Részvények vásárlása részletfizetéssel

Kérdés: A kft. megvásárolja a zrt. 14%-os sajátrészvény-csomagját. A két cég az ügylet előtt a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a zrt.-ben is rendelkeznek nem jelentős összegű részesedéssel az adásvétel időpontjában. Az adásvételi szerződés szerint a vételárba a felek beszámítják a két cég között fennálló kölcsönök és kamatainak az adásvételi szerződés megkötése napjáig fennálló tőke- és kamatösszegét, a fennmaradó vételár megfizetésére a felek résztörlesztéseket határoznak meg 2028. december 31. napján ütemezetten, konkrét dátumokat az egyes részletfizetések időpontjaként. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy az eladó zrt. tulajdon-jogfenntartással nem él a részletfizetések miatt. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint a részvények tulajdonjoga és az azon alapuló minden más jogosultság a részvényeknek a vevő értékpapírszámláján történő jóváírásával átszáll a vevőre, míg a részvényesi jogok gyakorlásához a részvénykönyvi bejegyzés szükséges. A részvények transzferálása és a részvénykönyvi bejegyzés 2024. december hónapban megtörtént. A 2024. évi mérlegben szerepelhet-e az értékesítés teljes összegben mindkét cégnél, vagy csak a beszámított kölcsön tőke- és kamatösszegében szerepelhet a két cég mérlegében, mivel 2024-ben pénzügyileg csak ezen tételek lettek rendezve?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben körülírt részvények adásvétel szerinti értékét (vételárát) az adásvételi szerződés szerinti időponttal (itt a részvények transzferálásának, részvénykönyvi bejegyzésének időpontjával) könyvelni kell az eladónál is (követelésként), a vevőnél is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 20.

Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé

Kérdés: Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Az egyéni vállalkozónak nincs szállítói tartozása, mindent kifizetett, vevői követelése van, 3 millió forint, adótartozása nincs. Van leltárkészlete (egy villamossági boltról van szó), amelynek az árukészlete 80 millió forint, tárgyi eszközeinek könyv szerinti értéke 15 millió forint, és rendelkezik egy saját tulajdonú bolthelyiséggel, ahol a tevékenységét végzi. Azt olvastam, hogy nem kell áfát fizetnie az árukészlet és a tárgyi eszközök után, illetve illetéket sem. Kérdésem az, hogy ha nem visz be apportot a társaságba, hanem befizet 3 millió forint jegyzett tőkét, akkor a tárgyi eszköz, a bolthelyiség és az árukészlet hogyan kerül be a kft.-be, illetve keletkezik-e az egyéni vállalkozónak szja-fizetési kötelezettsége, és ha igen, hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi az alapja? Az egyéni vállalkozás nem megszűnik, hanem jogutódlással átalakul kft.-vé.
Részlet a válaszából: […] ...tekinteni.Az egyéni vállalkozói tevékenység egyszemélyes kft. alapítása miatt történő megszűnése esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy:a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Piaci ár alatt értékesített gépkocsi

Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú cég vagyunk. Értékesítettünk a tulajdonosnak egy gépkocsit, mélyen a piaci ár alatt. A piaci ár és az eladási ár különbözetével megnövelem az áfaalapot és a taoalapot. A kérdés technikai jellegű: egyrészt kell-e számlázni ezt a különbözetet, vagy elég egy feljegyzés arról, hogy mi alapján számítottuk ki a piaci árat? Másrészt, hogyan kell helyesen könyvelni ezt a különbözetet? Harmadrészt, az áfabevallásban van-e ennek speciális sora, vagy a többi értékesítés áfájának sorát kell megnövelni vele?
Részlet a válaszából: […] ...veszteség. (2021. január 1-jétől az értékesítés eredményét – itt a veszteséget – kell az eredménykimutatásban az egyéb bevételek – itt az egyéb ráfordítások – között kimutatni.) Ez a veszteség azonban a cég vállalkozási tevékenységével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Villamos energia és földgáz járulékos költségei

Kérdés: Cégünk energiakereskedelemmel foglalkozó, magyarországi székhelyű gazdasági társaság, amely az anyavállalat részére szerzi be a szükséges villamos energiát és földgázt. Rendszeres tranzakció között szerepel a Mavir által továbbterhelt kiegyenlítő energia, illetve az FGSz által kiszámlázott kiegyensúlyozó gáz (mindkét eset mennyiséget tartalmaz). Ezeket a tételeket cégünk az eladott áruk beszerzésében szerepelteti, és továbbszámlázza az anyavállalat felé. Az FGSz mint rendszerirányító számláz még rugalmassági szolgáltatást, ami szintén az elábé része, illetve az elszámolóházon keresztül egyensúlyozási költségsemlegességet biztosító díjat, amit költségként vagy bevételként számolunk el (96). Megerősítést szeretnék kérni, hogy helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...eladott áruk beszerzési értéke. Ha a cég ezeket az anyavállalat felé értékben is számlázza, akkor azt viszont az értékesítés árbevételeként kell elszámolnia.A nem számlázott kiegyenlítő energiát, illetve kiegyensúlyozó gázt a cég kaphatja térítés nélkül is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Tartós bérlet maradványértéket meghaladó eladási ára

