Építményjog alapításakor a jövedelem adózása

Kérdés: Kiindulási alap: természetes személy földtulajdonos építményi jogot alapítana cég javára (Ptk. 5:159/A–F. §), napelemes beruházás céljára. Az építményi jog 30 éves időtartamra jönne létre akként, hogy ennek ellentételezéseként a beruházó évi rendszerességgel fizetne a földtulajdonosnak díjat (építménybért). Az Szja-tv. 3. § 31. pontja alapján az építményi jog vagyoni értékű jognak minősül, amelynek visszterhes alapításából származó jövedelmet – az Szja-tv. 59. §-a alapján – akkor kellene megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Kérem szíves szakvéleményüket arra vonatkozóan, hogy a teljes 30 éves időszakra eső (összesített) építménybér után számítandó szja-t a szerződés földhivatali benyújtásának évében kellene megfizetnie a magánszemély tulajdonosnak, vagy pedig minden évi építménybér után abban az évben, amikor az befolyt? Amennyiben az előbbi értelmezés a helyes, akkor mi volna a teendő akkor, ha időközben megszűnik az építményi jog, illetve, ha annak évenkénti összegét a felek inflációkövető módon határozzák meg (vagyis a 30 éven keresztül a magánszemély tulajdonoshoz befolyó jövedelem pontos összege előre nem volna meghatározható)?
Részlet a válaszából: […] ...jog vagyoni értékű jognak minősül, ezért az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett építményi jog jogosulja az építményadó, a telekadó, illetve a magánszemélyek kommunális adója alanyává válik.(Kéziratzárás: 2025. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Vállalkozásba adott beruházáshoz igénybe vettek saját munkavállalókat

Kérdés: Társaságunk új tárgyi eszközt hoz létre, raktárcsarnokot épít. A kivitelezést egy vállalkozás végzi el (Kivitelező). A teljes beruházási érték döntő többségét a Kivitelező fogja számlázni, azonban a Beruházó (társaságunk) munkavállalói is fognak dolgozni az építkezésen, illetve társaságunk is fog saját magának beszerezni. Kérem véleményüket a következőkben:
1. Az Áfa-tv. szerint nem kezelendő saját rezsis beruházásként, tekintettel arra, hogy a kivitelezői szolgáltatás díja meghaladja a Beruházó saját költségeit.
2. A Kivitelező által benyújtott számlákat közvetlenül a beruházási számlára könyveljük. A beruházó által beszerzett anyagok költségét, felmerült bér- és járulékköltségét a megfelelő 5-ös számlára könyveljük, majd ezeket a tételeket év végén T 16 – K 58 könyvelési tétellel mutatjuk ki beruházásként.
Éven átnyúló beruházás esetében is így járunk el.
3. Az iparűzési adó alapjából a beruházó által beszerzett anyagok költsége nem vonható le.
Részlet a válaszából: […] ...törvény 39. §-ának (1) bekezdése tartalmazza a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása során figyelembe vehető csökkentő tételeket. A törvény 52. §-ának 37. pontja szerint csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Sportegyesület bevétele a versenyző átigazolásakor

Kérdés: A sportegyesület áfa alanyi mentes, közhasznú jogállással nem rendelkezik. Bevételei tagdíjból és támogatásokból származnak. Tevékenysége: labdarúgóutánpótlás-nevelés 6–19 éves korosztály számára. Az egyesületben U–U19-ig különböző korosztályban 16 versenyképes csapat játszik. Az egyesület szakképzett edzőket alkalmaz, a magas fokú képzés nyújtása céljából. Továbbá sporteszközöket és sportruhákat biztosít a versenyző tanulóknak. Több esetben sor kerül, hogy egy-egy versenyző más egyesülethez átigazol. Ennek kapcsán az átadó egyesület kiszámlázza a tanulóra fordított nevelési és kapcsolódó költségeket az átvevő egyesület részére. A számlában nevelési költségtérítés jogcím szerepel. Ezt a nevelési költségtérítést árbevételként vagy egyéb bevételként kell-e elszámolni? A számla áfamentesen van kiállítva. Úgy gondoljuk, hogy nem tartozik az áfa alanyi mentes értékhatárba. Helyes-e ez így?
Részlet a válaszából: […] ...a költségek-ráfordítások ellentételezésére kapott támogatásnak, de adománynak sem tekinthető. Ezért nem tartozik az egyéb bevételek közé.A számlázott ellenérték valójában a sportegyesület alaptevékenysége során felmerült költségek megtérítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Ingatlan értékhelyesbítése

