Sorbatartozás rendezése egyszerűbben

Kérdés: Az „A” kft. tartozik „B” kft.-nek kölcsönnel, a „B” kft. pedig tartozik „C” kft.-nek osztalékkal (a „C” kft. az anyavállalat, mind kapcsolt cégek). A cél az lenne, hogy az „A” kft.-ből közvetlenül „C” kft.-be lehessen utalni. Azt szeretnénk, hogy ne kelljen kétszer utalnunk a pénzt, hanem csak egyszer az elsőtől az utolsóig, vagy leginkább pénzmozgás nélkül megoldani, hogy ne kelljen utalni senkinek semmit. A Ptk. szerint milyen lehetőségeink vannak erre és milyen adóvonzatai lehetnek? Hogyan könyveljünk az egyes cégekben?
Részlet a válaszából: […] ...is megszűnik, a „C” kft.-nél pedig a követelés. Mivel az átutalások az eredményszámlákat nem érintették, nincs eredményváltozás egyik kft.-nél sem, és így a társasági adó alapja sem változik.A kérdésben említett átutalási mód valójában a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

IFRS-ről visszatérés az Szt. szerinti beszámoló készítésére

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely 2022-től áttért az IFRS szabályai szerinti könyvvezetésre. Az anyavállalatban történő változás miatt azonban a gazdasági társaság 2025-től visszatér a számviteli törvény szerinti könyvvezetésre. Kérjük az ezzel kapcsolatos iránymutatásokat, hogy ilyen esetben szükséges-e 2025. 01. 01-gyel nyitómérleget készíteni? A gazdasági társaság könyvvizsgálatra kötelezett, a nyitómérleget is könyvvizsgálóval szükséges ellenőriztetni? Amennyiben igen, akkor azt végezheti a cég választott állandó könyvvizsgálója? A 2025. évi számviteli törvény szerinti éves beszámoló előző évi adatai mik lesznek? Csak a mérlegben lesz előző évi adat, vagy az eredménykimutatásban is?
Részlet a válaszából: […] ...éves beszámoló készítésére öt lezárt üzleti év után, vagy a közvetlen, vagy közvetett anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén térhet át (térhet vissza). Az áttérés (visszatérés) időpontja a feltételek bekövetkezését követő bármely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Valuta vásárlása a cég tulajdonosától

Kérdés:

Cégünk használt személygépkocsik továbbértékesítésével foglalkozó kft. Magyarországról és Németországból szerzünk be gépkocsikat továbbértékesítési céllal. Előfordul az, hogy egy jó vétel kapcsán hirtelen kell dönteni, és nincs idő valutaváltónál eurót vásárolni, így a tulajdonos adja el a kft.-nek a valutáját, és abból vásárolja meg a cég a személygépkocsit. A cég tulajdonosa adhat-e el a cégének (a valutapénztárát növelve ezzel) eurót, milyen árfolyamon, van-e az eladás-vételnek bármilyen értékkorlátja? Kell-e igazolnia a magánszemélynek azt, hogy az eurót mikor vette és mennyiért, és ez jár-e bármilyen többletteherrel mind a cégnek, mind a magánszemélynek? Ezt le kell-e szabályozni számviteli szabályzatban, illetve az így vásárolt, valutapénztárban maradt valutát is át kell-e értékelni év végén?

Részlet a válaszából: […] A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (2) bekezdés a) pontjának az előírása alapján a pénzváltási tevékenység kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak minősül, ha azt üzletszerűen végzik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 7.

