3724 talált állásfoglalás a telek kifejezésre

Kérdés: Adott egy társaságiadó-törvény szerint adózó gazdasági társaság. „A” Kft. (anyavállalat), amelynek van egy leányvállalata, „B” Kft. Az „A” Kft. kölcsönt adott a „B” Kft.-nek. A „B” Kft. éveken át veszteségesen működött, a saját tőkéje negatív, jelenleg a kölcsönt és annak kamatait nem tudja fizetni. Az „A” Kft. a „B” Kft.-ben lévő részesedésének értékelése kapcsán a korábbi években 100% értékvesztést számolt el. A kölcsönre a felek kamatot kötöttek ki. A kérdésünk, hogy amennyiben az adós minősítése alapján a várható kamat és kölcsön „B” Kft. általi megfizetése kérdéses, és így értékvesztést számol el az „A” Kft. a kölcsönre és annak kamatára is, akkor helyesen jár-e el az „A” Kft., ha a tárgyévre eső kamatkövetelést előírja, majd az év végi zárlat során a tárgyévben előírt kamatkövetelésre 100% értékvesztést számol el? Ha nem, akkor hogyan kellene eljárnia? Helyes-e, hogy a kamatot előírja minden évben, tekintve, hogy várhatóan a „B” Kft. nem fogja tudni fizetni a kamatot és a kölcsönt?

Kérdés: Adott egy mikrogazdálkodói beszámolót készítő asztalos kft. 2025-ben 2025. 11. 21-én volt az utolsó árbevétele, a következő árbevétel számlája 2026. 02. 24-i keltezésű. Mivel a projektelszámolás szabályai nem alkalmazhatók a mikrogazdálkodói beszámolót készítőnél, miként kell megállapítani a 2025. 11. 21. után vett anyagokból elkezdett befejezetlen munkák értékét, és azt hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A kft. novemberben értékesítette a tehergépjárművét. Januárban a KGFB biztosító visszautalja az előző évnek arra a részére eső – korábban már pénzügyileg rendezett – részét, amikor már nem volt a cég tulajdonában a tehergépkocsi. Az ügyletre vonatkozó, helyes januári könyvelési tételekre vonatkozóan kérjük a segítségüket: szimplán T 3841 – K 533, vagy esetleg az egyéb bevételekkel szemben történő könyvelés a helyes?

Kérdés: 2025. 02. 04-én vásárolt 100 ezer forint nettó értékű porszívóra a vásárláskor 5 évre szóló biztosítást is kötöttünk, így a bekerülési értéke 133 ezer forint volt, amelyre 100%-os értékcsökkenést számoltunk el 2025-ben, így könyv szerinti értéke nulla. A porszívó 2026-ban meghibásodott, amelyet nem tudtak javítani, így visszavették azt. Kaptunk egy helyesbítő számlát 2026. 01. 04-én, és a teljes 100 ezer forint+áfa összeget visszafizették, majd a biztosítócég külön átutalta a 33 ezer forint biztosítási díjat. A visszaadás napján a kft. vásárolt egy ugyanolyan készüléket ugyanattól az eladótól, ugyanakkora, 100 ezer forint+áfa összegben, de erre már nem kötött biztosítást. Hogyan kell mindezt könyvelni?

Kérdés:

Az Otthontámogatásról szóló 361/2025. Korm. rendelettel kapcsolatban a jogosultság, az igénylési feltételek és az ügyintézés menete részben már ismert számunkra, ugyanakkor az egyes adózási kérdésekre még nem kaptunk választ.
1. Az adózást, bevallást hogyan kell teljesíteni? Hogyan kell értelmezni ezt a részt az Szj-tv. 71/A. §-ából: „A támogatás a béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályok szerint visel közterheket”? Ez csak a közterhek összegszerűségét érinti, vagy a bevallás módját is?
2. „(2) Az (1) bekezdés szerinti közterhekkel összefüggő adókötelezettséget (így különösen az adómegállapítási, -bevallási és megfizetési kötelezettséget) az a személy teljesíti, aki (amely) a magánszemély részére a támogatást a Magyar Államkincstártól igényli (lehívja).”
Kérdés abban az esetben merül fel, ha a fenntartó igényli a támogatást. Jogszabály szerint az adózási feladatokat az igénylőnek kell teljesítenie. Ha az igénylés alapján a fenntartó megkapja pl. az 1 munkavállalóra jutó 1 millió Ft-ot, + 28% közterhet, amelyből 1 milliót továbbutal a munkáltatónak, aki továbbadja a munkavállalónak. A közterhek bevallása, befizetése a fenntartónál marad, vagy ezt is továbbadhatja (bevallási terhekkel együtt) a munkáltatónak?
3. Át kell futtatni ezt a tételt a bérszámfejtési rendszeren? Kinek? A fenntartónak vagy a munkáltatónak? A fenntartó milyen nyomtatványon, milyen módon vallja be ezt a támogatást?
Összes fenntartott intézmény + saját munkavállalói tekintetében is egy összegben fogja ezt megtenni?
4. Elfogadható megoldás-e az, hogy – a bankköltség csökkentése érdekében – a fenntartó közvetlenül a munkavállalóknak utalja a támogatást?
5. Amennyiben a munkáltató (fenntartó nélkül) igényelte és kapta a támogatást, akkor a fenti kérdések egy része nem merül fel, hiszen minden jogosultság és kötelezettség egy kézben van. A kérdés azonban itt is az, hogy bérszámfejtendő-e?

