Találati lista:
1391. cikk / 1813 Osztalék átengedése
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás kft. evaidőszak előtti eredménytartalékból osztalékot szeretne fizetni. Tulajdoni hányad: 1 fő 50 százalék, 3 fő 16,67 százalék. Kedvezményesen, 25 százalékkal kifizethető osztalék 5560 ezer forint a 4 fő részére. A tulajdonosok taggyűlési határozatban döntenek arról, hogy a kivehető 5560 ezer forint osztalékból rájuk eső részt nem kívánják felvenni, átengedik az 50 százalék tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak. A társasági szerződésben nincs kikötés a tulajdoni hányad arányában történő eredményfelosztásra. Így ő egy személyben venné fel a 5560 ezer forint osztalékot. Kérdésem az, hogy a kivehető osztalék így is kedvezményes 25 százalék adókulccsal adózik, vagy csak a tagnak eredetileg járó 2780 ezer forint és a fennmaradó 2780 ezer forint 35 százalékkal?
1392. cikk / 1813 Ingatlan bérbeadása térítés nélkül
Kérdés: Kft. tulajdonosa magánszemély, aki ingyen bérbe adja kft.-jének saját ingatlanát (telekkönyvileg lakóház+műhely) iroda és műhely céljára. A magánszemélynek (tulajdonosnak) van-e szja-fizetési kötelezettsége annak ellenére, hogy nem kér bérleti díjat? Van-e annak jelentősége a kft. részére, ha a magánszemély átminősíti ingatlanát lakóingatlanról irodára, műhelyre?
1393. cikk / 1813 Egyéni vállalkozó termőföldjének bérbeadása
Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?
1394. cikk / 1813 Osztalékfizetésnél eltérés a tőkearányos résztől
Kérdés: Milyen módon lehet eltérni az osztalék elszámolásánál és kifizetésénél a "tőkearányos rész" elszámolási módtól?
1395. cikk / 1813 Osztalékfizetés – nem pénzbeli (eva)
Kérdés: Evás kft. 2006. évi adózott eredménye 1000 E Ft, osztalékra igénybe vehető eredménytartaléka 5000 E Ft. A Gt. és a társasági szerződés szerint az osztalékfizetés vagyoni értékű juttatásként is teljesíthető. A kft. tulajdonában lévő lakóingatlan könyv szerinti értéke 3 millió forint, kivásárlási értéke 7800 E Ft. Az "A" tulajdonos 60 százalékos, a "B" tulajdonos 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. A kivásárlási érték és az osztalékként meghatározott érték közötti különbözetből 300 E Ft-ot "A", 1500 E Ft-ot "B" tulajdonos fizet, így az ingatlanban 50-50 százalékos tulajdoni hányadot szereznek. Hogyan könyvelendő az osztalék és az ingatlan könyv szerinti értéke közötti különbözet? Erre felhasználható a kft. 3 millió forintos pénzkészlete? Ez utóbbi esetben, mivel nincs pénzmozgás, ez a 3 millió forint nem képez evaalapot? Az evát csak a 300 E Ft + 1500 E Ft után kell megfizetni? Hogyan alakul az illetékfizetési kötelezettség?
1396. cikk / 1813 Különváláskor a befektetés bekerülési értéke
Kérdés: A "B" társaság 100 százalékos tulajdonosa az "A" társaságnak. Az "A" társaság különválással megszűnik, az "A" társaságból három új társaság jön létre. Mindhárom társaságnak a "B" társaság lesz a tulajdonosa. Az "A" társaság jegyzett tőkéje 100 egység, eredménytartaléka 1000 egység. Különválás után az "A1" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 200 egység, az "A2" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 300 egység, az "A3" társaságnak a jegyzett tőkéje 40 egység, az eredménytartaléka 500 egység. Kérdés az, hogyan kell megállapítani "B" társaságnál az egyes társaságok részesedésének bekerülési értékét? Milyen bekerülési értéken fog szerepelni "B" társaság könyveiben az "A1", az "A2", illetve az "A3" társaság?
1397. cikk / 1813 Osztalékfizetés beolvadáskor
Kérdés: Átalakulás esetén a beolvadó társaság a közbenső mérlegben döntött osztalékfizetésről, a vagyonmérleg-tervezet alapját képező számviteli beszámoló a beolvadó társaságnál tartalmazta az osztalékfizetési kötelezettséget. A beolvadást a cégbíróság bejegyezte. A bejegyzési időszak alatt a befogadó társaság megvásárolta a beolvadó társaság üzletrészeit, és egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a döntésként szabályozott osztalékösszeget az éves beszámoló jóváhagyásakor a régi tulajdonosoknak kifizeti. A befogadó társaság hogyan jár el helyesen az adásvételkor vállalt osztalékfizetési kötelezettség rendezésekor? A régi vagy az új tulajdonosok számolhatják el az osztalékbevételt?
1398. cikk / 1813 Kártalanítás áfája
Kérdés: A volt állami vállalati üdülő – ma hotel – udvarán 3 db acél olajtartályt telepítettek, így oldották meg az üdülő fűtését. A fűtés korszerűsítésekor a tartályok feleslegessé váltak, azokat kiemelték, és megállapították, hogy környezetszennyezés történt. A határozat szerint a kármentesítéssel érintett ingatlanok tulajdonosai (a hotel is) tűrni tartoznak a kármentesítési munkák végzését. A hotel a munkálatok alatt részlegesen működött. A környezetszennyezéssel végzett kármentesítő tevékenységgel a hotel rendeltetésszerű üzemeltetésével keletkezett károk megtérítése miatt a hotelüzemeltető kárigényt nyújtott be. Egyeztetések után megállapodás született, hogy a kárigény alapján kártalanítással rendezik a hotel üzemeltetőjének a jogos igényeit. A károsult számlát állított ki a kártérítésről, jogosan tüntette fel abban az áfafizetési kötelezettséget?
1399. cikk / 1813 Szokásos piaci ár
Kérdés: X Kft. egyszemélyes tulajdonosa Y Kft.-nek. X Kft. kamatmentes kölcsönt nyújt Y Kft.-nek. Társasági adónál feltételezett (piaci) kamattal kell korrigálni valamelyik Kft.-nél az adóalapot?
1400. cikk / 1813 Térítés nélkül átadott közműfejlesztés illetéke
Kérdés: Amennyiben egy nyomvonalas létesítmény kivitelezése során a nyomvonalat érintő közművek kiváltását is meg kell oldani, akkor a beruházónak a közművek tulajdonosaival kötött kártalanítási szerződés keretében megépített és a közműcégeknek átadott közműszakaszok után keletkezik-e ajándékozásiilleték-kötelezettsége?
