Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]26-ig (a váltó esedékessége az ezen időpontot követő megtekintésekor, legkésőbb 2019. 04. 27-ig).A kérdésre adott válasz kapcsán utalni kell arra, hogy az 1930. évi genfi nemzetközi váltójogi egyezmény alapján 2018. 01. 01-től a váltójogi szabályokról a 2017. évi CLXXXV. törvény rendelkezik, az 1965. évi I. törvényerejű rendelet és az 1/1965. (I. 24.) IM rendelet helyett.A saját váltóra vonatkozó előírásokat az új törvény 75-78. §-ai tartalmazzák. A saját váltó tartalma:- a váltó elnevezést az okirat szövegében, az okirat kiállításának nyelvén,- a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen kötelezettségvállalást,- az esedékesség megjelölését,- a fizetési hely megjelölését,- annak a nevét, akinek a részére vagy rendelkezésére kell a fizetést teljesíteni,- a váltó kiállítási napjának és helyének megjelölését,- a kiállító aláírását.A saját váltóra is alkalmazni kell az új törvény kezességre vonatkozó rendelkezéseit is (a váltó összegének kifizetését - egészében vagy részben - váltókezességgel lehet biztosítani "kezességet vállalok" kifejezéssel).A kérdés szerinti váltó megfelel az új törvény szerinti saját váltóval szembeni követelményeknek. Az általános számviteli szabályok szerint a megtörtént gazdasági[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a váltókövetelést a könyvekből elévülés címén kivezetni valójában nem célszerű.Ha a váltó tulajdonosa a váltókövetelést a könyveiből bármilyen jogcímen kivezeti, és erről írásban értesíti az adóst, akkor a váltókötelezettséget a könyvekből is ki kell vezetni, mint elengedett kötelezettséget a rendkívüli bevételekkel szemben. A rendkívüli bevételként elszámolt összeg része az adózás előtti eredménynek. Ha ezáltal pozitív lesz az adózás előtti eredmény, akkor társaságiadó-fizetési kötelezettség fennáll. Ezen a jogcímen a társasági[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fennáll, csak éppen az eredeti jogviszony mellett létrejön egy másik jogviszony, a váltójogviszony. A saját váltó kibocsátója (a vevő) esetében tehát nem teljesül az a feltétel, hogy a tartozása egészében megszűnne. Ennek megfelelően a saját váltóval kiegyenlített beszerzések - álláspontunk szerint - nem tekinthetők megfizetettnek, következésképpen a visszaigénylési szabályokban előírt korlátozó rendelkezés [Áfa-tv. 186. §-ának (2) bekezdése] esetükben is alkalmazandó. Mindezt rávetítve a konkrét kérdésre megállapítható, hogy cégük helytelenül járt el akkor, amikor a saját váltóval kifizetett beszerzésének áthárított áfatartalmával nem csökkentette a negatív előjelű áfakülönbözetét, hanem ez által annak összegét is visszaigényelte. Mint az a fentiekből látható, a kérdés adójogi megítélésében nem annak van döntő jelentősége, hogy a saját váltó pénzhelyettesítő eszköznek (Áfa-tv. 259. §-ának 15. pontja) minősül-e vagy sem, hanem annak, hogy a saját váltóval fizetés az eredeti pénztartozást nem csökkenti. Erre figyelemmel a pénzhelyettesítő eszközként[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]beszerzés adóval növelt ellenértékének megfizetése. Az Áfa-tv. 48. §-ának (7) bekezdése kizárólag "e bekezdés alkalmazásában" tekinti megfizetésnek a váltóval történő fizetést. Vagyis az Áfa-tv. 48. §-ának (4) bekezdésében előírt azon feltétel, mely szerint az adóbevallás benyújtása esedékességének időpontjáig az adóalanynak az adott beszerzés adóval növelt ellenértékét ténylegesen meg kell fizetnie, váltóval történő fizetés esetén nem teljesül. Ha az adózó a 4 millió forint[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendezésig az elfogadott, elismert értéken kell kimutatni. Ez nem jelenti azt, hogy a váltóköveteléseknél nem lehet, illetve nem kell értékvesztést elszámolni, ha a váltó kibocsátójának - mint adósnak - a minősítésekor az indokolt. A váltókövetelést a váltóbirtokos az esedékesség előtt hitelintézetnél leszámítolhatja, átruházhatja (eladhatja). Ez esetben a váltón feltüntetett kamatból a leszámítolás napjától az esedékesség napjáig járó időarányos kamat a hitelintézetet illeti meg, és csak a fennmaradó kamatot és a váltókövetelés összegét fizeti meg a hitelintézet a váltóbirtokosnak. A hitelintézet a váltó leszámítolásakor váltóleszámítolási díjat számít fel, amelyet költségként az egyéb szolgáltatások költségei között kell elszámolni. Minden váltó átruházás útján forgatható. A váltóbirtokos a váltó esedékessége előtt, a váltó átruházásával a váltókövetelés könyv szerinti értéke és az időarányosan járó kamat együttes összege erejéig fizetési kötelezettséget - a szállítóval szembeni tartozást - egyenlíthet ki. Váltóátruházás esetén a váltókövetelés könyv szerinti értékét kell átvezetni a szállítói számlára, és amennyiben a kötelezettség összege meghaladja a váltókövetelés könyv szerinti értékét, a különbözetből a váltó után járó kamatot (maximum a különbözet összegében) a pénzügyi műveletek bevételeként, az azt meghaladó összeget - ha azt pénzügyileg nem kell rendezni - mint elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kell elszámolni. Amennyiben a szállítóval szembeni kötelezettség