Selejtezés, káresemények elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. a selejtezésre vonatkozóan nem tartalmaz fogalmat, értelmező rendelkezést. Valójában selejtezésről akkor beszélhetünk, amikor az eszköz eredeti rendeltetésének már nem felel meg, és ezért az adott eszközt az állományból ki kell vezetni.Az új Szt. 23. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

Maradványértéket elért eszközök kivezetése

Kérdés: Az Szt. 53. §-ának (4) bekezdése szerint a maradványértéket elért eszközöknél sem terv szerinti, sem terven felüli értékcsökkenés nem számolható el. Milyen jogcímen vezethető ki a maradványérték az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt esetekben?
Részlet a válaszából: […] Ha a tárgyi eszköz feleslegessé vált, akkor az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerint át kell sorolni a forgóeszközök közé, piaci értéken. Ebben az esetben, illetve ha megsemmisült, hiányzik az eszköz, már nem immateriális jószág, illetve tárgyi eszköz, ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.
Kapcsolódó címkék:    

Tárgyi eszközök kivezetése

Kérdés: Az új Szt. szerint a tartósan nem üzemelő gépeket nettó értéken ki kell vezetni a készletszámlára. Mi történik a "0" értékkel? Hogyan kell kezelni a "0 értékű" üzemelő eszközöket?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 23. §-ának (5) bekezdésében foglaltakból következik, hogy amennyiben az eszköz használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja, a tárgyi eszközt át kell sorolni a készletek közé [ez utóbbit a 28....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.
Kapcsolódó címkék:      

Selejtezett eszközök hasznosítása a mérlegfordulónap után

Kérdés: Mi a teendő, ha a 2000-ben selejtezett tárgyi eszköz elbontása és hasznosítása áthúzódik 2001-re?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerint: amennyiben az eszköz használata, rendeltetése eredeti besorolását követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a muködést tartósan már nem szolgálja, akkor a besorolást meg kell változtatni, a befektetett eszközt át kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.
Kapcsolódó címkék:      

Tenyészállatok átsorolása

Kérdés: Hogyan könyveljük a tenyészállatok 2001. január 1-jei átsorolását? Az átsoroláskor, vagy az átsorolás után kell elszámolni a tenyészállatkénti tartás időtartamával arányos értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 177. §-ának (2) bekezdése szerint a 26. § (6) bekezdése szerinti tenyészállatok átsorolását 2001. január 1-jével – a nyitótételek könyvelését követően – el kell végezni, és az átsorolást ténylegesen könyvelni is kell, függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.
Kapcsolódó címkék:    

Terven felüli értékcsökkenés

Kérdés: Mikor kell terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Mikor lehet az elszámolt terven felüli értékcsökkenést visszaírni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 52. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint akkor kötelező terven felüli értékcsökkenést elszámolni, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.
Kapcsolódó címkék:    

Terven felüli értékcsökkenés a társaságiadó-alapnál

Kérdés: Módosítani kell-e a társaságiadó-alapot a terven felüli értékcsökkenéssel, illetve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével?
Részlet a válaszából: […] A terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével csökkenteni kell az adóalap megállapításakor az adózás előtti eredményt, ha a terven felüli értékcsökkenés elszámolásakor azt csak adóalapot növelő tételként vette figyelembe az adózó. Abban az esetben, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Piaci értékek meghatározása

Kérdés: Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?
Részlet a válaszából: […] A 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: új Szt.) 57. §-a szerint a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket – a sajátos előírások figyelembevételével meghatározott – bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt a terven felüli értékcsökkenés, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
Kapcsolódó címkék:        

Nem forgalomképes eszközök piaci értéke

Kérdés: Az immateriális javak és a tárgyi eszközök között is találhatók olyan eszközök, amelyek nem forgalomképesek, a társaságnak nincs joga értékesíteni azokat (pl. szoftverek, jogok, zálogjoggal terhelt eszközök stb.). Kérdés, ezen eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a piaci értéket milyen módon kell megállapítani, illetve a piaci érték tekinthető-e nullának?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a nem forgalomképes, a társaság által nem értékesíthető szoftvereket, jogokat, zálogjoggal terhelt eszközöket a törvényi előírás nulla piaci értékűnek tekintené, akkor ezeket az új Szt. nem engedné az eszközök között állományba venni, azokat a beszerzéskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
Kapcsolódó címkék:        

Értékcsökkenés módosítása felújításnál, maradványérték

Kérdés: A 2001. január 1-je előtt aktivált tárgyi eszköz felújításánál az érték változik. A felújítást követően az évenként elszámolandó értékcsökkenést kell-e módosítani, és kell-e maradványértékkel számolni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 53. §-ának (3) bekezdése szerint: ha a vállalkozó szempontjából meghatározó jelentőségű tárgyi eszköznél az évenként elszámolandó értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben lényeges változás következett be,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
30
31