342 talált cikk a tőketartalék kifejezésre

Kérdés: A zrt.-ből a kedvezményes átalakulás feltételeinek megfelelve kiválik egy kft. A kft.-be csak ingatlanok és pénzeszközök kerülnek, élnek az átértékelés lehetőségével. Az ingatlanok könyv szerinti értékének és a vagyonértékelés szerinti értékének különbözete a tőketartalékba kerül. A kft. mint jogutód vagyonleltárában az ingatlanokat a vagyonértékelés szerinti egyedi értéken kell-e szerepeltetni (könyv szerinti nettó + átértékelési különbözet), vagy a nyilvántartás szerinti nettó értéken eszközönként és külön soron az ingatlanok összevont átértékelési különbözetét? Kérdés az is, ha a vagyonmérleg-tervezet alapján a jogelőd eredménytartalékot ad át a jogutód kft.-nek, az a jogutód „nyitó” vagyonmérlegében kimutatható-e tőketartalékként?

Kérdés: Milyen időponttal kell könyvelni az ázsiós tőkeemelést az érintett társaságnak és a társaság tulajdonosának a következő esetekben? Jegyzett tőke emelése: 1000 egység, ázsió 2000 egység. Döntés az ázsiós tőkeemelésről: 2024. 12. 18. A Cégbíróság bejegyzési időpontja: 2025. 02. 15. A tőkeemelés összegének átutalása: 2025. 02. 01. A társaság és a tulajdonos mérlegzárási időpontja egyaránt 2025. január 31. Kérem válaszukban a számviteli törvény vonatkozó paragrafusait is szíveskedjenek megadni!

Kérdés: Könyvelt cégünk magyarországi székhelyű kft., amelynek külföldi tulajdonosa van. CED-pályázaton indult a cég, amelyet el is nyert. A pályázatból befolyt összeget tovább is utalta egy külföldi cégnek (amelyben van részesedése), ázsiós tőkeemelésként. Ennek a folyamatnak a könyveléséhez kérek segítséget.

Kérdés: A kft. tulajdonosa értékesíti üzletrészét. Az évek alatt sok millióra nőtt értékénél csak a bevitt törzstőke részét számolhatja el költségként? Milyen költségelszámolási lehetőségei lehetnek még?

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2024. 11. 30-án átalakul egyszemélyes kft.-vé. Az átalakulás jogutódlással történik, nem új vállalkozás indul, az egyéni vállalkozás megszűnik. Az Evectv. 19. §-ának rendelkezései szerint zárónappal készült nyitó vagyonmérleg-tervezet, ami egy az egyben tartalmazza a vállalkozó tárgyi eszközeit, pénzeszközeit, követeléseit és kötelezettségeit is. Mindent átvisz a jogutód kft.-be. A jegyzett tőkét készpénzben befizeti, nem pénzbeli hozzájárulásként semmi nem kerül a jegyzett tőkébe. 2024. 11. 30-án a készlet 10 M Ft, vevői követelése 5 M Ft, szállítói tartozás nincs. Ezek a tételek a kft. nyitómérlegében szerepelnek. A vevői követelés 2024. 12. hónapban be is folyik a kft. bankszámlájára. Hogyan alakul a megszűnő egyéni vállalkozás szja-bevallása? Bevételként (adóztatandó tételként) kell-e kimutatni a készletet és a vevői követelést? Tekintettel az szja-törvény 10. számú melléklet „II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek”-re, ami nem rendelkezik a vevő és a szállító elszámolásáról, és tekintettel a 49/A. § 2., 3., 4. és 5. bekezdésére. Egyik paragrafus sem említi azt az esetet, amikor átadásra kerül a követelés és a leltár a vagyonleltárban, de nem „nem pénzbeli hozzájárulásként”. Jelen jogszabályi hivatkozásokban mit jelent pontosan a nem pénzbeli hozzájárulás? Jegyzett tőkébe bevitt vagyonelemet?

Kérdés: 3 M Ft jegyzett tőkéjű és 500 M Ft eredménytartalékkal rendelkező kft. tőkeleszállítást hajt végre tőkekivonással. A leszállítás mértéke 2 M Ft, ilyen arányban az eredménytartalék is kivonásra kerül. A cégbírósági bejegyzés napjával a könyvelés: T 411 Jegyzett tőke – K 47 Alapítóval szembeni kötelezettség 2 M Ft. T413. Eredménytartalék – K47 Alapítóval szembeni kötelezettség 333 M Ft (2/3×500 M Ft). Azonnal megtörténik a jegyzett tőke visszaemelése is (tekintsünk el a bejegyzéstől), de végeredményként a könyvelés az alábbi a tulajdonos bizalmi vagyon utalása miatt: T 38 Pénzeszközök – K 411 Jegyzett tőke 2 M Ft. A tulajdonos bizalmi vagyon, akinek a számviteli nyilvántartásában a jelzett 3 M Ft névértékű üzletrész 300 M Ft értékben került a bizalmi vagyon létrehozásakor meghatározásra. A számviteli törvény alapján helyes-e a tulajdonos bizalmi vagyonnál az alábbi könyvelés?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveletek bevétele 335 M Ft (2 M Ft+333 M Ft). A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 87 Pénzügyi műveletek ráfordítása – K 17 Részesedések 200 M Ft (300 M Ft×2/3) A tőkeemelés elszámolása (itt is tekintsünk el a bejegyzéstől) T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök 2 M Ft. Ebben az esetben eredményhatás a tulajdonos bizalmi vagyonnál: +2 M Ft + 333 M Ft – 200 M Ft = 135 M Ft.
Helyes-e fenti metódus, vagy inkább az alábbi könyvelési megoldás a helyes a tulajdonos bizalmi vagyonnál, tekintettel arra, hogy a tőkecsökkentés a tőkemegfelelés miatt „névleges”?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveltek bevétele 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft). A tőkeemelés elszámolása: T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök (eltekintve a bejegyzéstől, csak a pénzügyi teljesítésre egyszerűsítem a tételt). Ebben az esetben eredményhatása a tulajdonos bizalmi vagyonnál 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft).

Kérdés: Az „A” kft. és a „B” kft. közösen létrehozzák a „C” kft.-t. Az új társaság saját tőkéjét részesedések és követelések apportálásával oldják meg. Az „A” kft. tartós részesedéssel rendelkezik „D” társaságban. Az „A” kft. „C” kft.-nek átadja a „D” leányvállalatában lévő 100%-os részesedését, és a „D” leányvállalat felé tartós követeléseit is. Az „A” kft. könyveiben 100.000 euró értéken szerepelnek a „D” leányvállalata irányában fennálló tartós követelései, azonban az apportálás során „C” kft. tulajdonosi köre ezt 10%-kal alacsonyabb, 90.000 euró piaci értéken állapítja meg és fogadja el. A piaci értéket könyvvizsgálói szakértői véleménnyel alátámasztják. A követelésből nem engedik el a leányvállalat felé a 10.000 eurót, csak nem látják megalapozottnak a megtérülést. Kell ezt az apportba vevő „C” kft. és az apportáló „A” kft. könyveiben megfelelően könyvelni, év végén értékelni, hogyan hat ez a társasági adó alapjára? Mi történik, ha végül mégis befolyik az eredeti, magasabb követelésösszeg a „C” kft.-hez? Jól gondoljuk-e, hogy a különbözet az apport átvételekor még nem képez társaságiadó-alapot, csak akkor, ha az mégis befolyik?

Kérdés: Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című, VP 2-4.1.4-16. kódszámú támogatás számviteli elszámolásával kapcsolatban kérnék segítséget. A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet, 20. § (1) bekezdése szerint az igénybe vett beruházási támogatás összegét kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni. Az 55/2019. (XII. 10.) AM rendelet viszont csak a 2014–2020. programozási időszakban igénybe vett beruházási célú támogatásokat említi. A támogatói okirat nem tartalmazza egyik jogszabályi hivatkozást sem. A fenti támogatást a tőketartalék javára kell elszámolni, vagy egyéb bevételként (halasztott bevételként)?

Kérdés: „A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról” szóló 2014. évi XVI. törvény hatálya alá tartozó befektetési alap a jegyzett tőkéjét forintban és euróban tartja nyilván. A jegyzett tőke euró- (legyen 100 euró) összegének egy része még pénzügyileg nem teljesült, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke soron szerepel (legyen 40 euró). Kérdés, hogy az év végi átértékeléssel kapcsolatos, mivel jegyzett, de még be nem fizetett tőkekövetelés is.
– A jegyzett tőke euróösszegét át kell értékelni?
– A jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegét át kell értékelni?
– A jegyzett tőke euróösszegéből a 40 eurót, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegéből is a 40 eurót át kell értékelni?
– Semmit nem kell átértékelni?

Kérdés: A kft. egyéni vállalkozásból alakult át. A mérlegben tőketartalékon szerepel összeg az átalakulás óta, mert oda kellett könyvelni. Megoldás az, hogy a taggyűlés eldönti, hogy a tőketartalékot át kívánják vezetni az eredménytartalékba, majd a következő beszámolókor jóváhagyják osztalékként, és a tagok a szükséges adók megfizetése után megkapják azt? Ha ez nem járható, mi a módja annak, hogy a lekötött tartalékot meg tudjuk szüntetni, így információ nélkül?