kevesebb, mint a váltókövetelésként kimutatott összeg, akkor a különbözetet, ha azt a szállító pénzügyileg nem rendezi - mind elengedett követelést - a rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni. A váltó beváltásáért (megtérítéséért) a váltó kibocsátója, kiállítója, az átruházók, a kezesek egyetemlegesen felelnek a váltóbirtokosnál. Devizában fennálló követelés fedezetére kiállított váltó értékét is devizában kell meghatározni. A devizaváltó-követelés bekerülési értéke a kiváltott külföldi pénzértékre szóló követelés bekerülési értékével egyezik meg. (A váltókövetelés értéke tehát ez esetben a devizában meghatározott érték és nem a követelés forintértéke.) Ebből és az Szt. 60. §-a (1) bekezdésének előírásából következik, hogy a devizaváltó-követelés felvételekor a külföldi pénzértékre szóló követelésszámlán árfolyam-különbözet lehet. A devizával kapcsolatos elszámolási szabályok a devizaváltó-követeléssel kapcsolatos egyéb gazdasági műveletek elszámolása során is érvényesülnek. Példa: A kft. saját előállítású termékei értékesítésekor vevővel szembeni követelésként kimutatott 1200 E Ft-ot (T 311 - K 91-92, 467). A vevő a követelés fedezetére 2006. április 30-ával 1500 E Ft névértékű váltót bocsátott ki egyéves lejáratra. A kft. a váltót 2007. január 31-ével leszámítolta, és felszámított 100 E Ft váltóleszámítolási díjat, vagy ugyanezen váltót február 28-ával a kft. egyik szállítója elfogadta 1400 E Ft, illetve 1100 E Ft összegű követelése teljesítéseként, a különbözetet pénzügyileg nem rendezték, vagy az adós a váltókövetelés névértékét a lejáratkor kiegyenlítette. A gazdasági események (műveletek) könyvelése: 1. A vevőtől a követelés fedezetére kapott váltó könyvelése a követelés könyvekben kimutatott értékében (1200 E Ft): T 341 - K 311; - a váltó névértékében lévő kamatot nem lehet könyvelni. 2. 2005. december 31-ével könyvelendő a 2005. évre időarányosan járó kamat, amelynek összege 200 E Ft (1500-1200):12 = 25x8]: T 3913 - K 974. 3. 2006. január 1-jével a nyitó tételek könyvelése[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]meg). Az Szt. 72. §-a alapján az értékesítést nettó árbevételként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek - áfát nem tartalmazó - ellenértékét, a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített értéken. A társaság és a kht. közötti adásvételi szerződés alapján a társaság által történt számlázás a hivatkozott számviteli törvényi előírásokkal összhangban volt, így a számlázott ellenértéket - áfa nélkül - 2005-ben árbevételként kellett elszámolni, az áfát pedig fizetendő áfaként. Az Szt. nem szabályozza a visszavásárlás jogintézményét. Az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó visszáru helyesbítő, illetve sztornószámlában rögzített - áfát nem tartalmazó - értékét árbevételt csökkentő tételként kell elszámolni a visszaszállítás, a visszavétel időpontjával. A kérdésből nem állapítható meg, hogy a visszavásárlás időpontjában a kht. központi raktárba betárolt vetőmagot ténylegesen visszaszállították-e vagy sem. Ha visszaszállították, akkor a visszavásárlásra a visszavétel számviteli szabályait kellett volna alkalmazni, azaz a társaságnak kellett volna helyesbítő számlát kiállítania 2006-ban a visszavételi értékről (ami nyilvánvalóan nem lehet több, mint amennyi az eladási ár volt), és azt 2006-ban árbevételt csökkentő tételként kellett elszámolnia. Mivel az adásvételi szerződés már tartalmazta a visszavásárlási kötelezettséget, az adásvételi szerződés teljesülésével egyidejűleg az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése alapján céltartalékot kellett képezni. A folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettség a mérlegfordulónapon bizonyos, hogy fennáll, összege vagy esedékességének időpontja még bizonytalan. Ennek szükségességét támasztja alá az adásvételi szerződés mellékletét képező, a szerződéses érték 150 százalékával megegyező saját, nem forgatható fedezeti váltó kibocsátása is. A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvből az következik, hogy a beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. A kérdésben leírt esetben - szerintünk - nem visszavásárlás, hanem visszavétel történt. És ez az értelmezés felel meg a statisztikai követelményeknek is, nem lehet árbevételt halmozottan kimutatni. (Az adott esetben ugyanazon termék eladása történt a társaságnál is, a kht.-nál is, és majd történik ismételten a társaságnál is.) És itt utalunk a Ptk. 200. és 207. §-ára. Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek. A színlelt szerződés semmis, ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. (A társaság a kht. által kiírt pályázaton államilag minősített[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]elő, tehát a teljes ellenértéket ki kell fizetni. Ha ezt a társaság az adott hónapban csak részben teljesíti a váltó kibocsátásával, az áfát levonhatja ugyan, de azt a visszaigénylésnél nem veheti figyelembe (a negatív elszámolandó adóját csökkenti az így meg nem fizetettnek minősülő beszerzés teljes áfája).
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.