Korábban beszerzett ventilátorok önellenőrzése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasház 2024-ben 12 db ventilátort vásárolt 6 millió forintért. A számlázott értéket költségként számolták el. A ventilátorokat 2024. szeptember 1-jén üzembe helyezték, de a tárgyi eszközök közé nem vették fel, így értékcsökkenést sem számoltak el. A 2024. évi eredmény 6 millió Ft költséget tartalmaz. Melyek a jelentős összegű hiba rendező tételei a tárgyévben, továbbá az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Mivel a 2025. tárgyév oszlopában csak a hibahatástól mentesített összeg szerepelhet, hogyan fog kinézni a tárgyévi mérlegoszlop tárgyi eszköz sora, ha más tárgyi eszköz nem lett vásárolva? A középső oszlopban a megelőző év módosítása már szerepel, így a tárgyévi érték negatív lenne az időközben elszámolt értékcsökkenés következtében, hiszen a tárgyévi eszközmérlegben szereplő eszközérték alacsonyabb, mint a megelőző évi.
Részlet a válaszából: […] ...ki kell emelni, és a középső oszlopba kell beállítani. A mérlegben a nyitó adatok, az eredménykimutatásban az előző évi adatok nem változnak, tehát az első oszlop adatai a 2024. évi záró adatokkal egyeznek meg.Az önellenőrzés 2025. évi végrehajtása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 16.
Kapcsolódó címke:

Bérbeadó által számlázott áram- és vízszámlák

Kérdés: A vállalkozás ingatlant bérel, az ingatlannal kapcsolatos áram- és vízszámlákat a bérbeadó átszámlázza a vállalkozás részére. Ezeket az átszámlázott rezsiköltségeket hová könyvelem, az anyagköltségbe vagy az anyagjellegű szolgáltatásba? Ez fontos az iparűzési adó számításánál is.
Részlet a válaszából: […] ...Rezsiköltséget pedig nem ismer a számvitel.A korrigált kérdésre a válasz a következő:Az áramdíj és a vízdíj továbbszámlázása nem változtat az áramdíj, a vízdíj tartalmán, azt a bérlőnél is áramdíjként, vízdíjként kell a készletre vételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 16.

Ajándékutalvány elszámolása

Kérdés: Cégünk 25 ezer forintos ajándékutalványt sorsol ki partnerei között egy üzleti rendezvényen. Az utalványt saját termékük vásárlására lehet beváltani. Hogyan történik az utalvány nyilvántartása és könyvelése a folyamat egészében?
Részlet a válaszából: […] ...ingyenes átruházásnak az utalvány által kibocsátott egycélú utalvány.Az Áfa-tv. 18/A. §-ának (2) bekezdése szerint: amennyiben a beváltó az egycélú utalványt kibocsátó adóalany, a beváltáskor az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címke:

Tőkeemelés bizonylatai és könyvelése külső tőke bevonásával

Kérdés:

A kft. taggyűlése úgy döntött, hogy a kft. tulajdonosai a saját tőkét megemelik a tulajdonosok által átadott eszközök (anyagok, tárgyi eszközök) piaci értékével, esetleg pénzeszközök átadásával, amelyek együttes értéke 20 millió forint lesz. A 20 millió forint összegű eszközátadásból a jegyzett tőkét 12 millió forinttal emelik meg, a különbözetet, 8 millió forintot pedig a tőketartalékba helyeznek. Hogyan kell a fentiek szerinti tőkeemelést bizonylatolni és könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...– megfelelő számviteli bizonylatnak.Az Szt. 35. §-ának (4) bekezdése szerint… a törzstőke… felemelése miatti jegyzett-tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával, illetve, ha a változás időpontja eltér a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címkék:  

Kedvezményezett-e a beolvadásos kiválás?

Kérdés: Kedvezményezettnek minősül-e az a beolvadásos kiválás, amennyiben például 2026. 03. 10-én határoznak a folyamat megindításáról, és ebben az időpontban mind a kiválással induló társaság, mind a végső „céltársaság”, amelybe a beolvadás történik, ugyanazon két magánszemélynek a tulajdonában van? Első olvasatra egyértelműnek tűnik, hogy igen, de a bizonytalanságot az okozza, hogy a fenti tulajdonosi azonosság a „céltársaságban” csak 2026. 03. 10-én jön létre, előtte két idegen magánszemély volt a tulajdonos. Viszont a vagyonmérleg-tervezetekhez a 2025. 12. 31-i éves beszámoló adatait szeretnénk felhasználni.
Részlet a válaszából: […] ...jól értjük a kérdést, 2026. 03. 10-étől azonosak a jogelőd és az átvevő társaság tulajdonosai, és a szervezeti változásról az első döntést ezt követően hozzák meg (a kérdésből nem ismerhető meg ez az időpont).A Ptk. 3:45. § (3) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címke:

Költséghányad alkalmazására nem jogosult egyéni vállalkozó

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogyha egy tüzelőanyag-kiskereskedelemmel (ÖVTJ’24 – 477812) foglalkozó átalányadózó egyéni vállalkozó, ha akár csak egyetlen számlát is kiállít egy adóalany (legyen az akár egy gazdasági társaság, önkormányzat, civil szervezet vagy egyéni vállalkozó) felé, akkor elveszti a 90%-os költséghányadát, és az üzleti év elejétől visszaesik a 45%-os költséghányadsávba?
Részlet a válaszából: […] ...elveszíti az adóalanyiságát. Az átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az a szabály, hogy ha a tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, azaz más tevékenységet is végez, mint ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címke:

