Elkobzott gépkocsi leírása

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel foglalkozunk. A vámhivatal elkobzott a kft.-től egy használt gépkocsit, mert külföldről lopott volt. A kft. perli azt a tulajdonost, akitől – új gépkocsi vásárlásakor – átvette, beszámította a lopott gépkocsit. Melyik évben kell a kft.-nek veszteségként leírnia a gépkocsit? Az elkobzás évében vagy a bírósági végrehajtás végén?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor, ha a tárgyi eszköz hiányzik, illetve a 81. § (3) bekezdésének e) pontja alapján a hiányzó készlet könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként kell kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Bérleti jog figyelembevétele az üzlethelyiség megvásárlásakor

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. 1998-ban megvásárolta egy üzlethelyiség bérleti jogát az önkormányzattól. Ezt követően bérleti szerződés alapján bérleti díjat fizetett. Az önkormányzat 2001-ben eladta a bérleményt. Az ingatlan vételárából 2x20 százalék engedményt adott, az egyiket azért, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt, másikat azért, mert a bt. egy összegben kifizette a vételárat. A bérleti jog még le nem írt részét egy összegben terven felüli értékcsökkenésként elszámolhatjuk-e, vagy rá kell aktiválni az ingatlanra?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 2001-től hatályos 48. §-ának (4) bekezdése szerint az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe – szerződés alapján – beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Cégautóadó: szja, áfa, tao

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
Részlet a válaszából: […] A cégautó utáni adó alanya az a kifizető, aki (amely) a személygépkocsi tulajdonosa vagy üzemben tartója (ha ez két különböző cég, akkor az üzemben tartó az adóalany). Az adót átvállalhatja a személygépkocsit használó magánszemély is, de esetleges adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Értékcsökkenés egyszeri elszámolása

Kérdés: Van-e lehetőség az értékcsökkenés egyszeri, év végi elszámolására, vagy kötelező azt negyedévente elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az értékcsökkenés elszámolásának gyakoriságával a Számviteli Levelek 30. számában az 592. kérdésre adott válaszban foglalkoztunk. Itt a kérdéshez kapcsolódóan a következőket jegyezzük meg:A rendeltetésszerűen használatba vett tárgyi eszközöknél, immateriális javaknál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

A futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Hogyan kell a lízingbevevőnél könyvelni a futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízinget az egyszeres, illetve a kettős könyvvitel rendszerében? Az eszközt a lízingbeadó ismételten lízingbe fogja adni. Az eredeti lízingbevevő részére a lízingbeadó a teljes összegről jóváíró számlát, a kifizetett díjakról pedig számlát ad.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az Szt. 73. §-a (2) bekezdése d) pontjának előírásából következik: az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt – a pénzügyi lízing keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Használt épület bontása és újraépítése

Kérdés: Társaságunk egyszeresen könyvel. Olyan telket vásároltunk, amelyen a tulajdoni lapon lakóház és udvar van. A lakóházat már használatba vettük. Ezt az épületet (40 m2) lebontanánk a nem megfelelő állaga és rossz elhelyezése miatt, és egy 60 m2 alapterületű telephelyet építenénk. Helyesen járunk-e el, ha az új épület 60 m2-éből 20 m2-t beruházásként, 40 m2-t pedig ráfordításként könyvelünk? Úgy gondoljuk, az új Szt. 105. §-ának (5) bekezdése lehetőséget biztosít erre.
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdésre a válasz egyértelműen az, hogy nem járnak el helyesen, a kérdésben leírt eset azonban nem egyedi, ezért a válaszban annak indokaira részletesen ki kell térni.A kérdésben arról van szó, hogy a lakóházat használatba vették, amelyet különböző okok miatt most...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Tenyészbaromfi értékcsökkenése

Kérdés: Egy társaság (bt.) évek óta tyúktojás előállításával és értékesítésével foglalkozik. Az Szt. 26. §-a alapján a vásárolt jércéket (ha az állomány termelési kapacitása megfelelő), amelyeket tojó tyúkká nevelnek, néhány hónappal tovább tartanak, mint egy év. A jércék bekerülési értéke 820 Ft/db. A tyúkokat 10-18 hónapos tartás után értékesítik. A 10 hónapos tojatás alatt az elhullás 8-10 százalék, 18 hónapos tartás esetén újabb 10-15 százalék. Kérdés, az értékcsökkenést darabonként egy összegben azonnal el lehet-e számolni, vagy csoportos beszerzésként 10-18 hónapra kell elosztani azt úgy, hogy megfeleljen az Szt. és a Tao-tv. előírásainak is?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt az értékcsökkenés elszámolására rátérnénk, szükségesnek tartjuk néhány – a nyilvántartással kapcsolatos – kérdés tisztázását. Az egyik ilyen szabály, amely kizárólag a tenyészállatokra vonatkozik, hogy a tenyészállat tárgyi eszközként történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Sajátos autócsere elszámolása

Kérdés: Autócsere esetén a cég saját autóját az autókereskedőnek leadja, cserébe elhoz egy másik autót, amelyet a cég nevére írnak. A leadott autó is a cég nevén van mindaddig, amíg azt az autókereskedő nem értékesíti. Milyen értéken kell aktiválni az új autót? A régi autó könyv szerinti értékén, vagy a régi autó eladási árán? Mi történik akkor, ha ez egy éven belül nem bonyolódik le?
Részlet a válaszából: […] Az egyértelmű válasz megadásához szükséges információk egy része nem ismerhető meg a kérdésből. Ilyen például az, hogy mennyibe kerül a csereként kapott autó? Előre meghatározott ár? Annyiba kerül, mint a régi eladási ára (vagy annak függvényében változó ár)? Nehezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Betörés során eltulajdonított eszközök

Kérdés: Egy társaság székhelyére betörtek, és 1 millió forint készpénzt, valamint tárgyi eszközöket (pl. videót) elloptak. A készpénz nem volt bezárva a páncélszekrénybe, a cégnek nem volt vagyonbiztosítása. Hogyan kell elszámolni a hiányzó készpénzt és tárgyi eszközöket? Keletkezik-e társaságiadó-alapot növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] A számvitelben az eltulajdonított készpénzt és a tárgyi eszközöket a hiányra vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni, az eltulajdonítás megállapításának időszakában (időpontjában) a készpénzhiányt egyéb ráfordításként, a tárgyi eszköz hiányát terven felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Háziorvos garázsépítésének elszámolása

Kérdés: Vidéki körzeti orvos, akinek egészségügyi bt.-je van, saját udvarában garázst szeretne építeni gépkocsijának. A gépkocsi után a cégautóadót megfizeti. A garázs költségeit milyen formában számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] A bt. a garázs építésével kapcsolatos költség elszámolására akkor lehet jogosult, ha a garázst az eszközei között mutatja ki (vagyis ha azt a bt. és nem a magánszemély orvos építteti). A garázs – tekintettel arra, hogy egy éven túl szolgálja a vállalkozási tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.
1
28
29
30
31