Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

22 találat a megadott tőketartalék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Tőketartalékból átvezetés az eredménytartalékba

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (2) bekezdésének b) pontja lehetőséget ad a vállalkozásnak, hogy a tőketartalékból pótolja a negatív eredménytartalékot. A kft. tulajdonosai 2021 májusában megtartott taggyűlésen döntenek erről úgy, hogy az átvezetést még a 2020. évre elkészített mérlegben szeretnék kimutatni. A 2021. májusi döntés alapján könyvelhető-e a tétel még a 2020. évre, vagy kizárólag a döntés napjával (2021-ben) lehetséges az átvezetés könyvelése?
Részlet a válaszból: […]tőketartalékról a kft. tulajdonosai 2021 májusában döntöttek, a döntésről a bizonylatot legkorábban ezzel az időponttal lehetett kiállítani. A 2021-ben kiállított bizonylat 2020 decemberére történő könyvelése nem egyeztethető össze a saját tőkét érintő egyéb tételek könyvelésével. Gondoljunk arra, hogy a 2020. évi beszámolóban megállapított adózott eredményt is csak 2021-ben lehet az eredménytartalékba átvezetni.A kiegészítő mellékletben értékelni kell - többek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8616
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Tőketartalék leszállítása tulajdonosváltásnál

Kérdés: Egyszemélyes kft. 2016-ban ázsiós tőkeemelést hajtott végre. A jegyzett tőke 3,5 millió Ft, az ázsió összege pedig 21 millió Ft. Az ázsió összege jelenleg a tőketartalékban található. A kft. tulajdonosváltás előtt áll, és ezzel együtt szeretné megszüntetni a tőketartalékát is. Az Szt. 36. §-ának (2) bekezdése szerint viszont a tőketartalék összegét csak tőkeleszállítással arányosan lehet visszafizetni. Az eladó (előző) tulajdonos szeretné visszakapni az általa befizetett összeget, az új tulajdonos pedig nem szeretne tőketartalékot kimutatni a könyveiben. Amikor a cég eladásra kerül, leszállítható-e a jegyzett tőke összege nullára, hogy a tőketartalék összegét vissza lehessen fizetni úgy, hogy az új tulajdonos egyből dönthessen a jegyzett tőke felemeléséről a Ptk. 3:202. §-ának (4) bekezdését figyelembe véve? Illetve a tag kiválásakor a tulajdoni része arányában visszafizethető-e a tőketartalék összege? Milyen egyéb módon fizethető ki a tőketartalék összege az eladó tulajdonos részére?
Részlet a válaszból: […]cégbíróság mind a tőkeleszállítás, mind a tőkeemelés kérését, bejegyzését elutasítja.A (4) bekezdésre hivatkozással megfogalmazott javaslat esetén az eladó-tulajdonos nullára csökkenti a törzstőkét tőkekivonással történő tőkeleszállítással 24,5 millió forintról, ugyanakkor a vevő-tulajdonos külső tőke bevonásával csak hárommillió forintra emeli azt. Ez viszont feltételezhetően a hitelezők részéről biztosíték nyújtásának igényével járna. (Kapcsolódó kérdés: a biztosítékot a régi vagy az új tulajdonos nyújtsa?)A leírtak szerint ugyan a tulajdonosváltás megtörténne, de nem az adásvétel szabályai szerint. A régi tulajdonos számára ezért az ügylet anyagi előnyökkel nem járna, hiszen a kft. nem kerülne eladásra. (A kérdező nem szól arról, hogy a kft.-nél van-e eredménytartalék, továbbá a tulajdonosváltáskor adózott eredmény. Ha van, akkor az is része a tőkekivonáshoz kapcsolódó saját tőkének, így abból semmi sem maradhat meg az új tulajdonosnak.Az Szt. 36. §-ának (2) bekezdését a kérdező helyesen értelmezi, amiből a következtetése is helyes, azaz az adott esetben a kérdésben leírtakra nem alkalmazható. Mi lehet a jogszabállyal alátámasztott járható út?Először az Szt. 36. §-a (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása az alapító okirat módosításával, azaz a jegyzett tőke (a törzstőke) emelése a szabad tőketartalékból (Ptk. 3:201. §-a).Másodszor a Ptk. 3:202. §-a alapján a törzstőke leszállítása 3 millió forintra, a tőkekivonással történő leszállítás szabályai szerint.Ez esetben nem lesz (mert nem maradt) tőketartalék (a törzstőke emelésére lett fordítva). Ha a kft.-nél a tőkeleszállítás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8615
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Tőketartalék-kivonás adózása

