3673 talált cikk a telek kifejezésre

Kérdés: Társaságunk bérelt ingatlanon végzett beruházást, amelynek során bizonyos tételek aktiválásra kerültek. Utólag azonban megállapításra került, hogy egyes eszközök ténylegesen nem kerültek beépítésre, és ezek értékesítésére kerül sor. Hogyan történik helyesen az ilyen módon egy összegben aktivált bérelt ingatlanon végzett beruházás részbeni kivezetése, amennyiben utólag derül ki, hogy bizonyos tételek nem kerültek beépítésre? A kivezetés során szükséges-e az érintett tételek elkülönítése és például készletre vétele, vagy más számviteli megoldás alkalmazandó?

Kérdés: Egy fogorvosi járóbeteg-szakellátással foglalkozó gazdasági társaság egészségbiztosítási alapból finanszírozott ellátást is végez. A társaság a NEAK-tól havi elszámolás keretében többféle jogcímen részesül támogatásban, illetve finanszírozásban. Abban szeretnénk a segítségüket kérni, hogy a különböző jogcímen kapott összegeket a számviteli elszámolás során egyéb bevételként vagy az értékesítés nettó árbevételeként szükséges-e kimutatni. Kérjük szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan is, hogy milyen elv alapján történik az egyes jogcímek besorolása.
A NEAK-tól az alábbi jogcímeken érkeznek bevételek:
– praxistámogatás,
– szakdolgozói bértámogatás,
– fogorvosi szakellátás finanszírozása,
– szakellátás teljesítménydíja,
– jogviszony-ellenőrzési díj,
– rezsitámogatás,
– vények alapján elszámolt NEAK-térítés.

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában álló eszközöket az önkormányzat ingyenes használatra átadja a tulajdonában álló gazdasági társaságnak. Az eszközöket továbbra is az önkormányzat tartja nyilván a könyveiben. Helyesen jár-e el a gazdasági társaság, amikor az eszközök bekerülési értékével azonos használati jogot mutat ki a vagyoni értékű jogok között a könyveiben, és évente a használati jog után elszámolt értékcsökkenés összegében oldja fel a halasztott bevételt?

Kérdés: A 2025. év vége felé több kormányrendelet is megjelent, különféle cégek felszámolása kapcsán az érintettek kártalanításáról. A rendeletek szerint a kártalanítás támogatás formájában valósul meg, a követelésekről beadott támogatási kérelem alapján. A támogatási kérelmeket jellemzően mérlegkészítés előtt, január-február-március hónapokban lehetett beadni, szerepeltetni lehet benne a vevőkövetelést, az annak behajtása érdekében felmerült költségeket, valamint a késedelmi kamatot is. A támogatások jóváhagyásáról szóló határozat mérlegkészítés után történhet, azok ellenőrzése és a kiutalás pedig még ezt követi. Kérdésként merül fel, hogy ezen támogatások számviteli kezelése hogyan helyes? A kormányrendelet 2025. évi, a támogatás benyújtásra került esetünkben a mérlegkészítés előtt, de elfogadás és kiutalás csak a mérlegkészítés után van. A számviteli törvény alapján a jogszabály vagy támogatási szerződés alapján járó, a mérlegkészítésig ismertté vált, és valószínűsíthetően meg is valósuló támogatások elhatárolhatók a 2025. évre, ellensúlyozandó a 2025. évi költségeket, ráfordításokat. Ugyanakkor fenti speciális esetben az igényelt támogatás késedelmi kamatot is tartalmaz, mely alapesetben csak pénzbefolyással egyidejűleg számolható el bevételként (vagy ha a mérlegkészítésig befolyik, akkor elhatárolható). Ezen támogatás nem folyik be a mérlegkészítésig – így melyik az erősebb szabály? Mindegy, milyen oka van a támogatásnak, ha megfelel a feltételeknek, akkor elhatárolható egyéb bevételként a támogatás összege a 2025. évre, vagy mivel részben késedelmi kamat az alapja, ezért csak részben határolható vissza a 2025. évre?

Kérdés: A kft. üzlethelyiségben értékesít ruházati cikkeket. Az üzlethelyiség bérbeadója év közben a bérleti díjon felül üzemeltetési költségátalányt számláz, amely tartalmazza a takarítási, a biztosítási és egyes rezsidíjakat is. Az üzemeltetési díjjal a fordulónapot követő év augusztusában számol el a bérbeadó. A társaságnak nincs arra vonatkozóan információja, hogy a bérbeadó milyen díjon szerződött le a közműszolgáltatókkal és az egyéb szolgáltatókkal. Mivel a társaság mérlegfőösszegének 2%-a alacsonyabb az elmúlt években, mint az üzemeltetési díj elszámolásából fakadó, előző időszakot érintő költségváltozások, a társaságnak abban az esetben a középső oszlopos beszámolót kell készítenie, ha amúgy az üzleti évek végén az üzemeltetési díj elszámolására vonatkozóan minden rendelkezésre álló információt figyelembe vett volna, és az alapján készítette el az elhatárolást? A bérbe adó cég nem nyitott az elhatárolási időpont korábbra hozására.