Kérdés:

Közel 30 éve tulajdonunkban van egy ingatlan, amelynek a bekerülési értéke 6,3 millió Ft volt, a jelenlegi könyv szerinti értéke 2,2 millió Ft, az ingatlan-értékbecslő az ingatlan piaci értékét 120 millió forintban határozta meg. Ezért a könyvvizsgáló kérte az értékhelyesbítés alkalmazását. Ekkora eltérésről már kötelező alkalmaznunk az értékhelyesbítést vagy választási lehetőségünk van? Az értékhelyesbítést alkalmazhatjuk-e csak egy-egy eszközcsoportra, vagy a társaság összes eszközére kell? Amennyiben elvégezzük az értékelést, onnantól kezdve ezt minden évben meg kell tennünk, vagy csak egy üzleti évben, amikor a feltételek fennállnak? Könyvvizsgálatra kötelezettek vagyunk. A piaci ár megállapításához független értékbecslőt bízunk meg. Amennyiben minden évben értékbecslőt kell igénybe venni, minden évben könyvvizsgálóval is hitelesíteni kell az ingatlanok értékét? A számviteli politikában az értékeléssel kapcsolatban mit kell szerepeltetni? A számviteli politikában jelenleg jelentős összegnek 150 millió forintot határoztunk meg. Ez befolyásolja az értékhelyesbítés könyvelését? A jelentős összeget, a 150 millió forintot eszközönként vagy az értékhelyesbítéssel érintett eszközcsoportonként kell számolnunk? Értékhelyesbítésnél külön meg kell határoznunk, hogy mit tekintünk jelentős összegnek? Az átértékelt ingatlanok értéke hogyan változik az értékhelyesbítés után? Amennyiben lehetőség van, egy konkrét példán keresztül legyenek szívesek bemutatni az értékhelyesbítés alkalmazását. Egyéb szervezetnek minősülő szervezet vagyunk, jegyzett tőkénk nincs, osztalékot nem fizetünk.

Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a kérdező megkeresésében ugyan első mondata volt az, amit a kérdésben utolsóként idéztünk, de olyan számviteli ismerethiányra utal, ami mellett szó nélkül nem mehetünk el. Egy olyan egyéb szervezetnél, ahol kötelező a könyvvizsgáló, biztosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Magánszemélytől vásárolt személygépkocsi bekerülési értéke

Kérdés: A társaság adásvételi szerződés alapján magánszemélytől személygépkocsit vásárolt 13-án. Ugyanezen hó 13-ától él a KGFB, 15-én megtörtént az eredetvizsga, 16-án üzemanyag- és autópályahasználat-vásárlás, majd 18-án az okmányirodai ügyintézés is lezajlott. Kérjük, hogy vezessék le a gazdasági eseményeket abban az esetben, ha 13-án, illetve 18-án történik az eszköz üzembe helyezése. Nincs információnk arról, hogy a személygépkocsi 13–18. között használatban volt-e.
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési értékébe tartozik az adásvételi szerződés szerinti vételár, továbbá az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolódó tételek. Ez utóbbiak természetesen csak olyan tételek lehetnek, amelyek a személygépkocsi beszerzéséhez szorosan kapcsolódnak. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Kapott borravaló kétféle módon való kezelése

