Határidős ügyletek nyereség-veszteség elszámolása

Kérdés: Az év során elszámolt határidős ügyletek, egyenként elszámolt nyereségét-veszteségét év végén a beszámolóban a pénzügyi műveleteknél, külön-külön a bevételeknél és a ráfordításoknál kell kimutatni, vagy az összevont nettó egyenleget kell megjeleníteni?
Részlet a válaszából: […] ...is. A beszámolókészítésre vonatkozó előírások között nincsen olyan előírás, mely szerint a különböző időpontokban könyvelt tételeket a mérlegkészítés időpontjában össze kellene vonni, és csak az összevonás utáni értéket szerepeltetni a mérlegben. Ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.

Konszolidált beszámoló készítése leányvállalat beolvadásakor

Kérdés: Adott egy „A” konszolidált beszámoló készítésére kötelezett anyavállalat. Az anyavállalatnak van két konszolidálásba bevont leányvállalata, „BL” és „CL” cégek. Mindegyik cég üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 2025. 10. 31-ével a „CL” leányvállalatba beolvadt a „BL” leányvállalat. A kérdésünk, hogy „A” leányvállalat esetében a részesedések könyvelése tekintetében milyen könyvelési lépésekre és tételekre van szükség (kontírozással)? Valamint a konszolidált beszámolóra vonatkozóan ezen beolvadásnak milyen hatása van? „BL” leányvállalat bármilyen adatát figyelembe kell venni a konszolidáció során, például mérleg oldali konszolidáció esetében ez nem okoz duplikálódást, mert az év végén ezen adatok a „CL” leányvállalatnál is részben szerepelnek (ami még állományban van)?
Részlet a válaszából: […] ...akkor azt – a számviteli törvény 84. § (2) bekezdés a) pontjának az előírása alapján – a „Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségekkel szemben” állományba kellett venni (ezek után a kisebbik összegben a bevételt és a ráfordítást össze...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.

Szállítók rendezetlen tételei

Kérdés: A szállítókartonok rendezése során pár tétellel nem tudunk mit kezdeni. Ehhez kérnénk szakmai iránymutatást. Díjbekérő vagy pro forma alapján utaltunk a szállítónak, és bár kértünk számlát, de pár esetben nem kaptunk. Van olyan tételünk, ami már 2022 óta „lóg” így a szállítókartonon mint utalás, és várja a számla párját, és évről évre magyarázni kell a könyvvizsgálóknak. Tudjuk, hogy a cég kötelessége a teljesítést követően a számla kiállítása, ezek rendszerint meg is történnek, mert a NAV adatszolgáltatásában megtaláltuk, csak hozzánk nem ért ide. Ezekben az esetekben hogyan tudjuk ezeket a tételeket fizikai számla hiányában rendezni? Ha a NAV online adatszolgáltatásában megvan a számla, tehát a cég elkészítette, esetleg ez alapján bizonylat hiányában le lehet könyvelni a számlát? Ha nem, akkor mi az eljárás, hogy rendben legyen a szállítói karton?
Részlet a válaszából: […] ...szembeni követelésként kell kimutatni mindaddig, amíg a szállító számlája meg nem érkezett. Tehát nem „lóghatnak” ezen tételek a valódi szállítói kartonokon.Ha a szállító teljesített, akkor azt a szállítóval szemben – számla hiányában is –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

EU-ból történő beszerzés le nem vonható áfája

Kérdés: Speciális jellegére áfa hatálya alá nem tartozó társaság az EU-ból és azon kívül is vesz igénybe reklámszolgáltatást, amely után mentes státusa miatt csak fizetendő áfája keletkezik, levonásra nem jogosult. Ilyen esetben a fizetendő áfát az 52. vagy a 86. főkönyvi számlákra kell könyvelni, mert a szakirodalomban mindkét esettel találkoztam? Az 52. főkönyvi számla erre a logikus, mert ha ugyanazt a szolgáltatást magyar adóalanytól venné igénybe a gt., akkor a számla bruttó összegét ide kell könyvelni.
Részlet a válaszából: […] ...azt alkalmazni kell a szolgáltatások „beszerzése”, igénybevétele esetén is. Természetesen nemcsak a belföldi szolgáltatások igénybevételekor, de a külföldi (EU-, nem EU-államok) szolgáltatások igénybevételekor is.A kérdés végén helyes álláspontra jut azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Jóváhagyott osztalék a tulajdonosnál

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amelynek a tagja, tulajdonosa szintén egy gazdasági társaság. Ebben az esetben a járó osztalékot, tehát pl. a 2024. évi beszámoló elfogadásakor jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalékot követelésként elő kell-e írnia a tulajdonos gazdasági társaságnak a jóváhagyás időpontjában az osztalékfizetésről szóló okirat alapján? Vagy majd csak a tényleges kifizetéskor lehet a pénzügyi tevékenység bevételeként nyilvántartani? Ha a kifizetésre nem kerül sor a jóváhagyás évében, akkor a járó osztalék nem szerepel a tulajdonos gazdasági társaság könyveiben?
Részlet a válaszából: […] A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye, hogy a gazdasági műveletről, eseményről bizonylatot kell kiállítani, a szabályszerűen kiállított bizonylatot pedig könyvelni kell.Az osztalékról való döntés is gazdasági művelet, esemény, mivel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Kisvállalati adózású társaság átalakulása