Kérdés: A zrt. 100 db 50.000 forintos részvénnyel alakult meg. Évekkel később 76 új részvényt bocsátottak ki 75.000 forintos áron. Az ázsió a tőketartalékba került. Az eredménytartalékot már kivették osztalékként. Az Szt. szerint a tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni a tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításhoz kapcsolódó tőketartalék-kivonás összegét. A zrt. tőkekivonással megvalósított jegyzett-tőke-leszállításról fog dönteni, amelynek következtében a törvényi minimumra fogják leszállítani. Kérem, ismertessék a számviteli elszámolását! Az ázsióból kifizetett összeg jövedelemnek minősül? Van-e a társaságnak adó- és/vagy járuléklevonási kötelezettsége, vagy a jövedelmet a magánszemély fogja bevallani? A részvények későbbi értékesítése esetén hogyan kell ilyen esetben a beszerzési értéket meghatározni?
Részlet a válaszból: […]azaz 760 E Ft-tal (az egy részvényre jutó része: 4318 Ft).Az utóbbi értékadatok számításba vétele mellett a számviteli elszámolás a következő:- jegyzett tőke leszállítása: T 411 - K 47921, 3520 E Ft (a jegyzett tőke 5280 E Ft összegben marad);- tőketartalék leszállítása: T 412 - K 47922, 760 E Ft (a tőketartalék 1,140 E Ft összegű marad).Az eredeti (alapításkori) részvényekre jutó kivont jegyzett tőke 20 E Ft, tőketartalék 4318 Ft.A tőkeemelés során kibocsátott részvényekre jutó kivont jegyzett tőke 20 E Ft, tőketartalék 4318 Ft.Az előbbi megkülönböztetés ugyan feleslegesnek tűnhet, azonban nem az, mivel személyi jövedelemadó szempontjából nagyon is fontos.A kérdés szerinti jegyzett-tőke-leszállítás során a részvényesek vállalkozásból kivont jövedelemhez jutnak, amelynek az adóterheit a részvénytársaságnak - mint kifizetőnek - kell megállapítania. Az Szja-tv. 68. §-ának (1) bekezdése alapján jövedelem a megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja a részesedés megszerzésére fordított értéket (illetve annak arányos részét).Az eredeti részvényeseknél - a kérdés adatai alapján - részvényenként a beszerzési érték 50 E Ft. Ennek a 40%-a kerül a válasz szerint kivonásra, a kivont rész szerzési értéke így 20 E Ft. Ennél azonban részvényenként 4318 forinttal többet kap (a tőketartalék csökkentéséből), amelyből 15% személyi jövedelemadót, 19,5% szociális hozzájárulási adót kell a kifizetőnek levonnia, bevallania és befizetnie.A később kibocsátott részvények esetében a beszerzési érték 75 E Ft részvényenként. Ennek is 40%-a kerül kivonásra, a kivont rész szerzési értéke így 30 E Ft. Mivel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7842
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Tőketartalék csökkentése a jegyzett tőke leszállításával arányosan