Felügyeleti díj 2025-től egyéb ráfordítás

Kérdés: 2025. január 1-től a NÉBIH Élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallást már nem a NÉBIH oldalán, hanem az ONYA-n keresztül szükséges beadni. A befizetést is a NAV erre létrehozott adónemére és fizetési számlájára szükséges utalni. Kérdésem az, hogy ez mennyire változtatja meg a felügyeleti díj számviteli törvény szerinti besorolását? Korábban a díjat az egyéb szolgáltatások közé volt szükséges könyvelni, az adóhatósági kezelés változtatja-e a felügyeleti díj eredménykategóriájának megítélését egyéb szolgáltatásról egyéb ráfordításra?
Részlet a válaszából: […] Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: törvény) 2024. december 31-ig hatályos 47/B. § (1) bekezdésének az előírása szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, az élelmiszerlánc hatósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Elektromos autótöltő fogyasztásának az áthárítása

Kérdés:

A társasház saját költségén elektromos autótöltőt létesített, amelynek fogyasztását a társasház fizeti az áramszolgáltató felé. Az elektromos autótöltő az egyes tulajdonosok részére kiállított, névre szóló felhasználói kártyával vehető igénybe. Az egyes felhasználói kártyához tartozó áramfogyasztás az áramszolgáltató által biztosított online felületen külön-külön kimutatásra kerül. A társasház ezen, névre szóló kimutatás alapján a társasházi havi egyenlegközlőben közzéteszi az egyes tulajdonosok elektromos autótöltős áramfogyasztásának díját, amelyet a tulajdonosok megfizetnek a társasház folyószámlájára. A tulajdonosok által a társasház részére megfizetett elektromos autótöltős áramfogyasztási díj a társasház részéről vállalkozási tevékenység bevételének vagy esetleg valamilyen más jogcím szerinti bevételnek minősül? A társasháznak van számlakiállítási kötelezettsége az elektromos autótöltő áramfogyasztásának díjáról a fogyasztó tulajdonosok részére, vagy elegendő a társasházi havi egyenlegközlőben történő előírás?

Részlet a válaszából: […] ...(vállalkozási tevékenységét) veszi igénybe, és azt közvetíti az egyes tulajdonosok felé. A tulajdonosok felé való közvetítés nem változtatja meg a tevékenység jellegét. (A társasházi egyenlegközlő – mint bizonylat – azt dokumentálja, hogy az elektromos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Elektronikusan aláírt könyvvizsgálói jelentés közzététele

Kérdés: A 2024. évi beszámoló közzététele során, amennyiben a társaság papíralapon írta alá a beszámolót, de a könyvvizsgáló a jelentését elektronikus aláírással látta el (önkéntes döntése alapján, mivel az még erre az évre nem volna kötelező), ez esetben a beszámoló közzététele során melyik fájlt kell feltölteni az auditjelentésből: az elektronikusan aláírt fájlt, elektronikus aláírással együtt, vagy az aláírás előtti pdf-fájlt (hasonlóan a beszámolófájlokhoz)? Változik-e a helyzet, ha idéntől már kötelezően elektronikus jelentést kell kiadjon a könyvvizsgáló? Hasonlóképp, ha a beszámolót, tulajdonosi határozatot az arra jogosult elektronikus aláírással látta el, akkor ezen dokumentumokból is az elektronikus aláírással ellátott fájlt kell feltölteni, vagy az aláírás előtti, aláírás nélküli pdf-fájlokat?
Részlet a válaszából: […] A pdf-formátumban elektronikusan aláírt könyvvizsgálói jelentést és beszámolót a cégszolgálatnál közzé lehet tenni, ezt az OBR-es rendszer biztosítani tudja. A DÁP-os elektronikus aláírás tudomásunk szerint csak magánszemélyként enged hitelesen aláírni, ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Halasztott adókülönbözet az eredménykimutatásban

Kérdés: Amennyiben a halasztott adókülönbözet ráfordítás, az eredménykimutatásban pozitív vagy negatív előjellel kerül bemutatásra?
Részlet a válaszából: […] ...adókülönbözetként mutatja ki az eredménykimutatásban a halasztott adókövetelés és a halasztott adókötelezettség tárgyévi állományváltozását, az eredménytartalékkal szemben elszámolt halasztott adókövetelések és halasztott adókötelezettségek kezdeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Eurószámla negatív egyenlegű?

