Osztalék átengedése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás kft. evaidőszak előtti eredménytartalékból osztalékot szeretne fizetni. Tulajdoni hányad: 1 fő 50 százalék, 3 fő 16,67 százalék. Kedvezményesen, 25 százalékkal kifizethető osztalék 5560 ezer forint a 4 fő részére. A tulajdonosok taggyűlési határozatban döntenek arról, hogy a kivehető 5560 ezer forint osztalékból rájuk eső részt nem kívánják felvenni, átengedik az 50 százalék tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak. A társasági szerződésben nincs kikötés a tulajdoni hányad arányában történő eredményfelosztásra. Így ő egy személyben venné fel a 5560 ezer forint osztalékot. Kérdésem az, hogy a kivehető osztalék így is kedvezményes 25 százalék adókulccsal adózik, vagy csak a tagnak eredetileg járó 2780 ezer forint és a fennmaradó 2780 ezer forint 35 százalékkal?
Részlet a válaszából: […] A Gt. szerint a tagot a társaságnak a felosztható és ataggyűlés által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározotttárgyévi adózott eredményéből, illetve a szabad eredménytartalékkalkiegészített tárgyévi adózott eredményéből arányos hányad (osztalék)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan bérbeadása térítés nélkül

Kérdés: Kft. tulajdonosa magánszemély, aki ingyen bérbe adja kft.-jének saját ingatlanát (telekkönyvileg lakóház+műhely) iroda és műhely céljára. A magánszemélynek (tulajdonosnak) van-e szja-fizetési kötelezettsége annak ellenére, hogy nem kér bérleti díjat? Van-e annak jelentősége a kft. részére, ha a magánszemély átminősíti ingatlanát lakóingatlanról irodára, műhelyre?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély (tulajdonos) ingyen bérbe adja kft.-jéneksaját ingatlanát, akkor azzal összefüggésben nem keletkezik szja-fizetésikötelezettsége. Ugyanakkor az Art. 1. §-ának (7) bekezdése szerint aszerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó termőföldjének bérbeadása

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?
Részlet a válaszából: […] ...művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván.Adómentes a termőföld haszonbérbe adásából származójövedelem, amelyet a termőföld tulajdonosa vagy haszonélvezője bérleti díjcímén olyan termőföld-haszonbérleti szerződés alapján kap, amelyben ahaszonbérlet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Osztalékfizetésnél eltérés a tőkearányos résztől

Kérdés: Milyen módon lehet eltérni az osztalék elszámolásánál és kifizetésénél a "tőkearányos rész" elszámolási módtól?
Részlet a válaszából: […] ...Gt.-nek a kérdéshez kapcsolódó előírásaiból általában azkövetkezik, ha a kft.-nél a tag, a tulajdonos részére a saját tőke terhéretörténik kifizetés (osztalékként, vagy a kilépéskor, vagy a társaságmegszűnésekor), akkor azt a tagok között törzsbetéteik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.
Kapcsolódó címke:

Osztalékfizetés – nem pénzbeli (eva)

Kérdés: Evás kft. 2006. évi adózott eredménye 1000 E Ft, osztalékra igénybe vehető eredménytartaléka 5000 E Ft. A Gt. és a társasági szerződés szerint az osztalékfizetés vagyoni értékű juttatásként is teljesíthető. A kft. tulajdonában lévő lakóingatlan könyv szerinti értéke 3 millió forint, kivásárlási értéke 7800 E Ft. Az "A" tulajdonos 60 százalékos, a "B" tulajdonos 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. A kivásárlási érték és az osztalékként meghatározott érték közötti különbözetből 300 E Ft-ot "A", 1500 E Ft-ot "B" tulajdonos fizet, így az ingatlanban 50-50 százalékos tulajdoni hányadot szereznek. Hogyan könyvelendő az osztalék és az ingatlan könyv szerinti értéke közötti különbözet? Erre felhasználható a kft. 3 millió forintos pénzkészlete? Ez utóbbi esetben, mivel nincs pénzmozgás, ez a 3 millió forint nem képez evaalapot? Az evát csak a 300 E Ft + 1500 E Ft után kell megfizetni? Hogyan alakul az illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...következik (és ez az eváskft.-re is igaz!), hogy a taggyűlésnek forintban kell meghatároznia azosztalékot, és forintban kell azt tulajdonosonként a kötelezettségek közöttelőírni (T 493 – K 4792), az adott esetben "A" tulajdonos felé 3600 E Ft, "B"tulajdonos felé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.
Kapcsolódó címkék:  