Euró átvezetése bankszámláról bankszámlára

Kérdés: A számlavezető banknál vezetett eurószámlán lévő euróból a cég annak egy részét leköti, emiatt a lekötött összeget egy másik bankszámlára átvezeti. Hogyan történik ennek a könyvelése, keletkezik-e árfolyam-különbözet? A lekötött euróra jutó kamatot mikor kell könyvelni és milyen árfolyamon, ha a lekötés megszüntetésekor történik a kamat fizetése? Mi van akkor, ha az egyik euróbankszámlát az egyik bankban, a másik euróbankszámlát a másikban vezeti, és az euró lekötése a másik bankhoz történő átutalás után valósul meg?
Részlet a válaszából: […] ...minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági események, műveletek folyamatát tükröző összes bizonylat adatait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.
Kapcsolódó címke:

Belső elektronikai egység minősítése (késztermék)

Kérdés: A magyarországi webshop saját fejlesztésű okoseszközöket értékesít. Az eszköz belső elektronikai egységét egy magyar gyártócéggel gyártatja le a megadott specifikáció alapján, a gyártáshoz szükséges alapanyagokat és alkatrészeket a gyártó biztosítja. A gyártó az elkészült elektronikai egységeket adja át. Az eszközök végső összeszerelése (burkolat felhelyezése, adapterek, kábelek csomagolása) már a webshopnál történik, ezt követően értékesíthető. A webshop és a gyártó között keretszerződés nincs, az együttműködés egyedi megrendelések alapján történik. A gyártó által kiállított számlák (feltüntetésre kerül a legyártott darabszám) elszámolhatók-e a webshopnál anyagköltségként, ezáltal csökkenthetik-e a helyi iparűzési adó alapját, vagy ezek igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...utáni belső elektronikai egységet tekintik, az adaptert, a kábelt külön tételben számlázzák. Ez esetben a burkolat felhelyezése nem változtatja meg az eszköz jellegét, tartalmát. Ehhez a belső elektronikai egységet az áruk között kell készletre venni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 26.

Euróban kapott pro forma számla árfolyama és annak a változása

Kérdés: Árut rendelek külföldről továbbértékesítés céljából, a rendelés összege 50.000 euró. Kapok róla pro forma számlát, ami 25.000 euró. Úgy tudom, hogy ezt az utalás napján érvényes árfolyamon kell nyilvántartásba venni. Ezt az előleget a devizaszámláról teljesítem. Ekkor össze kell vetnem a devizabetét árfolyamával, és így fog keletkezni különbözet, amit le kell könyvelnem? Amikor megkapom a végszámlát, és beszámítom az előleget, csökkentem a szállítói kötelezettséget, de még nem utalom a fennmaradó összeget (amit az elszámolási betétszámláról utalnék), akkor kötelezettségként a számla szerinti teljesítés napján érvényben lévő MNB-árfolyamon vezetem fel a nyilvántartásba. Már akkor is el kell számolnom az árfolyam-különbözetet erre a két árfolyamra, vagy csak akkor, amikor az utalás megtörténik? Tehát, hogyan alakul a könyvelés és a számok, ha az átutalt előleg árfolyama 360 Ft/euró, a végszámla rögzítése napján utalás nélkül 365 Ft/euró, a fennmaradó összeg az utalás napján 367 Ft/euró eladási árfolyamon, 364 Ft/euró MNB-árfolyamon?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, a kérdésben leírtak arra utalnak, hogy a kérdező nem mérlegképes könyvelő.A válaszhoz rögzíteni kell azt is, ami a kérdésből kimaradt, hogy a devizaszámlát milyen banki (MNB, vagy a számlavezető bank eladási vagy vételi, esetleg átlagos)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címke:

FIFO-módszerről áttérés az átlagáras elszámolásra

Kérdés: A kft. készletei elszámolásához, a készletmozgások nyilvántartásához jelenleg a FIFO-módszert alkalmazza, ez szerepel a számviteli politikában. A mérlegfordulónapot követő naptól szeretne áttérni az átlagáras elszámolásra (jelentős az egységárváltozás az árfolyammozgás következtében). A fordulónapi készletet át kell értékelni? Ha igen, akkor a fordulónapon már az új értékelési módszert kell alkalmazni, és a beszámolóban az átértékelt értéken szerepeltetni az árukészletet, vagy pedig a nyitás utáni rendező tételként kell kezelni az értékelési módszer változásából adódó értékkülönbözetet? Hogyan kell könyvelni az értékkülönbözetet? (A készlet főkönyvi számlához mi lesz az ellenszámla?) A társaság a számviteli politikáját a tényleges áttérés esetén módosítja.
Részlet a válaszából: […] ...beszerzés után.A leírtakból következik, hogy a készletek nyitó adata (mennyisége és értéke) a készletnyilvántartás módszerének változása miatt nem változhat! Így értékkülönbözet nem keletkezhet! (Általános szabály, hogy a nyilvántartás módszerének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
244