2434 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: A társaság befektetési szolgáltatójánál az értékpapírszámlán év végén lévő szabad pénzt a társaság beszámolójában pénzeszközként vagy követelésként kell kimutatni?

Kérdés: Adott „A” és „B” társaság. Az „A” társaság ázsiós tőkeemelést hajt végre a „B” társaságnál. A „B” társaság sajáttőke-szerkezete a tőkeemelés előtt 3000 E Ft törzstőke, 2000 E Ft eredménytartalék. A tőkeemelést követően a saját tőke szerkezete: 4000 E Ft törzstőke, 2000 E Ft eredménytartalék, 4000 E Ft tőketartalék. Korábban az „A” társaság nem volt tagja a „B” társaságnak. A „B” társaság nyereségesen működik, a saját tőkéje veszteség folytán nem csökkent. Az „A” társaság könyveiben a befektetett pénzügyi eszközök között a befektetés 5000 E Ft értéken szerepel. Indokolt-e az értékvesztés elszámolása az „A” társaságnál? A jelenlegi részesedés a jegyzett tőkében 25%. A tőkeemelést követően az „A” társaság részesedése a saját tőkéből 2500 E Ft.

Kérdés: „A” kft. úgy döntött, hogy a jegyzett tőkéjét felemeli 300 millió forinttal. Ezt a cégbíróság be is jegyezte 2025. 12. 30. nappal. A cégbírósághoz benyújtott iratok szerint az „A” kft. tulajdonosai, „B” magánszemély és „C” cég legkésőbb 2026. 03. 31. napig fizetik meg a bejegyzett 300 millió forintot pénzeszköz rendelkezésre bocsátásával. A könyvelés a bejegyzett tőkét könyvelte: T 33 – K 411. Ez az összeg a mérlegben jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként szerepel. Az „A” kft. szeretné, ha a mérlegben jegyzett tőkeként szerepelne a még be nem fizetett tőke. Ezért kitalálták, hogy az „A” kft. kölcsönt ad a két tulajdonosnak, akik ezt rögtön visszafizetve teljesítik a kötelezettségüket. Valójában pénzmozgás nem volt: sem a kölcsön utalása, sem annak a visszafizetése nem történt meg. Az „A” cég követelésként és jegyzett tőkeként szeretné a mérlegben szerepeltetni a tulajdonosok által rendelkezésre nem bocsátott jegyzett tőke összegét. Szerepelhet-e a mérlegben az egyéb követelések, kölcsönök és jegyzett tőkében a rendelkezésre nem bocsátott összeg?

Kérdés: Egy 3 millió Ft törzstőkével rendelkező kft. 2025 tavaszán jóváhagyott 5 millió forint osztalékot a 2024. évi beszámoló elfogadásakor. A saját tőke 3 millió forint felett maradt az eredménytartalékból történő átvezetés és a tulajdonosok felé történő kötelezettség előírása után. A jóváhagyott osztalékot nem fizették ki 2025-ben. A 2025. évi adózott eredmény veszteséget mutat, amellyel 2026-ban a saját tőke lecsökken 3 millió forint alá. 2026-ban kifizethető-e a 2025 tavaszán jóváhagyott osztalék?

Kérdés: A kft. üzlethelyiségben értékesít ruházati cikkeket. Az üzlethelyiség bérbeadója év közben a bérleti díjon felül üzemeltetési költségátalányt számláz, amely tartalmazza a takarítási, a biztosítási és egyes rezsidíjakat is. Az üzemeltetési díjjal a fordulónapot követő év augusztusában számol el a bérbeadó. A társaságnak nincs arra vonatkozóan információja, hogy a bérbeadó milyen díjon szerződött le a közműszolgáltatókkal és az egyéb szolgáltatókkal. Mivel a társaság mérlegfőösszegének 2%-a alacsonyabb az elmúlt években, mint az üzemeltetési díj elszámolásából fakadó, előző időszakot érintő költségváltozások, a társaságnak abban az esetben a középső oszlopos beszámolót kell készítenie, ha amúgy az üzleti évek végén az üzemeltetési díj elszámolására vonatkozóan minden rendelkezésre álló információt figyelembe vett volna, és az alapján készítette el az elhatárolást? A bérbe adó cég nem nyitott az elhatárolási időpont korábbra hozására.