Kérdés: Társaságunknak több devizában van bankszámlája, amelyek közül az eurószámla negatív egyenlegű egy folyamatban lévő beruházás finanszírozása miatt. Számviteli politikánk alapján a devizaszámla növekedését MNB-középárfolyamon, csökkenését könyv szerinti átlagárfolyamon számoljuk el.
1. Az árfolyam torzulásának elkerülése érdekében a negatív bankszámla esetében megfordítjuk, és a devizacsökkenést vezetjük MNB-árfolyamon, a növekedést (tehát a negatív egyenleg csökkenését) pedig könyv szerinti átlagárfolyamon. Helyes ez a megoldás számviteli szempontból?
2. USD-számlánkról szeretnénk dollárt átváltani euróra. Ehhez a banktól kapunk egy USD/EUR árfolyamot. Számviteli szempontból milyen árfolyamon számoljuk el az USD-csökkenést és az eurónövekedést?
Részlet a válaszából: […] ...a példaként kapott 100 eurót is ezen az árfolyamon vegyék nyilvántartásba a 389. Átvezetési számlával szemben (T 3861 – K 389). Az átváltott dollármennyiséget (példaként 110 dollárt) pedig mindenképpen az átvezetés napján érvényes átlagárfolyamon (könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Kaució felhasználása

Kérdés: Bérbeadással foglalkozó cég kauciót vesz el a bérlőtől a szerződéskötéskor. A szerződés lejáratakor a bérlő visszaadja a bérelt eszközt, ha minden rendben, a bérlő részére a kauciót visszautalják. Az egyik eszközt a bérlő sérülten adta vissza, a megállapodás szerint a javítás összege a kaucióból visszatartásra kerül, a különbözetet utalja át a bérbeadó a bérlő részére. Hogyan jár el a bérbeadó jelen esetben?
1. Megjavíttatja az eszközt, a visszatartott kaució összegét kártalanításként elszámolja.
2. Megjavíttatja az eszközt, a javítást áfásan számlázza a bérlő felé, a számla összegét a visszatartott kaució összegével összevezeti.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos költségeknek mindenképpen a bérbeadónál kell felmerülniük, akkor is, ha van kaució, meg akkor is, ha nincs. Így csak az 1. változat a jó megoldás azzal, hogy a javítási költség igénybe vett szolgáltatás, a visszatartott kaució pedig egyéb bevétel, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Bérelt üzlethelyiség kialakításához hozzájárulás számlázása

Kérdés: A vállalkozás üzlethelyiséget bérel egy bevásárlóközpontban. A bérleti szerződés 5 évre szól, mely további 5 évvel egyoldalúan meghosszabbítható a bérlő kérésére, változatlan feltételekkel. Az üzlethelyiség kialakításának költségeihez a bevásárlóközpont is hozzájárul, oly módon, hogy a bérlő áfás számlát állít ki a bevásárlóközpont részére, „kialakítási hozzájárulás” jogcímen. A vállalkozás két részletben számlázza ki az összeget, az első 50%-ot az átadás-átvétel napját követő 15. napon, a második 50%-ot az üzlet megnyitását követő 15. napon. A vállalkozás a nettó összeget az értékesítés nettó árbevétele jogcímen mutatja ki a könyveiben. Az így kiszámlázott árbevételeket a vállalkozás elhatárolhatja-e, vagy a számlán szereplő teljesítési időpontokban kell árbevételként kimutatnia a teljes nettó összeget? Amennyiben elhatárolja, úgy 5 vagy 10 évre történhet az elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a megkeresés egyrészt ellentmondásos (nem egyértelmű, hogy ki alakítja ki az üzlethelyiséget, ha a vállalkozás egyébként bérlő), másrészt a „kialakítási hozzájárulás” árbevételkénti elszámolása valótlan gazdasági esemény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
1
2
3
4
…
238