Tőketartalék visszafizetése

Kérdés: A társaság a tulajdonosainak visszafizeti – a korábbi években feltehetően helytelenül – tőketartalékként befizetett összegeket. A tulajdonosok jogi személyek, de nem ugyanazok, akik befizették. A visszafizetendő összeggel csökkenthető-e a tőketartalék? Hogyan kell könyvelni annál a tulajdonosnál a visszafizetett összeget, aki részesedésvásárlás útján jut ehhez az összeghez?
Részlet a válaszából: […] ...helytelen visszafizetésről beszélni, ott– ettől független – pénzeszköz átadás-átvétel történik végleges jelleggel.A kérdésben a tulajdonosok jogi személyek, így a véglegespénzeszköz átadást-átvételt az Szt. szerint könyvelik, az adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.
Kapcsolódó címke:

Osztalékadó-kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Le kell-e zárnom a 2006. évet 2007. február 4-éig az átmeneti rendelkezések szerint? Ha le kell zárnom, a bevallást hová kell elküldeni? Mi legyen a mérlegkészítés időpontja? A 10%-os osztalékadót melyik számlaszámra kell utalni, és milyen határidőig? Az elengedett tagi kölcsönt hogyan kell elszámolni? A tagi kölcsönt adja vagy kapja a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...a törvénycsomag kihirdetésétkövető 45. napig (2007. február 5-éig) megtörténjen, azaz a taggyűlés, aközgyűlés által jóváhagyott, a tulajdonosok felé kötelezettségként előírt 2006.évi osztalékból az osztalékadó-kedvezménnyel érintett osztalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.
Kapcsolódó címke:

Jogdíjbevételhez kapcsolódó közvetített szolgáltatás

Kérdés: Amennyiben egy filmjogok létrejöttét nyomon követő, és azokkal később kereskedő adózó által számlázott, védjegyhez kapcsolódó tanácsadási díjak nem minősülnek jogdíjbevételnek, hogyan állapítsuk meg a helyi iparűzési adó alapját? A védjegy eredeti tulajdonosának fizetett royalty és tanácsadási díjakat közvetített szolgáltatásként kezeltük. A helyi adókról szóló törvény alapján a nettó árbevételbe nem számít bele a jogdíjbevétel, viszont az adóalapból levonható-e a közvetített szolgáltatások értéke? Kell-e fizetni iparűzési adót a jogdíjnak nem minősülő továbbszámlázott tanácsadási díjak "árrése" után, vagy ezt az összeget még csökkenteni lehet az iparűzési adó szempontjából nem adóztatott jogdíjbevételhez kapcsolódó közvetített szolgáltatások összegével?
Részlet a válaszából: […] A helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor kiindulásipont a nettó árbevétel.A helyi iparűzési adóban a nettó árbevételen a számvitelitörvényben meghatározott értékesítés nettó árbevételének a társasági adóról ésaz osztalékadóról szóló törvény szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.
Kapcsolódó címkék:  

Lakásépítési támogatás

Kérdés: A munkáltató vissza nem térítendő lakásépítési támogatást szeretne adni munkavállalójának. A tervezett támogatás összege 1 M Ft, melyet pénzintézet útján fog kifizetni. A munkavállaló az új építésű házba két gyermekével és édesanyjával költözik majd. Jelenleg a munkavállaló nevén, tulajdonában ingatlan nincsen, de vele költöző nagykorú gyermeke és édesanyja 50-50%-ban tulajdonosai annak a lakásnak, ahol laknak. Jogosult-e a munkavállaló fenti feltételek mellett a támogatásra? Ha nem, akkor a társasági adó alapját meg kell-e növelnie a munkáltatónak a támogatás összegével? Milyen egyéb adójogi konzekvenciái vannak, ha a támogatást mégis folyósítják?
Részlet a válaszából: […] ...költségként nem vehet figyelembe.Nyilvánvaló, ha a munkavállalóval költöző nagykorú gyermekeés édesanyja a jelenlegi lakásuknak a tulajdonosai maradnak, a támogatásszempontjából a lakásigény mértéke meghatározásánál csak a munkavállaló és avele költöző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezető adómentes béren kívüli juttatása

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonos tagja, aki a társaság ügyvezető igazgatója, a társaságnál heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaidőben dolgozik, 2007. január 1-jétől részesülhet-e a gazdasági társaságtól adó- és járulékmentesen a törvényben meghatározott értékhatárig azon adómentes béren kívüli juttatásokban, amelyek együttes összege a 400 000 Ft/adóév értékhatárba beletartoznak?
Részlet a válaszából: […] ...ügyvezető igazgatónak ezen követelményeknek kellene megfelelnie,függetlenül attól, hogy az ügyvezető igazgató a társaság többségi tulajdonostagja, vagy nem többségi tulajdonos tagja, vagy nem is tulajdonos tagja,illetve heti 36 órát dolgozik-e vagy sem. Az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvezető természetbeni juttatásai