Kérdés: A társaság határozott idős tartós bérlet konstrukcióban bérelt egy tárgyi eszközt (személygépkocsi). A bérleti szerződés értelmében a futamidő végére meghatároztak egy maradványértéket. A szerződés szerint a futamidő lejártát követően a személygépkocsi visszaadása után a bérbeadó értékesíti az eszközt. Amennyiben az eszköz értékesítési ára meghaladja a szerződés szerinti maradványértéket, akkor a bérbeadó ezt a pozitív egyenleget a bérlő részére jóváírja. A bérleti szerződés letelt, a bérbeadó a személygépkocsit értékesítette, és a díjkülönbözetről kiállított egy nagy összegű negatív számlát. Ez a különbözet a tárgyévi bérleti díj összegét csökkenti, vagy tárgyévi egyéb bevétel, mivel a tárgyévre jutó bérleti díj összegét lényegesen meghaladja, vagy a teljes futamidőre vetítve kell az előző évek bérleti díját önrevízióval módosítani? Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingtárgy visszaadása során, amennyiben a maradványérték kisebb, mint a piaci ár, akkor ez a lízingcég által visszatérített különbözet a tárgyévi eredmény javára számolandó el, esetünkben a tartós bérlet esetén is ez lehet a megítélés?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyévi bérleti díj sztornója);– azt az összeget, amely a tárgyévben megfizetett bérleti díjat meghaladja, azt a tárgyévi egyéb bevételek között kell kimutatni, mint a költségek, ráfordítások fedezetére a tárgyévben kapott támogatást.A nyílt végű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Ingyen kapott alkatrész könyvelése

Kérdés: Kínai partnerünktől kaptunk ingyen alkatrészt, a számlán 1 USD szerepel, de nem kellett fizetnünk érte. A terméket vámolták, az áfa befizetve, a határozat alapján. Mi ennek az eseménynek a helyes könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...alkatrészt a beszerzési áron könyvelni kell. Az adott esetben az alkatrészt térítés nélkül kapták, azt is könyvelni kell az egyéb bevételekkel szemben a termék piaci értékén. Az adott termék beszerzése azonban nem térítés nélkül történt, hiszen vámot kellett fizetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Kapott kölcsön kamatának elengedése

Kérdés: Társaságunk több évvel ezelőtt kölcsönt kapott egy másik társaságtól, amellyel nem áll kapcsolt viszonyban. A kölcsön utáni kamat minden évre elhatárolásra került, és jelenleg a 48. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Amennyiben a kölcsönt nyújtó vállalkozás elengedi az előző évek elhatárolt kamatát, amit a passzív időbeli elhatárolások között tartunk nyilván, azt az egyéb bevételek vagy a pénzügyi műveletek bevételei közé kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A passzív időbeli elhatárolások között kimutatott kamat még meg nem fizetett kötelezettség. Ha ezen kamatot vagy annak egy részét a kölcsönt nyújtó írásban elengedi, az elengedett kamatnak megfelelő összegű kötelezettséget az Szt. 77. §-a (4) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Digitális fizetőeszköz bizonylatolása, könyvelése

Kérdés: Kérdésünk tárgya: kriptoeszközökkel végzett befektetések és egyéb műveletek számviteli kezelése.
Részlet a válaszából: […] ...zárt rendszerrel biztosítani kell. Az analitikus nyilvántartás akkor felel meg a számviteli törvény előírásainak, ha az előbbi feltételeket teljesíti (pl. zárt rendszerű, azt utólag módosítani nem lehet).A gazdasági eseményeket tranzakciónként, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Kölcsönzött munkavállalók által használt munkaruha részbeni megtérítése

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégnél a kölcsönzött munkavállalók munkaruháját a kölcsönvevő vásárolja meg, és adja ki a munkavállalók részére. A kölcsönzési keretszerződésben a kölcsönadó és a kölcsönvevő abban állapodott meg, a munkavállalók a munkaruha átvételekor írásban hozzájárulnak ahhoz, ha bizonyos időn belül megszűnik a munkaviszonyuk, akkor a rendelkezésükre bocsátott munkaruha ára a kihordási idő szerint arányosított összegben levonásra kerül a munkabérükből. A munkabérből való levonást csak a kölcsönbe adó tudja megtenni, mivel a bérszámfejtéssel, bérutalással kapcsolatos teendőket a kölcsönbe adó látja el a kölcsönzési keretszerződésben megállapított kölcsönzési díj ellenében. A kilépő munkavállalók béréből levont, arányosított összeget (ki nem fizetett bért) a kölcsönvevő szeretné a kölcsönbe adótól megkapni. Hogyan jár el ebben az esetben a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő felé helyesen?
1. A kölcsönbe adó kéri a kölcsönvevőt, hogy állítson ki számlát a kölcsönbe adó részére a munkaruha levont (arányosított) összegéről, mely számlát a kölcsönbe adó kiegyenlít?
2. A kölcsönvevő részére kiállított kölcsönzési díjat tartalmazó számlában a kölcsönbe adó a munkaruha levont (arányosított) összegét mínuszosan szerepelteti (azaz a számla végösszegét a levont összeggel csökkenti)?
Részlet a válaszából: […] ...úgy kell tekinteni, mint a kölcsönvevő által nyújtott szolgáltatás költségét ellentételező tételt, és ezért azt az egyéb bevételek között kell kimutatni (T 471 – K 9634), a költségek fedezetére kapott támogatásként.A második javaslat elszakad a valós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Ki nem fizetett alvállalkozói számlák

Kérdés: Az „A” kft. építési munkák kapcsán (két évvel ezelőtt) nem fizetett ki két alvállalkozói számlát teljes értékben. Indok: a munkát nem végezték el szerződés szerint. A számlák fordított áfásak voltak. Az alvállalkozók nem reklamálnak azóta sem, számlát nem módosítanak. Az „A” kft.-t könyvelem, nem fog fizetni. Milyen módon „tüntessem el” a részben kifizetetlen szállítói számlákat?
Részlet a válaszából: […] ...az „A” kft. jogszerűen, szabályosan járt volna el, akkor az alvállalkozók számlái szerinti összeget az általa el nem fogadott tételekkel csökkenteni kellett volna, és visszaküldeni az alvállalkozóknak azzal, hogy az általa módosított számlának megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.
1
8
9
10
358