, csak akkor, ha az mégis befolyik?
9. cikk / 3521 Bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos kérdések
Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint:
1. Ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie a bizalmi vagyonkezelői szerződésnek?
2. A bizalmi vagyonkezelő családtag esetén milyen végzettséghez kötött?
3. Az MNB-nek csak bejelentési kötelezettsége van?
4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
5. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
6. Milyen lényeges dologra kell még odafigyelni?
1. Ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie a bizalmi vagyonkezelői szerződésnek?
2. A bizalmi vagyonkezelő családtag esetén milyen végzettséghez kötött?
3. Az MNB-nek csak bejelentési kötelezettsége van?
4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
5. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
6. Milyen lényeges dologra kell még odafigyelni?
10. cikk / 3521 Bizalmi vagyonkezelő számviteli nyilvántartásai
Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint: Milyen számviteli nyilvántartás vezetésére kötelezett, illetve milyen más kötelezettsége van?