Kérdés: A tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőkekivonás összegének miért kell a jegyzett tőke leszállításával arányosnak lennie? Azonkívül, hogy azt a számviteli törvény előírja. Miért nem dönthetnek annak mértékében a tulajdonosok, illetve az egyszemélyes társaság alapítója, mint egyedüli tulajdonos?
Részlet a válaszból: […]jegyzett tőke leszállítására tőkekivonással sor kerül, arról a hitelező is értesül. A hitelező joggal számolhat azzal - a számviteli előírások ismeretében -, hogy a tőkeleszállítással egyidejűleg a jegyzett tőkét meghaladó sajáttőke-elem (tőketartalék, eredménytartalék) arányosan kerül csak kivonásra. Ha a jegyzett tőke leszállításához nem arányosan kapcsolódik a tőketartalék, az eredménytartalék kivonása, akkor a saját tőke szerkezete érdemileg megváltozhat, amire a hitelezők nem számíthattak, ami közvetlenül vagy közvetett módon sérti (sértheti) a hitelezők érdekeit.A jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőketartalék-kivonásnak a jegyzett tőke leszállításával arányos volta, szükségessége valójában a tulajdonosoknak is az érdeke. A jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállítása gyakran nem mindegyik tulajdonost érinti (például a társaságtól megváló tulajdonossal való elszámoláskor). Ha a törvény az arányostól eltérő tőketartalék-kivonást is lehetővé tenné, akkor az a tulajdonos, aki kilép, az arányostól többet vagy kevesebbet kaphatna, míg a társaságban maradó tulajdonosokra az arányosnál kevesebb vagy több jutna. Ez az egyszemélyes társaságnál ugyan nem jelentene problémát, de ott is a hitelezői érdek sérülése jelentkezne.Az arányos felosztásra példák a Ptk.-ból:A Ptk. 3:185. §-ának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7737
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Tagi kölcsönből tőketartalék?

Kérdés: Hat éve alakult kft. egy új termék bevezetésére és fejlesztésére. Jegyzett tőkéje 6 millió forint. Az évek során a tulajdonosok folyamatosan tagi kölcsönt adtak, határidő nélkül, dokumentáltan. Az értékesítés most kezdődött meg. Időközben azonban a saját tőke súlyosan negatív lett. A saját tőke rendezésére a tagi kölcsön - a tulajdonosok elhatározása alapján - átvezethető-e a tőketartalékba? A cég folyamatos működése után a tőketartalékból visszavezethető-e az a rész, ami ott már nem szükséges a saját tőke pótlására? Tudomásom szerint a Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése erre lehetőséget ad.
Részlet a válaszból: […]De mi a vagyoni hozzájárulás?A Ptk. 3:9. §-a szerint a jogi személy alapítója vagy tagja a jogi személy alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben (ilyennek tekinthető a tőkeemelés) köteles a jogi személy részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A pénzbeli, illetve a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás így szorosan kapcsolódik a jogi személy alapításához, illetve a meglévő jogi személy (a kft.) jegyzett tőkéjének emeléséhez. A tagok követelésének nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a kft. rendelkezésére bocsátása tehát elválaszthatatlan a törzstőke külső tőke bevonásával történő emelésétől. Más kérdés az, hogy a törzstőkének a Ptk. 3:198. §-a szerinti felemelésével egyidejűleg a nem pénzbeli hozzájárulás (a tagok követelésének) egy részéről a taggyűlés úgy dönt, hogy azt a tőketartalékba helyezi.Tagi kölcsönnel történő tőkeemelés könyvelése:A tagi kölcsönt a tagok és a kft. között létrejött kölcsönszerződés támasztja alá, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a tagok külön-külön milyen összegű pénzkölcsönt nyújtottak, illetve a pénzkölcsönt nyújtókkal külön-külön kölcsönszerződést kötöttek. (Ez fontos a tulajdonosok, a tagok törzsbetétje összegének emelésekor.)A tagi követelésnek a társaság rendelkezésére bocsátásakor a könyvelés (a kölcsönszerződés tagi példányának átvételével), a társasági szerződés módosítása után, a módosított társasági szerződés cégbíróságra történő benyújtását megelőzően: T 3654 - K 355, legyen ez 5000 E Ft,- a tőkeemelés cégjegyzékbe való bejegyzése alapján= a törzstőke (a jegyzett tőke) emelése: T 355 - K 411, legyen ez 500 E Ft,= a tőketartalékba helyezendő összeg: T 355 - K 412, ez 4500 E Ft.[Természetesen ehhez az szükséges, hogy a társasági szerződés szerint a tagok követeléséből a törzstőke 500 E Ft-tal nő (ezen belül külön nevesítve az egyes tagok törzsbetétjének növekedését), és a törzstőke felemelésével 4500 E Ft a tőketartalékot növeli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7496
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Ismeretlen eredetű tőketartalék, fejlesztési tartalék