Kérdés: A társaság 16 lakásból álló társasházat építtet. A kivitelezéssel egy másik társaságot bízott meg. A vevőkkel kötött adásvételi elő- és végszerződések alapján az összes lakás értékesítésre kerül. A vevők egy része már utalt előleget, erről előlegszámla került kiállításra. A kivitelezés 2025. 10. hónapban befejeződött, a használatbavételi engedély kiadása folyamatban van (hiánypótlási eljárás miatt). Miután megkapja a használatbavételi engedélyt, megalapítják a társasházat, majd következik a vevők részére a birtokbaadás. Kimutatható-e a megkötött szerződések alapján az árbevétel 2025. évre? Amennyiben igen, úgy a telekhányad kivezetése is a 2025. évben történik? Mi a helyes könyvelés akkor, ha a használatbavételi engedély a mérlegkészítés napjáig kiadásra kerül, illetve mi a teendő, ha nem? Ha nem mutatható ki árbevétel 2025-re, továbbra is befejezetlen termelésként kell elszámolni, és T 23 – K 58 tétellel szükséges a felmerült költségeket készletre venni?

Kérdés: Egy belföldi adóalany függönyanyagok, méteráruk, bútorszövetek értékesítésével is foglalkozik. 2026. évtől a kft. az alanyi adómentességet választotta. Időközönként EU-ból is vásárol továbbértékesítési céllal bútorszövetet, méterárut. Az EU-ból vagy EU-n kívülről vásárolt árukat szintén alanyi adómentesként értékesítheti adómentesen? Ez von maga után bármilyen bevallási kötelezettséget (A60)?

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelésben lévő társaság értékesítésével, illetve annak könyvelésével kapcsolatban kérem szakmai véleményüket. Az érintett gazdasági társaság magánszemély tulajdonosai az üzletrészük 100%-át bizalmi vagyonkezelésbe adták. Ezt követően a bizalmi vagyonkezelő a társaságot egy független harmadik fél részére értékesítette. Az üzletrész-átruházási szerződés tartalmazza a vételár összegét. A szerződés egy külön pontjában rögzítik, hogy az értékesített társaságnál a korábbi ügyvezető/tulajdonos a tranzakciót követően további két évig ellátja az ügyvezetői feladatokat, és meghatározott EBITDA-célok teljesülése esetén a vevő úgynevezett earn-out jogcímen további kifizetést eszközöl a bizalmi vagyonkezelő részére. Kérdésem, hogy álláspontjuk szerint az earn-out kifizetés a vételár részének minősül-e, vagy attól elkülönülten kezelendő?

Kérdés: Gyakran előfordul egy cég könyvelésénél, hogy hiányoznak olyan számlák, amelyeket a bankszámlakivonaton kifizetettnek látok (akár utalással, akár bankkártyás fizetéssel), viszont soha nem kapom meg, hiába küldöm rendszeresen a hiányzó számlák listáját. Rendszerint egy átvezetési számlán várakozik, és záráskor a 86-os számlára átvezetem. Bevallás elkészítésekor megnövelem az adóalapot ezzel az összeggel. Számviteli szempontból helyes ez így? Bankkártyás és utalásos tételekre is ugyanaz a szabály vonatkozik? Többféle variációt hallottam: például ezeket a tételeket a pénztárba bevételként a 96-os számlára vissza kell könyvelni?

Kérdés: Számviteli politika alapján a devizás tételeket MNB-árfolyamon tartjuk nyilván, és év végén is MNB-árfolyammal értékeljük át a követeléseket-kötelezettségeket. Lehet-e az év végi átértékeléseket az Szt. 60. §-a (6) bekezdése értelmében úgy elvégezni, hogy az egyik számlavezető bankunk év végi eladási árfolyamát használjuk, ha év közben az MNB-árfolyamon könyvelődött minden devizás tétel? Természetesen a számviteli politikában ez rögzítésre kerülne. Jelentős hatása lenne az adózás előtti eredményre.