Kérdés: Egy vendéglátóegységet működtető, a Tao-tv. hatálya alá tartozó kft. belső szabályzata alapján a készpénzben fizetett borravaló esetén a felszolgálónak adja a borravalót. Közös gyűjtés és újraelosztás nélkül. A bankkártyás borravalók nem lesznek kifizetve a belső szabályzatban rögzítettek szerint a felszolgálóknak, a kft. megtarthatja ezeket az összegeket. A napi POS-terminál zárásán elkülönítve jelennek meg a bankkártyával adott borravalók, amit a kft. bevételnek nem minősülő egyéb bevételként könyvel a 96. számlacsoportban. Jól gondoljuk-e, hogy ez esetben azon túl, hogy a kft. leadózza a 9%-os társasági adót az egyéb bevétel után, más adókötelezettség nem merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...pénztárba, és támogatásként egyéb bevételként elszámolni, a bankkártyás borravalót is támogatásként kell elszámolni az egyéb bevételek között a bankszámlával szemben. (Egyéb bevételkénti elszámolás a 9645. számlán.)Az egység vezetője a borravalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

NAV OSA alapján lehet-e könyvelni?

Kérdés: A NAV OSA alapján lehet-e könyvelni? Álláspontom szerint a NAV OSA – miután az Áfa-tv. szerint az kizárólag a számlakibocsátótól származó adat lehet – eleget tesz az elektronikus bizonylat fogalmának [számviteli törvény 167. § (5) bekezdés].
Részlet a válaszából: […] ...szabályairól szóló 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet] előírásainak, valamint a számviteli törvény 167. § (5) bekezdése szerinti feltételeknek a figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Adómentes-e a koncert- és fesztiválbelépő?

Kérdés: Társaságunk szeretne a munkavállalóinak koncert- és fesztiválbelépőket adni (Sziget, Strandfesztivál). Az Szja-tv. 1. számú mellékletében az alábbiakat találtam:
„8.28. b: kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj”.
Ez alapján minden kétséget kizáróan adható adómentesen koncertjegy, fesztiváljegy? Illetve ehhez kapcsolódóan a kérdésem az, hogy a fesztiválról, koncertről kapott számla áfatartalma levonásba helyezhető-e? (Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet folytat, és az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítjuk meg.)
Részlet a válaszából: […] ...szóló belépő is adómentesen adható. Lényeges ugyanakkor, hogy a jogszabályban rögzített, és a fentiekben idézett egyéb feltételeknek (értékhatár, visszaválthatóság) is fenn kell állniuk.Az adómentes juttatások kapcsán fel szeretnénk hívni a figyelmet arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Egyéni vállalkozó átalakulása miatti adók

Kérdés:

Egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakul át. Az egyéni vállalkozás rendelkezik eszközökkel. Kérem, ismertessék az átalakulás következtében fizetendő adókat! Az egyszemélyes kft.-be később belépne egy új tag, aki ingatlant bocsátana a kft. rendelkezésére. Kérem, ismertessék a fizetendő adókat az egyszemélyes kft. már meglévő tagja, a társaság, illetve az újonnan belépő tag részére!

Részlet a válaszából: […] ...még el nem számolt átadáskori nettó értékét, vagyis azt az értéket, amit még értékcsökkenésként nem számoltak el. Ezeket a tételeket a megszűnés évéről szóló szja-bevallásban kell feltüntetni, mint vállalkozói bevételt, illetve költséget. [Szja-tv. 49/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Átalakulásnál a kapott támogatás

Kérdés: Cégünk korábban ingatlan (telek, épület, parkoló) beszerzéséhez kapcsolódóan vissza nem térítendő támogatást kapott. A támogatási feltételeket teljesítettük, és a fenntartási időszak is lejárt már. A támogatás összegét elhatároltuk, és értékcsökkenés-arányosan oldjuk fel az egyéb bevétellel szemben. Társaságunk az eszközöket 2025. év folyamán kedvezményezett átalakulás keretében kiválásos beolvadással átviszi egy másik cégbe. Mi a teendő ebben az esetben a fennmaradó elhatárolással? Fel kell oldani a kiválás időpontjában a teljes fennmaradó elhatárolt támogatási összeget?
Részlet a válaszából: […] Nem kell feloldani a kérdés szerinti tárgyi eszközhöz kapcsolódó, még fel nem oldott, elhatárolt támogatás összegét.Az ingatlanhoz kapcsolódó, fel nem oldott támogatásnak a passzív időbeli elhatárolások között kimutatott összegét abban a vagyonmérleg-tervezetben, végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.
1
2
3
358