Kérdés:

2024. 11. 29-től a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (1) és (8a) pontjaihoz eltérő értelmezéseket olvastam. Szeretném, ha álláspontjukat kifejtenék a kisvállalati adózású társaság átalakulásához kapcsolódó számviteli és adózási feladatok kapcsán. (Mikor milyen beszámoló és bevallás kell, van-e könyvvizsgálati kötelezettség?) Társasági forma váltása esetén a kisvállalati adózású társaságnál, amely továbbra is a kivát választja, mik a teendők? (Beolvadásnál az átvevő, kiválásnál pedig a változatlan formában tovább működő társaságnak kell-e beszámolót és adóbevallást készítenie, indul-e új üzleti év ebben az esetben?)

Részlet a válaszából: […] ...napját követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz megtett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választhatja az adóalanyiságot. Ez esetben az adóalanyiság az egyesülés, szétválás napján jön létre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Magánszemélynél szigetelés hitelesített energiamegtakarításért cserébe

Kérdés: Áfás magyar adóalany társaság magánszemélyek részére szigetelést készített (az anyagot a cég veszi, a munkát alvállalkozó végzi el) HEM (hitelesített energiamegtakarítási) jogosultságért cserébe. Az anyagról, munkáról számlát kap a cég saját nevére – ezt 51/52-be könyvelnénk – levonható áfával, illetve egy-egy elkészült munka egyéb dokumentumok alapján (a jog átadása, igazolások, felmérések stb.) a cég készletre veszi a HEM-et, ezt a 2-esben könyvelnénk a 96. Egyéb bevételekkel szemben áfa nélkül. Amikor a HEM-et értékesíti, akkor kivezetjük a készletből ráfordításra, és könyveljük a bevételt a 9-be a vevővel szemben áfásan. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt gyakorlat ellentétes a számviteli törvény előírásaival, és mint ilyen súlyosan sérti a bizonylati elv és bizonylati fegyelem alapkövetelményét. Röviden: minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, a szabályszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Jurta, mobil ház minősítése

Kérdés: A társaság a telkén jurtákat, illetve mobil házat helyez el, amelyeket szálláshely-szolgáltatás, illetve bérbeadás útján kíván hasznosítani. A jurtához nincs szükség földmunkára. Készítünk egy talajcsavarokon álló hőszigetelt alapot, amelyet aztán tetszés szerint burkolhatunk hajópadlóval vagy szőnyegpadlóval. A jurták szerkezete fából készül, hőszigetelt burkolattal. A jurták felszereltsége egy apartmannal egyezik. A mobil házak kerekes alapzattal rendelkeznek, azok mozgathatók, a telken bármikor áthelyezhetők. Felszereltségük egy apartmannal egyező. Kérdés, a jurta, illetve a mobil ház az Szt. szerint milyen eszközként aktiválandó, és a Tao-tv. szerint az adóalapban az eszköz után milyen értékcsökkenés érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...berendezések között kell a rendeltetésszerű használatbavételkor állományba venni. Az eszközök beszerzésével kapcsolatosan felmerült tételeket a beruházási számlán kell kimutatni a rendeltetésszerű használatbavételig.A jurta bekerülési értékébe beletartozik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Kínai export elszámolása árbevételként

Kérdés: Egy magyarországi cég terméket exportál Kínába. Az adásvételi szerződésben az ár CIF PORT CHINA paritással került meghatározásra. A szállítás tengeri konténerhajón történik, Koper kikötőből, ami akár hónapokig is tarthat. A biztosítást és a fuvarköltséget a kínai kikötőig a magyar cég fizeti. Az áru értéke 100%-ban a hajóra rakodás után, de legkésőbb a kínai kikötőbe való érkezés előtt 15 nappal esedékes, ez alapján kerül a TELEX BL kiadásra, ami a vevőt az áru átvételére jogosítja a kínai kikötőben. Mikor számolhatja el a magyar cég az áru ellenértékét árbevételként, illetve mikor vezeti ki az árut a készletei közül?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti teljesítés jellemzően az áru tulajdonjogának az átruházását jelenti (bár a számviteli törvény tartalmaz ettől eltérő kivételeket). Mikor van a szerződés szerinti teljesítés, az a szerződő felek megállapodásán alapul. CIF PORT CHINA paritás szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Beszámoló – év közben alapított, majd eladott társaság

Kérdés: A kft. 2025 áprilisában alapított egy társaságot, amelyet 2025 októberében értékesített. 2025. évre milyen beszámolót kell készítenie?
Részlet a válaszából: […] ...három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg a – törvényben rögzített – határértéket. Adatok hiányában a feltételek teljesülését nem lehet megállapítani.Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése alapján az anyavállalat nem készíthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.
1
2
3
4
363