Különváláskor a befektetés bekerülési értéke

Kérdés: A "B" társaság 100 százalékos tulajdonosa az "A" társaságnak. Az "A" társaság különválással megszűnik, az "A" társaságból három új társaság jön létre. Mindhárom társaságnak a "B" társaság lesz a tulajdonosa. Az "A" társaság jegyzett tőkéje 100 egység, eredménytartaléka 1000 egység. Különválás után az "A1" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 200 egység, az "A2" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 300 egység, az "A3" társaságnak a jegyzett tőkéje 40 egység, az eredménytartaléka 500 egység. Kérdés az, hogyan kell megállapítani "B" társaságnál az egyes társaságok részesedésének bekerülési értékét? Milyen bekerülési értéken fog szerepelni "B" társaság könyveiben az "A1", az "A2", illetve az "A3" társaság?
Részlet a válaszából: […] ...tőkével (ezen belül milyen összegűjegyzett tőkével) fognak az átalakulást követően működni, az átalakulássalmegszűnő társaság tulajdonosainak – az adott esetben a "B" társaságnak – afeladata, felelőssége.Az a kérdező számára is egyértelmű volt, hogy az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékfizetés beolvadáskor

Kérdés: Átalakulás esetén a beolvadó társaság a közbenső mérlegben döntött osztalékfizetésről, a vagyonmérleg-tervezet alapját képező számviteli beszámoló a beolvadó társaságnál tartalmazta az osztalékfizetési kötelezettséget. A beolvadást a cégbíróság bejegyezte. A bejegyzési időszak alatt a befogadó társaság megvásárolta a beolvadó társaság üzletrészeit, és egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a döntésként szabályozott osztalékösszeget az éves beszámoló jóváhagyásakor a régi tulajdonosoknak kifizeti. A befogadó társaság hogyan jár el helyesen az adásvételkor vállalt osztalékfizetési kötelezettség rendezésekor? A régi vagy az új tulajdonosok számolhatják el az osztalékbevételt?
Részlet a válaszából: […] ...esetén azt a könyvvizsgáló auditálta, ajóváhagyásra jogosult testület azt elfogadta. A kérdésben leírt esetben a beolvadó társaság tulajdonosaijogosan dönthetnek a vagyonmérleg-tervezet elkészítésekor arról, hogy atársaság beolvadásakor osztalékot fognak fizetni. De...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

Kártalanítás áfája

Kérdés: A volt állami vállalati üdülő – ma hotel – udvarán 3 db acél olajtartályt telepítettek, így oldották meg az üdülő fűtését. A fűtés korszerűsítésekor a tartályok feleslegessé váltak, azokat kiemelték, és megállapították, hogy környezetszennyezés történt. A határozat szerint a kármentesítéssel érintett ingatlanok tulajdonosai (a hotel is) tűrni tartoznak a kármentesítési munkák végzését. A hotel a munkálatok alatt részlegesen működött. A környezetszennyezéssel végzett kármentesítő tevékenységgel a hotel rendeltetésszerű üzemeltetésével keletkezett károk megtérítése miatt a hotelüzemeltető kárigényt nyújtott be. Egyeztetések után megállapodás született, hogy a kárigény alapján kártalanítással rendezik a hotel üzemeltetőjének a jogos igényeit. A károsult számlát állított ki a kártérítésről, jogosan tüntette fel abban az áfafizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A kérdező által leírtakat a kérdésben csak kivonatosanidéztük. A kérdés lényege, hogy az adott esetben kártérítésről van szó, amelynem ellenérték, és így nem áfaköteles, vagy a környezetszennyezés megszüntetésemiatt adódó valamely (nyilvánvalóan hátrányos) helyzet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.
Kapcsolódó címkék:  

Szokásos piaci ár

Kérdés: X Kft. egyszemélyes tulajdonosa Y Kft.-nek. X Kft. kamatmentes kölcsönt nyújt Y Kft.-nek. Társasági adónál feltételezett (piaci) kamattal kell korrigálni valamelyik Kft.-nél az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A kölcsönt nyújtó X Kft. köteles növelni az adóalapot aszokásos piaci kamattal a Tao-tv. 18. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. Akölcsönt igénybe vevő Y Kft. pedig csökkentheti az adózás előtti eredményét aTao-tv. 18. §-a (1) bekezdésének a) pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.
Kapcsolódó címke:

Térítés nélkül átadott közműfejlesztés illetéke

Kérdés: Amennyiben egy nyomvonalas létesítmény kivitelezése során a nyomvonalat érintő közművek kiváltását is meg kell oldani, akkor a beruházónak a közművek tulajdonosaival kötött kártalanítási szerződés keretében megépített és a közműcégeknek átadott közműszakaszok után keletkezik-e ajándékozásiilleték-kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 7. §-aalapján az ajándékozási illeték tárgya az ajándékozással történő vagyonszerzés.A kérdésben szereplő esetben a közműszolgáltatók nem ajándékozási szerződésseljutnak a közműszakaszokhoz, hanem kártalanítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.
Kapcsolódó címkék:  
1
139
140
141
182