Értékcsökkenési leírás időszaka

Kérdés: Az Szja-tv.-ben és a Tao-tv.-ben. meghatározott értékcsökkenési leírások kötelezően alkalmazandó előírások-e, vagy a vállalkozás igazodva az Szt.-hez, például egy gépjármű értékcsökkenését 20 százalék helyett 10 százalékkal is elszámolhatja-e, 5 évről 10 évre emelve ezzel a költségelszámolás időszakát?
Részlet a válaszából: […] Az adóalap-megállapítás során az értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó csak az Szja-tv.-ben előírt mértékkel számolhatja el. (Az egyéni vállalkozó nem alanya az Szt.-nek, így esetében az ahhoz történő alkalmazkodás nem értelmezhető.) A társasági adó alanyai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Költséghely-költségviselő költségelszámolás: tenyésztésbe állítás

Kérdés: Szövetkezetünknél elsődlegesen költséghely-költségviselő, másodlagosan költségnemkönyvelés van. Saját állományból történő tenyésztésbe állításkor év végén hogyan kell megszüntetni a 792. és 799. főkönyvi számlákat? És mi a helyzet elhullásnál, kényszervágásnál?
Részlet a válaszából: […] Az elsődlegesen költséghely-költségviselő költségelszámolás általános szabályaival a Számviteli Levelek 34. számában a 684-690. kérdésekre adott válaszokban foglalkoztunk. Itt a tenyésztésbe állítás sajátosságai alapján válaszolunk a feltett kérdésre.A növendék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Bérelt és felújított ingatlan bérletének felmondása

Kérdés: A kft. magánszemélytől bérelt ingatlant. A bérbeadó a határozatlan időre szóló bérleti szerződést felmondta. A bérlő az ingatlanon felújítási és beruházási munkákat végzett el, amelyeket mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást mutatott ki. Az áfát visszaigényelte, 6 százalékos amortizációt számolt el, maradványértékkel nem számolt. Hogyan számolhatja el a társaság a szerződés megszűnése után a beruházás nettó értékét?
Részlet a válaszából: […] A rendeltetésszerűen már nem használt tárgyi eszközöket (ideértve a bérbe vett ingatlanon végzett beruházást is) a tárgyi eszközök közül ki kell vezetni. Az állományból történő kivezetés általános szabályait (a készletre vételi értékkel csökkentett nettó értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosának autójavító szervizcége a tulajdonos ingatlanában végzi a tevékenységét bérleti díj nélkül. Idegen ingatlanon végzett beruházás és értékcsökkenés elszámolható-e? Az egyéb javítási, karbantartási munkák költségei elszámolhatók-e a kft.-nél, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozási tevékenységhez szükséges és használt eszközök költségeit a tárgyidőszak költségei között a társaság elszámolhatja. Ezen eszközöket a társaság kimutathatja a könyveiben, de lehetnek bérbe vett, használatra átvett eszközök is.Az autójavító szerviz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Lecserélt tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása

Kérdés: A vállalkozás a meglévő tárgyi eszközt lecserélte. A régit még nem értékesítette. Van nyilvántartási értéke. Az értékesítésig, a selejtezésig elszámolható-e még értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] A lecserélt tárgyi eszköz feleslegessé vált, az a vállalkozási tevékenységet, a muködést már nem szolgálja. Az ilyen tárgyi eszközt az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése alapján a forgóeszközök közé kell átsorolni. A forgóeszközök közé átsorolt tárgyi eszköz bruttó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Terven felüli értékcsökkenés könyvelése

Kérdés: A feleslegessé vált tárgyi eszköz után terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha a várható eladási ára nagyobb, mint a nyilvántartási érték. Hová kell könyvelni a terven felüli értékcsökkenést? (A 866. vagy a 869. számlára?)
Részlet a válaszából: […] A kérdés félreértésre utal. Nincsen olyan előírás, mely szerint a feleslegessé vált tárgyi eszköz után akkor is terven felüli értékcsökkenést kellene elszámolni, ha annak könyv szerinti értékét várható eladási ára meghaladja.Az Szt. 53. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Kacsaszülőpár (tenyészállat) amortizációja

Kérdés: A kft. kacsaszülőpár nevelésével, tartásával és erre épülő naposkacsa-keltetéssel foglalkozik. Az első év 7. hónapjában szülőpár naposkacsát vásárolt a kft., amelyet felnevelt. Az első tojástermelési ciklus az első év 12. hónapjától a második év 9. hónapjáig tart. Ezt követi a vedletési időszak a 10. hónaptól a 12. hónapig, majd a második tojástermelési ciklus a harmadik év 1. hónapjától a 8. hónapig, majd kivágják az állományt. A vedletési időszakban a kacsának hozama nincs. Mikor kell az értékcsökkenés elszámolását megkezdeni? Hogyan kell elszámolni a vedletési időszak költségeit? Miként kell könyvelni a megengedett mértékű elhullást?
Részlet a válaszából: […] A felsorolt kérdésekre nem lehet egyszerűen válaszolni.A tenyészállat az Szt. 26. §-ának (6) bekezdése alapján a tárgyi eszközök közé tartozik, de csak attól az időponttól, amikor a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Amortizáció: ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokat kezel, amelyek bérbeadására négyéves időtartamra hasznosítási joggal is rendelkezik. Mi határozza meg az ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett közműfejlesztési hozzájárulások várható használati idejét? A nem saját tulajdonú ingatlanok várható használati ideje, vagy a hasznosítási jog időtartama? Mi a helyes eljárás az aktív időbeli elhatárolások között szereplő hasznosítási jog és a közműfejlesztési hozzájárulás elszámolásánál, ha a tulajdonos értékesíti az ingatlant?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó választ befolyásolja az, hogy a hasznosítási jogot, illetve a közműfejlesztési hozzájárulást, mint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot mikor vették állományba, 2001. január 1-je előtt vagy 2001. január 1-je után. 2001. január 1-je előtt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Bekötőút-beruházás elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a 2001-ben megvalósult bekötőút-beruházás elszámolása, ha annak forrásai: saját erő, vissza nem térítendő támogatás, egyéb támogatás és bevétel?
Részlet a válaszából: […] A bekötőút-beruházás megvalósítása (létesítése) érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételeket lényegében ugyanúgy kell elszámolni (könyvelni) 2001-ben, mint ahogyan azt 2000-ben kellett, függetlenül attól, hogy az milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után

Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert a gyakorlatban sokszor előforduló témákat érint. A kérdésre adandó válaszhoz kövessük a gazdasági eseményeket, hogy azok mindenki számára egyértelműek legyenek.A kft. 1996-ban határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
1
27
28
29
31