Kérdés: A beszámolókészítő szoftverek eltérő módon ítélik meg az alábbi eseteket.
1. eset: 2023. évi adatok: mérlegfőösszeg: 2.023.000 E Ft; árbevétel: 1.698.000 E Ft; létszám: 47 fő. Egyszerűsített éves beszámolót készített 2023. évben. 2024. évi adatok: mérlegfőösszeg: 2.728.000 E Ft; árbevétel: 2.803.000 E Ft; létszám: 78 fő. Egyszerűsített éves beszámolót készített 2024. évben.
2. eset: 2023. évi adatok: mérlegfőösszeg: 2.023.000 E Ft; árbevétel: 1.698.000 E Ft; létszám 47. fő. Éves beszámolót készített 2023. évben. 2024. évi adatok: mérlegfőösszeg: 2.728.000 E Ft, árbevétel: 2.803.000 E Ft; létszám: 78 fő. Éves beszámolót készített 2024. évben.
A kft. nem minősül anyavállalatnak 2025-ben, csak egyedi gazdasági adatai alapján kell meghatároznia a beszámoló formáját. Az Szt. 9. §-a és az áttérésre vonatkozó 97. §-a alapján milyen formában kell elkészíteni a 2025. évi beszámolót az 1. és 2. esetben? Egyszerűsített éves vagy éves beszámoló készíthető?

Kérdés: Adott „A” vagyonkezelő kft., amely által kezelt vagyon egy „B” kft.-ben lévő részesedés, amely 51%-os tulajdoni részesedést jelent. „A” kft. alapít egy „C” kft.-t további alapítókkal pénzbeli betéttel úgy, hogy „C” kft.-ben szintén 51%-os tulajdont szerez. Az alapítással egy időben készült egy részesedésátruházási szerződés, mely szerint a „B” kft.-ben lévő részesedést „A” vagyonkezelő kft. átruházza kedvezményezett „C” kft. javára, annak tőketartalékába. Mit kell könyvelni a kezelt vagyonban, ha az átruházott részesedés nyilvántartási értéke (induló vagyon) 100.000 euró, az átruházási szerződés szerinti átruházott érték 120.000 euró? A fenti ügylet könyvelésére kérek tájékoztatást a kezelt vagyon tekintetében, ha a kezelt vagyon nyilvántartása euróban történik. Keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettség a kezelt vagyon tekintetében? Keletkezett-e a vagyonrendelőknek adókötelezettsége, a fenti ügylet jelent-e vagyonkivonást?

Kérdés: Egyik szállásadó partnerünk alábbi sorokat írta az általuk kiállított számla kifogásolása után: „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal álláspontja szerint az áfatörvény alapján, amennyiben szállásszolgáltatás-igénybevétel is történik, abban az esetben időszakos elszámolásnak minősül”. Érdeklődöm, hogy a szálláshely-szolgáltatást időszaki ügyletként kell kezelni? Ha igen, fel kell-e tüntetni a számlán az időszakot, illetve akkor is időszaki számlát kell kibocsátani, ha csak egy éjszakára szálltak meg a cégünk dolgozói a hotelben?

Kérdés: Az adott kft. nem lakóingatlan tulajdonosa. Az ingatlanra vonatkozóan az alapító szerződés alapján használati jog került átengedésre, amely a földhivatali nyilvántartásba bejegyzésre is került. Az ingatlanhoz kapcsolódó közüzemi és egyéb rezsiszámlák továbbra is az ingatlan tulajdonosának a nevére érkeznek. A társaság a használt ingatlan értékesítését és bérbeadását nem tette adókötelessé, tehát ezen ügyletek tekintetében adómentességet alkalmaz. Az ingatlan használati jogával összefüggésben a használó részére továbbszámlázott rezsiköltségeket közvetített szolgáltatásként szükséges kezelni, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó adómentes ügylet járulékos költségének minősülnek, amely esetben a számlák áfatartalma levonásba nem helyezhető?

Kérdés: A tulajdonos önkormányzat a társaság vagyonkezelésébe adta több ingatlanját. A vagyonkezelt ingatlanok hasznosítása, fejlesztése, illetve felújítása a társaság feladata. A vagyonkezelői szerződésben helyszínenként vannak feltüntetve a telkek, az épületek és az építmények, továbbá azok összértéke. A vagyonkezelői szerződés aláírásával egy időben társaságunk nyilvántartásba vette az ingatlanok értékét (nettó értékét), és visszapótlási kötelezettségként is előírta a vagyonkezelői szerződés szerint. Az 1. helyszínen a működtetés mellett az épület felújítása volt a cél. A statikai vizsgálatok viszont kimutatták, hogy az épület állagmegóvása nem lehetséges, nem lehet felújítani sem, le kell bontani. A 2. helyszínen található építmények közül az egyik építményt szintén le kell bontani, mert a fejlesztéshez (bővítéshez) szükséges helyet csak így lehet biztosítani. Az építmény helyén egy új épület létesül, és parkosítás, nagyobb zöldterület kerül kialakításra. Kell-e módosítani a vagyonkezelői szerződést a lebontott épületek, építmények miatt, és azok értékével csökkenteni kell-e az átadott ingatlanok értékét? A bontási költségeket rá kell-e aktiválni a telek értékére, és ezzel módosítani a vagyonkezelői szerződést? Kell-e módosítani a visszapótlási kötelezettség előírt összegét? Van-e esetleg más teendő, amit a könyvekben, a szerződésben szerepeltetni kell?