Kérdés: Egy társaság 2021-ben nyílt végű lízingszerződést kötött személygépkocsira, 60 hónapos futamidővel. A szerződést 2024. 12. hóban, a futamidő lejárta előtt lezárták. A társaság a gépkocsit visszaadta a lízingcégnek, de élt azzal a jogával, hogy 3. személyt kijelöljön vevőnek, akitől opciós díjat kapott. A lízingcég a fennálló tőketartozást egy technikai számlával jóváírta. A társaság 2021–2022–2023. években igénybe vette a kis- és középvállalkozások Tao-tv. 22/A. §-a szerinti adókedvezményét. Az (5) bekezdés b) pont szerint a kedvezményt vissza kell fizetni, ha a tárgyi eszközt az üzembe helyezést követő 3 évben elidegeníti. Jogászi értelmezések szerint az elidegenítés eladást jelent, mások szerint beletartozik a fogalomba az apport, a térítés nélküli átadás, a természetbeni juttatásként való átadás. A szaksajtóban viszont megjelent olyan vélemény, hogy a lízingcégnek történő visszaszolgáltatás nem minősül elidegenítésnek, ezért akkor sem áll fenn a visszafizetési kötelezettség, ha az az üzembe helyezést követő 3 éven belül történt.

Kérdés: Az adott cég befektetési céllal aranyat vásárol. A 17. számlacsoportban tartom nyilván a beszerzést. Értékesítéskor milyen bevételként kell elszámolni? Árbevétel a helyes elszámolása, és a beszerzési ár és eladási ár közötti érték IPA-alap lesz, vagy egyéb, esetleg pénzügyi bevételként kell elszámolni? Az utóbbi esetben a kivezetést egy elszámolószámlán keresztül számolom el, és az eredményben csak az árfolyam-emelkedést mutatom ki a 97. számlacsoportban?

Kérdés: Adott „A” vagyonkezelő kft., amely által kezelt vagyon egy „B” kft.-ben lévő részesedés, amely 51%-os tulajdoni részesedést jelent. „A” kft. alapít egy „C” kft.-t további alapítókkal pénzbeli betéttel úgy, hogy „C” kft.-ben szintén 51%-os tulajdont szerez. Az alapítással egy időben készült egy részesedésátruházási szerződés, mely szerint a „B” kft.-ben lévő részesedést „A” vagyonkezelő kft. átruházza kedvezményezett „C” kft. javára, annak tőketartalékába. Mit kell könyvelni a kezelt vagyonban, ha az átruházott részesedés nyilvántartási értéke (induló vagyon) 100.000 euró, az átruházási szerződés szerinti átruházott érték 120.000 euró? A fenti ügylet könyvelésére kérek tájékoztatást a kezelt vagyon tekintetében, ha a kezelt vagyon nyilvántartása euróban történik. Keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettség a kezelt vagyon tekintetében? Keletkezett-e a vagyonrendelőknek adókötelezettsége, a fenti ügylet jelent-e vagyonkivonást?

Kérdés: Év közben minden törlesztés után el kell számolni a keletkezett árfolyam-különbözetet? A számviteli politikában választhatja-e az adózó, hogy azt csak év végén számolja el? Amennyiben több folyósítás van, eltérő árfolyamon, úgy az ezt követő törlesztés esetén az árfolyam-különbözet összegét hogyan kell megállapítani? A fennálló tartozás árfolyamát FIFO-módszerrel vagy átlagárfolyamon (súlyozva a különböző folyósítások árfolyamát) viszonyítjuk a törlesztés könyv szerinti árfolyamához? Pl. 1. folyósítás 100 euró 400 Ft/euró, 2. folyósítás 100 euró 395 Ft/euró, törlesztés 20 euró, milyen árfolyamon?

Kérdés: Cégünk budapesti székhelyű, telephelye pedig másik városban van. Ingatlan-bérbeadás a fő tevékenység, és egy darab ingatlan van bérbe adva. Bérköltség nincs a cégben. Iparűzési adó megosztásakor a komplex megosztás alkalmazható. Az ingatlanra nem számolunk el értékcsökkenést. Ilyenkor a telek bekerülési értékének 2%-a jut a telephelyre, a személyi jellegű ráfordításnál pedig kötelező 500.000 Ft-ot elszámolni bérköltségként. Ez viszont azt eredményezi, hogy igazából a székhelyre több adó jut, mint a telephelyre, ahol az árbevétel keletkezik. Jól gondolom? A szóban forgó esetben a székhely szerinti településen (Budapesten), valamint a bérbe adott ingatlan fekvése szerinti településen, mint Htv. szerinti telephelyen keletkezik helyi iparűzésiadó-kötelezettség, a Htv. 37. § (1) bekezdése, valamint 52. § 31. pont a) alpontja alapján. Ez esetben – figyelemmel a Htv. 39. § (2) bekezdésére – valóban a komplex [Htv. melléklet 2.1 pont] iparűzésiadóalap-megosztási módszert kell alkalmazni?