Kérdés: A kft. átvilágítása során a 2017. évben derült ki, hogy a 2005. évben képzett fejlesztési tartalék, valamint tőketartalék a mai napig szerepel a könyvekben. A tőketartalék képzésének oka sajnos nem ismert az iratok megsemmisülése miatt. A fejlesztési tartalék nem került felhasználásra, visszaírásra. Mivel elévülési időn túli tételekről van szó, mi a helyes eljárás a tőketartalékként és a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegek megszüntetésére?
Részlet a válaszból: […]adóhatósággal. Erre vonatkozhat az elévülési szabály.)A számviteli előírások alapján azonban csak a követelések-kötelezettségek esetében beszélhetünk elévülésről. (Sőt, ha a követelések-kötelezettségek vonatkozásában kötelezően előírt, a mérlegfordulónaphoz kapcsolódó egyeztetéseket, ellenőrzéseket szabályszerűen végrehajtják, akkor még a követelések-kötelezettségek sem évülhetnek el!)Az Szt. 69. §-ának (1) bekezdése alapján a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és a törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.A leltárkészítési kötelezettség a saját tőke elemeire is vonatkozik. Így 2005-től minden üzleti év mérlegfordulónapján készült leltárból ki kell tűnnie, hogy mikor és milyen jogcímen képeztek tőketartalékot, illetve fejlesztési tartalékot. Ha nincsenek ilyen leltárak, az súlyos számviteli hiányosság. Ha vannak, akkor 2017-ben a 2005. évi képzéseket kell sztornírozni. Nem elévülés címén, hanem jogalap nélküli képzés címén!A kérdés szerint az iratok megsemmisültek. Minden év leltára feltételezhetően nem semmisült meg. Ha mégis, akkor a következő javasolható, feltételezve, hogy 2005-ben a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el.Egyszerű a helyzet a fejlesztési tartaléknál, mivel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7394

7. találat: Tőketartalék nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból

Kérdés: Újonnan alakuló egyszemélyes kft.-nek külföldi cég a tulajdonosa. Az alapító okiratban az alábbi szöveg szerepel: "A társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft, mely teljes egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) áll. A törzsbetét összetétele: az apport megnevezése és értéke az XY kft.-vel (ez egy másik cég, amiben a külföldi tulajdonos a 100%-os tulajdonos) szemben fennálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256 000 chf tőke, 29 500 000 Ft tőke, 11 470 485 Ft tőke + 1 733 077 Ft kamat), amelynek értéke 119 960 000 Ft - (mínusz) 3 000 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. A tőketartalék összegét növelő apport az előbb bemutatott kölcsönkövetelés 3 000 000 forinttal csökkentett összege, azaz a 116 960 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. Kérem Önöket, hogy az alapításkor a fenti adatok alapján kontírozással adják meg a könyvelendő tételeket. Mivel csak említésre került az euróban és a CHF-ben meglévő tőketartalék, azt át kell értékelni év végén?
Részlet a válaszból: […]kölcsönkövetelés. Ahhoz, hogy az megfeleljen a számviteli követelményeknek is (azaz ahhoz, hogy azt könyvelni is lehessen), mindenképpen az szükséges, hogy az alapító okirat, az azt alátámasztó apportlista tételesen tartalmazza a törzstőkének megfelelő kölcsönkövetelés(ek) forintértékét, az adós, a kötelezett nevét, az alapított társaság nevére történt átírás dokumentumát, és magát a kölcsönszerződés(eke)t. A kölcsönszerződés(ek) forintértéke több lehet, mint a törzstőke összege azzal, hogy a különbözetet az alapító okirat szerint a tőketartalékba kell helyezni. Ha a kölcsönszerződésben a kölcsön összege nem forintban van meghatározva, az apportérték meghatározásához az alapító okirat aláírásakor érvényes, választott devizaárfolyamon indokolt azt forintra átszámítva elszámolni. A kölcsönkövetelések lejárata függvényében a rendelkezésre bocsátott követeléseket a tartósan adott kölcsönök, illetve az egyéb követelések között kell kimutatni.A törzstőke fedezetére rendelkezésre bocsátott kölcsönkövetelés forintértéke:- a rendelkezésre bocsátással egyidejűleg: T 191-194, 368 - K 332,- a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával: T 332 - K 411(hárommillió forint összegben).Ha a törzstőke fedezetére rendelkezésre bocsátott kölcsönkövetelés forintértéke meghaladja a hárommillió forintot, és a meghaladó összeg tőketartalékba helyezéséről az alapító okirat rendelkezett, akkor a hárommillió forintot meghaladó összeg könyvelése:- a rendelkezésre bocsátással egyidejűleg: T 191-194, 368 - K 332;- a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával: T 332 - K 412.A törzstőke fedezetére rendelkezésre bocsátott kölcsönköveteléseket meghaladóan ténylegesen rendelkezésre bocsátott kölcsönkövetelésekkel kapcsolatosan is követelmény, hogy azokat az alapító okirathoz kapcsolódó jegyzék tételesen tartalmazza, követelésenként külön-külön az adós, a kötelezett nevét, a követelés forintra átszámított összegét, az alapított társaság - mint jogosult - nevére történő átírás dokumentumát, mellékelve magát a kölcsönszerződéseket is, az adósokat, a kötelezetteket tájékoztató hivatalos iratokat.A tőketartalékba helyezendő kölcsönköveteléseket is csak akkor lehet az alapított társaságnál könyvelni, ha azokat ténylegesen a társaság rendelkezésére bocsátották, és a rendelkezésre bocsátást az előírt módon bizonyítják. Az ígéretet - még ha azt a tulajdonos az alapító okiratban tette - könyvelni nem lehet. Könyvelés tehát a tényleges rendelkezésre bocsátáskor:- ha az a cégjegyzékbe történt bejegyzést megelőzően történt: T 191-194, 368 - K 332, az alapítás cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával: T 332 - K 412;- ha az az alapítás cégjegyzékbe történt bejegyzését követően történt (de az alapításkor már meghatározásra került): T 191-194, 368 - K 412.A válasznál feltételeztük, hogy a kft. forintban vezeti a könyvviteli nyilvántartását,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7070
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Tőketartalékba helyezett eszköz áfája

Kérdés: "A" társaság 2013 májusában "B" társaság alapításához 600 E Ft építési telek apporttal, 9500 E Ft építési telek és 2800 E Ft nem építési telek tőketartalékba helyezésével járult hozzá. ("B" társaság törzstőkéje 1 millió Ft.) Áfaköteles-e az "A" társaság telkeinek "B" társaság részére történő átadása, ha igen, egyenesen vagy fordítottan adózik? Kell-e számviteli bizonylatot kiállítani? Mindkét társaság élt a választás jogával, és az általános szabályok szerint adózik a lakóingatlanok és a nem lakóingatlanok, valamint a beépített és beépítetlen ingatlanok bérlete, illetve értékesítése tekintetében.
Részlet a válaszból: […]áfakörbe az apportként átadott 600 E Ft értékű építési telek. A tőketartalékba helyezett 9500 E Ft értékű építési telek és a 2800 E Ft értékű nem építési telek esetében az Áfa-tv. 17. §-ának (1) bekezdése nem alkalmazható!A kérdésből nem derül ki, hogy hány építési telekről van szó. Ha csak egy építési telek került át "A" társaságtól "B" társasághoz, amelynek az értéke 10 100 E Ft, azzal, hogy ebből az értékből 600 E Ft-ot a jegyzett tőkébe kell helyezni, 9500 E Ft-ot pedig a tőketartalékba, akkor az egész telekre érvényes az Áfa-tv. 17. §-ának (1) bekezdése. Feltétel természetesen az is, hogy a társasági szerződésben az építési telek átadását e szerint is fogalmazzák meg.Ha nem járható út az előző bekezdésben leírtak, akkor az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján az építési telek "B" társaságba történő bevitele minden esetben áfaköteles, amit számlázni kell. Számlázni kell az építési teleknek nem minősülő beépítetlen területet is, mivel éltek az Áfa-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6512
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Tőketartalékba helyezett támogatás