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonos tagjának, aki a társaság ügyvezető igazgatója, és a társaságnál heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaidőben dolgozik, 2007. január 1-jétől a gazdasági társaság adhat-e adó- és járulékmentesen az Szja-tv.-ben meghatározott határig adómentes természetbeni juttatást? [Szja-tv. 69. §-a és 1. számú melléklete, pl. önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, kockázati biztosítás, csekély értékű ajándék, étkezési utalvány?]
Részlet a válaszából: […] ...igazgató jogállását kell tisztázni. A gazdasági társaságügyvezető igazgatója a Gt. szerint – függetlenül attól, hogy többségitulajdonos, vagy nem többségi tulajdonos, vagy egyáltalán nem tulajdonos,illetve heti 36 órát dolgozik-e vagy sem – vezető tisztségviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címkék:    

Osztalékelőleg fizetése devizában

Kérdés: A kft. a könyveit forintban vezeti. A taggyűlés a 2006. évi osztalékelőleget forintban határozta meg, az osztalékadót és az eho-t forintban állapította meg. Ki lehet-e fizetni devizában az osztalékelőleget a tagoknak (társaságok és magánszemélyek)? A társaság rendelkezik devizával. Milyen árfolyammal kell a forintot devizára átszámítani? Változik-e az átszámítás forintról devizára, ha az osztalékelőleget a taggyűlés 2007-ben osztalékká minősíti?
Részlet a válaszából: […] ...forintösszegéből a deviza(valuta)-piacon dokumentáltan meg tudna vásárolni. (Valójában a társaság adevizát eladja a társaság tulajdonosainak – a fizetéskori – deviza-, illetvevalutaeladási árfolyamon. A társaságnál a deviza, a valuta könyv szerintiárfolyama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsön mint nem pénzbeli hozzájárulás

Kérdés: A Gt. alapján a cégbíróság tőkeemelést jegyzett be a kft.-nél, amelynek forrása az adós által elismert tagi kölcsön. A Gt. 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti nem pénzbeli hozzájárulás (apport) a tagi kölcsön elengedése. Én a Gt.-ből ezt a lehetőséget nem olvastam ki. Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a társasági szerződés módosítását acégbíróságra benyújtják. Ez esetben a társaságnál az apportként átvett tagikölcsönt a tulajdonossal szembeni kötelezettségként kell állományba venni (T3658 – K 4799 vagy K 358).Amikor acégbíróság a tőkeemelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Törzstőke-leszállítás és következményei

Kérdés: "A" kft. üzletrészt szerzett 260 millió Ft-ért "B" kft.-ben 2003-ban, a tulajdoni hányada 47,43 százalék lett. A "B" kft. 2004-ben leszállította törzstőkéjét 548 170 E Ft-ról 82 200 E Ft-ra az eredménytartalékkal szemben, a tulajdoni hányadok változatlansága mellett. 2005-ben az egyik tulajdonos tőkeemelést hajtott végre, amelynek következtében "A" kft. tulajdoni hányada 21,4 százalék lett. 2006-ban a "B" kft.-ből kiválással létrehozták a "C" egyszemélyes kft.-t, a tulajdonos "A" kft. 38 990 E Ft jegyzett tőkével, 144 865 E Ft eredménytartalékkal. A "C" kft. vagyona 183 850 E Ft részvény "D" rt.-ben, ami a "D" rt.-ben 34,2 százalék tulajdoni hányadot jelent. A kiválás után az "A" kft.-nek a "B" kft.-ben nincs részesedése. A leírtak alapján "A" kft.-nek a 260 000 E Ft és a 183 855 E Ft különbözetében vesztesége keletkezik? A társasági adóban elismert veszteség? Mikor kell az eseményeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...nemaz előző év(ek) adózott eredményét mutatja, továbbá olyan eredménytartalékot iskifizethetnek osztalékként, amely összeg a tulajdonosokat tőkekivonás eseténközvetlenül (a magánszemély tulajdonosokat a személyi jövedelemadó megfizetésenélkül) megilletné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Tag javára kötött életbiztosítás

Kérdés: Életbiztosítás a biztosított magánszemélynél szja-köteles-e, ha a szerződő egy kft., a biztosított a kft. magánszemély tulajdonosa?
Részlet a válaszából: […]

Az Szja-tv. főszabálya szerint adóköteles biztosítási díj a kifizető által kötött biztosítás díja, ha a biztosító szolgáltatása a magánszemélyt biztosítottként vagy kedvezményezettként illeti meg.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
Kapcsolódó címke:
1
138
139
140
179