151 talált cikk a továbbértékesítés kifejezésre

Kérdés: A társaságunk él az ingatlanok piaci értéken történő értékelésének a lehetőségével, amit minden évben független értékbecslővel és könyvvizsgálóval auditáltat. A cég egyszemélyes tulajdonjoggal rendelkező részvénytársaság, amely azért fontos, mert a tulajdonos továbbértékesítési céllal vásárolja meg a cégtől az ingatlanokat, jóval az értékelés szerinti ár alatt. A tulajdonos elképzelése szerint azért csak ennyi az ár, mert a továbbértékesítés előtt neki mint magánszemélynek a földterületen lévő létesítményeket, irodaházakat, raktárakat le kell bontatnia, ugyanis a vevő tőle csak földterületet vesz meg. Ezek a tényezők milyen szereppel bírnak a társasági adó alapjánál, esetleg a személyi jövedelemadó tekintetében, mivel a tulajdonos a cég alkalmazottja is egyben?

Kérdés: Az ingatlan tulajdonosa társaságunkat bízta meg az ingatlan bérbeadásával, a bérlőkkel kapcsolatos szerződések megkötésével, az ingatlan irodakénti üzemeltetésével. A tulajdonos részére havonta fizetjük a bérleti díjat azon ingatlanrészek, területek után, amelyeket sikerült bérbe adnunk. A bérleti szerződéseket saját nevünkben kötjük, és magasabb bérleti díjat számlázunk, mint amennyit a tulajdonos számláz. A tulajdonos által részünkre számlázott bérleti díj megfelelő szerződés és számla alapján tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?

Kérdés: Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognál van-e értékcsökkenés? Ha van, milyen mértékű?

Kérdés: Az irodát a cég egy kft.-től bérli, az ingatlan azonban lakásként van az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. A bérleti díj havonta (2001 szeptemberétől) 25 százalékos áfával érkezett, melyet a bérbevevő kifizetett, és annak áfatartamát levonásba helyezte. A bérbevevőt mennyire terhelheti ebben az esetben felelősség az eladó által rosszul kiállított számla miatt, mivel az nem tárgyi adómentesen számlázta a bérleti díjat? És a jövőben hogyan kell eljárni? Vissza kell utasítani? Javíttatni kell, vagy nem lehet levonni ennek áfáját? Ha esetleg a bérlő megvenné a lakást, mire kell különösen figyelnie az adásvételnél az adókötelezettség szempontjából?

Kérdés: A társaság a bérelt üzlethelyiség melletti parkolóhely után parkolási díjat fizet egy harmadik társaságnak. A havi parkolási díjat továbbszámlázza a bérbeadónak. Ebben az esetben a beérkezett számlában szereplő parkolási díj áfája visszaigényelhető-e?

Kérdés: A kft. tulajdonában lévő személygépkocsi káresemény utáni javításának áfája levonható-e, illetve visszaigényelhető-e? A javítás költségeit a biztosító fizeti.

Kérdés: Ügyfelünk hulladék adásvételével, begyűjtésével foglalkozik. A hulladék beszerzésére ügyfeleivel kötött megállapodás szerint: "Amennyiben a megvásárolt hulladék feldolgozása, továbbértékesítése során minőségi kifogás vagy többletköltség jelentkezik, a vevő utólagos árengedményre, a hibás teljesítés miatt árleszállításra, illetve minőségi kötbérre tarthat igényt, amit a felek kölcsönös megegyezése alapján az eladó megtérít a vevőnek." Az engedmény elszámolása időszakonként történik. Ügyfelünk nem a különbözet szerinti adózás szabályai szerint adózik. Helyesen járt-e el, ha az utólag kapott engedményt áfa alapjául nem szolgáló bevételnek tekintette?

Kérdés: A december hónapról szóló telefonszámla áfája már levonási tilalom alá esik, ha a teljesítés időpontja 2003-ban van? Hogyan jelenik meg ez a számviteli elszámolásokban?

Kérdés: A többcélú járművek (például a furgon típusú járművek, szabadidős terepjárók, "pick-up" kisteherautók) üzemeltetéséhez beszerzett üzemanyag áfalevonási szabályai változtak-e 2003-tól?

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége lakóingatlan építése, forgalmazása. Érint-e bennünket a 2003. január 1-jétől érvényes áfalevonási tilalom?