Regisztrációs adó a 2005-ben beszerzett járműveknél

Kérdés: Gépjármű-értékesítő cég vagyunk. Cégünk a magyarországi vezérképviselettől vásárolja meg az új gépjárműveket, amelyeket a vezérképviselet importból szerez be. A vezérképviselet a 2005-ben beszerzett (importált) autókat áfás regisztrációs adóval számlázta le, amelyet 2006-ban fogunk értékesíteni. Változott 2006-ban a regisztrációs adó mértéke és annak áfája is. A 2005-ben beszerzett gépjárműveket milyen regisztrációs adóval és milyen áfamértékkel számlázzam? A másik kérdésem, ha 2005. évben bruttó módon szerződtem az ügyféllel foglaló átvétele mellett, reklamálhat-e az ügyfél, hogy miért nem adjuk az áfa módosításának megfelelően olcsóbban a gépjárművet?
Részlet a válaszából: […] ...vám- és regisztrációs adóegyüttes összegében. (Az előzetesen felszámított áfa természetesen nincs abekerülési értékben, mivel a továbbértékesítési célból következően levonhatóvolt!) A gépjármű 2005. évi értékesítésekor a vevő felé számlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Személygépkocsi-tankolás saját kútból

Kérdés: A személygépkocsik tankolása 2005. augusztus 1-jétől saját üzemanyagkútból történik. A személygépkocsikhoz használt üzemanyag áfája nem vonható le, az üzemanyagot áfás áron kell a személygépkocsi költségei között elszámolni. Saját üzemanyagkútnál történő tankolásnál ez hogyan oldható meg, ha kettős könyvvitelt vezetünk? A hónap közben vásárolt nagyobb mennyiségű üzemanyag áfáját levonom, akkor hogyan vegyem számításba a tényleges felhasználáskor a le nem vonható áfát? Esetleg a számlát már a beszerzéskor meg kell bontani? És mi van akkor, ha a számla könyvelésekor még nem tudom a személygépkocsik felhasználását?
Részlet a válaszából: […] ...üzemeltetéséhez,fenntartásához kapcsolódó termékek beszerzése és szolgáltatások igénybevételeesetén, feltéve, hogy a beszerzés nem továbbértékesítési céllal történik.A személygépkocsi üzemeltetéséhez történik az üzemanyagbeszerzése, akkor a beszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Közterület bérlésének minősítése

Kérdés: Ügyfelünk parkolási szolgáltatás nyújtásával foglalkozik az önkormányzati rendeletben foglalt feltételek szerint, az önkormányzattal kötött üzemeltetési szerződés alapján. A parkolási rendszert az önkormányzattól bérelt közterületen üzemelteti. A közterület bérlése igénybe vett szolgáltatás vagy közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...pontja tartalmazza. A parkolási rendszer üzemeltetésesorán a közvetített szolgáltatás legfontosabb ismérve: a változatlan formábanvaló továbbértékesítés követelménye nem teljesül. Az idő függvényében meghatározottés változó parkolási díj és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Ingatlanértékesítés piaci érték alatt

Kérdés: A társaságunk él az ingatlanok piaci értéken történő értékelésének a lehetőségével, amit minden évben független értékbecslővel és könyvvizsgálóval auditáltat. A cég egyszemélyes tulajdonjoggal rendelkező részvénytársaság, amely azért fontos, mert a tulajdonos továbbértékesítési céllal vásárolja meg a cégtől az ingatlanokat, jóval az értékelés szerinti ár alatt. A tulajdonos elképzelése szerint azért csak ennyi az ár, mert a továbbértékesítés előtt neki mint magánszemélynek a földterületen lévő létesítményeket, irodaházakat, raktárakat le kell bontatnia, ugyanis a vevő tőle csak földterületet vesz meg. Ezek a tényezők milyen szereppel bírnak a társasági adó alapjánál, esetleg a személyi jövedelemadó tekintetében, mivel a tulajdonos a cég alkalmazottja is egyben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő ügylet révén a magánszemély jövedelmetszerez, ha a vételár a szokásos piaci értéknél kisebb. A piaci értékmeghatározásakor az összes körülményt figyelembe kell venni, de ha azértékhelyesbítés összegét helyesen állapította meg a cég, és ennél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Bérleti díj mint közvetített szolgáltatás

Kérdés: Az ingatlan tulajdonosa társaságunkat bízta meg az ingatlan bérbeadásával, a bérlőkkel kapcsolatos szerződések megkötésével, az ingatlan irodakénti üzemeltetésével. A tulajdonos részére havonta fizetjük a bérleti díjat azon ingatlanrészek, területek után, amelyeket sikerült bérbe adnunk. A bérleti szerződéseket saját nevünkben kötjük, és magasabb bérleti díjat számlázunk, mint amennyit a tulajdonos számláz. A tulajdonos által részünkre számlázott bérleti díj megfelelő szerződés és számla alapján tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...módon egyértelműen megállapíthatóa havonta fizetendő betéti díj összege. A bérbe vett épület változatlanformában történő továbbértékesítését (albérletbe adását) dokumentálni kell. Aváltozatlan formában történő albérletbe adást egyrészt dokumentálja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Bérleti jog leírása

Kérdés: Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognál van-e értékcsökkenés? Ha van, milyen mértékű?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a bérleti időszak végén továbbértékesíthető,akkor a hasznos élettartam végén várható maradványértéket a várható -továbbértékesítéskori – eladási ár határozza meg. Ez esetben a várhatómaradványértékkel csökkentett bekerülési értéket kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Adóval számlázott adómentes szolgáltatás

Kérdés: Az irodát a cég egy kft.-től bérli, az ingatlan azonban lakásként van az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. A bérleti díj havonta (2001 szeptemberétől) 25 százalékos áfával érkezett, melyet a bérbevevő kifizetett, és annak áfatartamát levonásba helyezte. A bérbevevőt mennyire terhelheti ebben az esetben felelősség az eladó által rosszul kiállított számla miatt, mivel az nem tárgyi adómentesen számlázta a bérleti díjat? És a jövőben hogyan kell eljárni? Vissza kell utasítani? Javíttatni kell, vagy nem lehet levonni ennek áfáját? Ha esetleg a bérlő megvenné a lakást, mire kell különösen figyelnie az adásvételnél az adókötelezettség szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...miatt ennek azért is nagy jelentőségevan, mert a lakóingatlannal kapcsolatban levonási joggal élni 2004 óta – azadóköteles továbbértékesítési célú beszerzés kivételével – semmiképpen semlehet (még akkor sem, ha a lakásban egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Parkolási díj áfája

Kérdés: A társaság a bérelt üzlethelyiség melletti parkolóhely után parkolási díjat fizet egy harmadik társaságnak. A havi parkolási díjat továbbszámlázza a bérbeadónak. Ebben az esetben a beérkezett számlában szereplő parkolási díj áfája visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...alapján nem vonható le az előzetesen felszámított áfa a parkolási szolgáltatás igénybevétele esetén, feltéve hogy a beszerzés nem továbbértékesítési, vagy a 8. § (4) bekezdése szerinti céllal történt. A jogszabályi előírásból tehát az következik, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Káresemény utáni javítás áfája

Kérdés: A kft. tulajdonában lévő személygépkocsi káresemény utáni javításának áfája levonható-e, illetve visszaigényelhető-e? A javítás költségeit a biztosító fizeti.
Részlet a válaszából: […] ...üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó termékek beszerzése és szolgáltatások igénybevétele esetén, feltéve hogy a beszerzés nem továbbértékesítési, vagy nyilvántartásában közvetlen anyagként való felhasználási, vagy az Áfa-tv. 8. §-a (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Hibás teljesítés elszámolása, áfája

Kérdés: Ügyfelünk hulladék adásvételével, begyűjtésével foglalkozik. A hulladék beszerzésére ügyfeleivel kötött megállapodás szerint: "Amennyiben a megvásárolt hulladék feldolgozása, továbbértékesítése során minőségi kifogás vagy többletköltség jelentkezik, a vevő utólagos árengedményre, a hibás teljesítés miatt árleszállításra, illetve minőségi kötbérre tarthat igényt, amit a felek kölcsönös megegyezése alapján az eladó megtérít a vevőnek." Az engedmény elszámolása időszakonként történik. Ügyfelünk nem a különbözet szerinti adózás szabályai szerint adózik. Helyesen járt-e el, ha az utólag kapott engedményt áfa alapjául nem szolgáló bevételnek tekintette?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem járt el helyesen. A kérdésre a választ az Szt. 73. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapozzák meg.A kérdésben foglaltak szerint a minőségi kifogás vagy a többletköltség miatt történik az utólagos árengedmény, az árleszállítás, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.
1
11
12
13
15