Kérdés: MVH-s támogatást kapott egy közhasznú egyesület. A pénz megérkezett, a tárgyi eszközt megvásároltuk. Ezt az összeget a tőketartalékba, majd a lekötött tartalékba kell helyezni. A támogatásból megvásárolt tárgyi eszközre értékcsökkenés elszámolható, de ha jól gondolom, akkor ezt az összeget egyéb bevételként is el kell számolni. Öt év elteltével a lekötött tartalékban lévő támogatási összeget fel lehet oldani, és vissza lehet a tőketartalékba vezetni. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszból: […]Szt. 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a támogatónak a támogatási okiratban a fent leírt elszámolási módot előíró jogszabályi helyre kellett hivatkoznia.Az elszámolás módjára kötelező jogszabályi előírás hiányában a kapott támogatást - függetlenül attól, hogy a közhasznú egyesület azt kitől kapta - az általános szabályozás szerint kell elszámolni, azaz nem lehet a tőketartalékba helyezni, az rendkívüli bevétel, amelyet időbelileg halasztott bevételként el kell határolni, majd az elhatárolást a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásként elszámolt összegével arányosan kell megszüntetni, egyéb bevételkénti elszámolással (ha ezt a számviteli politikában így szabályozták).A jogszabályi előírás alapján a tőketartalékba helyezett, majd a lekötött tartalékba átvezetett támogatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5952
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Tőketartalék visszafizetése

Kérdés: A társaság a tulajdonosainak visszafizeti - a korábbi években feltehetően helytelenül - tőketartalékként befizetett összegeket. A tulajdonosok jogi személyek, de nem ugyanazok, akik befizették. A visszafizetendő összeggel csökkenthető-e a tőketartalék? Hogyan kell könyvelni annál a tulajdonosnál a visszafizetett összeget, aki részesedésvásárlás útján jut ehhez az összeghez?
Részlet a válaszból: […]az átvett pénzeszközöket - az átvétel időpontjában hatályos előírások szerint - nem lehetett a tőketartalékba helyezni, akkor azt végleges pénzeszközátvételként kellett volna könyvelni. Az önellenőrzés során - a hiba elkövetése időszakára vonatkozóan - először ezt a helyesbítést kell végrehajtani (T 412 - K 384 és T 384 - K 989). Az önellenőrzés eredményeként a hiba elkövetése időszakára elszámolt rendkívüli bevétel megváltoztatja a hiba elkövetése időszakának adózás előtti és adózás utáni, továbbá a mérleg szerinti eredményét is (még a Tao-tv. esetleges adóalap-korrekciója mellett is). Az így kimutatott mérleg szerinti eredményt az Szt. 37. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a hibafeltárás időszakában az eredménytartalékba kell átvezetni. Ha jogszabályellenesen történt a tőketartalékba a befizetés, amelyet az előbbiek szerint helyesbítettek, nyilvánvaló, visszafizetni csak azoknak lehet - jogszerűen -, amely jogi személyek azt befizették. Ez a visszafizetés - az előbbiekből következik - csak végleges pénzeszközátadás formájában történhet, az adózás előtti eredménynek a Tao-tv. szerinti korrekciója mellett (adóalapot növel!). Így az a jogi személy, amely a korábban befizetett pénzeszközt visszakapta, könyvviteli nyilvántartásában véglegesen átvett pénzösszeget mutat ki. (Ha a befizetéskor nem végleges pénzeszközátadást könyvelt,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. április 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3066
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 22 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést