Találati lista:
1 Bemutatásra szánt termék áfája
Kérdés: Egy társaság szanitertermékeket gyárt. Előfordul, hogy szükség van a termék bemutatására a későbbi rendelések elősegítésére. A bemutatási célra szánt terméket ingyen adja, mert ez a feltétele, hogy adott ügyletben legyen esély részt venni. Két fő példa:
1. Projektek, ahol a bemutatás a végső termékkiválasztáshoz szükséges. Pl.
– lakóparkprojektek, ahol a beruházó fenntart egy irodát a lakások eladására, és a leendő lakók a bemutatott termékek alapján döntik el, mi kerüljön a megvásárolt lakásba beépítésre,
– szállodai mintaszobák, ahol megépített szobák alapján születik jellemzően a döntés a végső specifikációról,
– tenderek, ahol a bemutatott termékek alapján történik a beszállító kiválasztása.
2. Forgalmazói bemutatótermek, ahová csak akkor lehet bekerülni, ha ingyen adja a kiállításra kerülő terméket.
Az ingyenes mintatermék-átadás egy jövőbeli projekt/együttműködés reményében, a későbbi értékesítés elősegítése érdekében történik. A termékek jellege miatt azonban a mintaként átadott termékek teljesen megegyeznek a funkcionáló normál termékekkel, beépítés után használatra alkalmasak. Jól gondoljuk, hogy ezek a termékek nem felelnek meg az áfatörvény szerinti áruminta áfamentességének, és így számlát kell kiállítani az ügyletről? Milyen értéken kell ezeket a termékeket számlázni? Hogyan kell jelölni a számlán azt, hogy a vevőnek nincs fizetési kötelezettsége (az áfát sem téríti meg)? Mi a helyes számviteli elszámolása ezen ingyenes mintatermék-átadásnak?
1. Projektek, ahol a bemutatás a végső termékkiválasztáshoz szükséges. Pl.
– lakóparkprojektek, ahol a beruházó fenntart egy irodát a lakások eladására, és a leendő lakók a bemutatott termékek alapján döntik el, mi kerüljön a megvásárolt lakásba beépítésre,
– szállodai mintaszobák, ahol megépített szobák alapján születik jellemzően a döntés a végső specifikációról,
– tenderek, ahol a bemutatott termékek alapján történik a beszállító kiválasztása.
2. Forgalmazói bemutatótermek, ahová csak akkor lehet bekerülni, ha ingyen adja a kiállításra kerülő terméket.
Az ingyenes mintatermék-átadás egy jövőbeli projekt/együttműködés reményében, a későbbi értékesítés elősegítése érdekében történik. A termékek jellege miatt azonban a mintaként átadott termékek teljesen megegyeznek a funkcionáló normál termékekkel, beépítés után használatra alkalmasak. Jól gondoljuk, hogy ezek a termékek nem felelnek meg az áfatörvény szerinti áruminta áfamentességének, és így számlát kell kiállítani az ügyletről? Milyen értéken kell ezeket a termékeket számlázni? Hogyan kell jelölni a számlán azt, hogy a vevőnek nincs fizetési kötelezettsége (az áfát sem téríti meg)? Mi a helyes számviteli elszámolása ezen ingyenes mintatermék-átadásnak?
2 Ingatlan felújításánál az alvállalkozó milyen áfával számláz?
Kérdés: Adott egy kft., amely megvásárol egy lakóingatlant, amelyben 4 lakás van. A teljes ingatlan komplett felújításon és bontási, majd újjáépítési munkákon kell, hogy átessen ahhoz, hogy értékesíteni lehessen. Ez a folyamat építésiengedély-köteles tevékenység, melyhez a szükséges engedéllyel rendelkezik. Erre a feladatra megbíz egy generálkivitelezőt, aki a teljes folyamatot levezényli. Ez lesz B Kft. B Kft. a feladat elvégzésére alvállalkozókat vesz igénybe, akik a részfeladatok elvégzése után számláznak a generálkivitelezőnek, aki ezt követően 10%-os haszonnal továbbterheli a munkadíjat a megrendelőre. A generálkivitelező az építési és szerelési munkákat fordított áfával számlázza a megrendelőnek, viszont azt nem tudom, hogy ebben az esetben az alvállalkozó milyen áfával számláz a generálkivitelezőnek? Fontos, hogy mindhárom szereplő belföldi áfaalany.
3 Bérelt ingatlan felújítása, új funkció kialakítása
Kérdés: Cégünk nem lakás céljára szolgáló ingatlant bérel. Az ingatlan rendeltetését megváltoztatva, az alapfelújítást saját magunk elvégeztük. A felújításhoz kapcsolódó költségeinket saját rezsis beruházás címén aktiváljuk, és az ingatlan soron kimutatjuk. Mivel a bérleti szerződés határozatlan időre szól, 6%-os leírási kulcsot alkalmazunk. A felújított ingatlanban 3 szabadulószobát tervezünk kialakítani. A kérdésem az, hogy a szabadulószobák kialakításához és üzemeltetéséhez beszerzett, széles spektrumot magában foglaló anyagok (a speciális festéken, elektronikus érzékelőkön, használt számítógépeken, videókamerákon, bútorokon, zárakon, lámpákon és mindenféle kelléken át) elszámolását hogyan kell helyesen könyvelni? A beszerzési tételek jellemzően kis összegűek, nem érik el a 200.000 Ft-os darabárat. Kérem segítségüket egy olyan szempontrendszer kialakításában, ami segít eldönteni, hogy tárgyi eszközként való aktiválásként, saját rezsis beruházásként vagy közvetlen költségként könyveljük. Egy kialakított szoba várható „élettartama” 5-7 év, azután újat építünk. Megoldás lehet-e az, hogy a szabadulószoba összes költségét beruházásként nyilvántartjuk, majd az egyéb berendezések, felszerelések soron 14,5%-os leírási kulccsal aktiváljuk?
4 Helyesbítő vagy sztornószámla
Kérdés: 1. Amennyiben egy számlán az áfateljesítés nem megfelelő (így például előző időszakra vonatkozik), kiállítható-e helyesbítő számla az eredeti számlára hivatkozva, de a megfelelő áfateljesítési dátummal, ha igen, milyen módon szükséges kiállítani, milyen formai feltételek mellett? Ebben az esetben a két számla együttesen értelmezhető az eredeti számlával, és az eredeti számla áfája áttehető-e a helyesbítő számla teljesítési időszakába (adóalap, adóösszeg nem változik)?
2. Amennyiben nem helyesbítő számla kerül kiállításra, hanem az eredeti számlát sztornózzák, és új számla kerül megfelelő áfateljesítéssel kiállításra, a sztornószámla csak a kiállításkor csökkentheti az adóalapot?
2. Amennyiben nem helyesbítő számla kerül kiállításra, hanem az eredeti számlát sztornózzák, és új számla kerül megfelelő áfateljesítéssel kiállításra, a sztornószámla csak a kiállításkor csökkentheti az adóalapot?
5 Adókedvezmény érvényesítése az eladási árban
Kérdés: Adott egy általános szabályok szerint áfázó egyéni vállalkozó, aki tűzifa-kereskedéssel foglalkozik. Erdészetektől vásárol fát, amit házhoz szállítással értékesít. 2026. 09. 15-től a kimenő számláin 5%-os adómértékkel értékesített, azonban a bruttó ára nem változott, mivel a nettó egységárát megnövelte olyan mértékben, hogy a magánszemély vevői így semmit nem érzékeltek végső soron az adómérték csökkenéséből. Jogszerű-e a tűzifa-kereskedő eljárása?
6 Telek átsorolása a készletek közé
Kérdés: Adott egy társaság, amely esetében a telkek évekkel korábban (akár 10-20 évvel korábban) tárgyi eszközként kerültek felvételre a beszerzéskor, minden bizonnyal vezetői döntés függvényében. Az évek során volt néhány telek, amin az elmúlt években valósult meg a beruházás, és volt jó néhány, amin nem, azaz a vétel óta üresen áll. Konkrétan ezen üres telkeket a cég jelenleg tartja, lehet, hogy beruházást fog rajta megvalósítani, de az is lehet, hogy nem. Ilyen esetben az üres telkek vonatkozásában, ismerve a nem tisztázott helyzetet, indokolt-e a tárgyi eszközként való kimutatás? Ha esetleg érkezik rá egy jó ajánlat, és a tulajdonos az értékesítés mellett dönt, át kell-e sorolni ezen telket/telkeket a készletek közé eladás előtt? A társaság fő tevékenysége a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.
7 Parkolási szolgáltatás minősítése a tagállamokban
Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozással is foglalkozó cégünknél merült fel az EU-ban történt parkolás esetében a teljesítés helyének kérdése. A kérdésünk konkrétan az, hogy a parkolási szolgáltatás (nem bérleti díjról beszélünk, hanem egy egyszeri ad hoc jellegű, éppen arra járok és van szabad hely típusú parkolásról) ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak minősül-e. Átnéztük a témához kapcsolódó uniós jogszabályi hátteret (Héa-irányelv 47. cikke, 282/2011/EU végrehajtási rendelet), azonban a parkolási szolgáltatásra vonatkozóan nem találtunk egyértelmű rendelkezést. Tehát a kérdésünk, hogy a parkolási szolgáltatás eltér-e a főszabálytól, és kivételként, mint ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásként kell eljárnunk az ügyletben?
8 Nem továbbértékesítési célból bejegyzett jármű mentessége
Kérdés: Gazdasági társaság 2026. évre – mint gépjármű-forgalmazó vállalkozó – mentes a gépjármű, pótkocsi megszerzése után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól. Erről határozattal rendelkezik. Amennyiben nem továbbértékesítési célból vásárol gépjárművet, megilleti-e a mentesség? Amennyiben ideiglenesen bérbe adja az eszközt, majd később értékesíti, megilleti-e a mentesség? Ha az eszközt fél évig adja bérbe, majd értékesíti, akkor tárgyi eszközként kell-e kezelni az eszközt?
9 Bejelentett részesedés változásának napja
Kérdés: Állásfoglalásukat kérem Tao-tv. szerinti bejelentett részesedés kapcsán:
1. Kft./bt. esetében – szerződéstől függetlenül – a bejelentésre a cégbejegyzés napjával kerülhet sor?
2. Zrt. esetében a részvények jóváírásakor kerülhet sor a bejelentésre?
3. Ha a tulajdonszerzés zrt. esetében az 50%-ot meghaladja, az irányadó a cégbírósági bejegyzés napja lesz?
1. Kft./bt. esetében – szerződéstől függetlenül – a bejelentésre a cégbejegyzés napjával kerülhet sor?
2. Zrt. esetében a részvények jóváírásakor kerülhet sor a bejelentésre?
3. Ha a tulajdonszerzés zrt. esetében az 50%-ot meghaladja, az irányadó a cégbírósági bejegyzés napja lesz?
10 Bizalmi vagyonkezelésnél kezelt vagyonhoz kapcsolódó elszámolások
Kérdés: Egy 2023. szeptember 12. előtt létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon számviteli elszámolásával és a kedvezményezettek részére történő kifizetésekkel kapcsolatban kérjük szakmai álláspontjukat. A kezelt vagyonba adott, 5 milliárd forint könyv szerinti értékű üzletrészt 2026 nyarán értékesítettük. A maximális vételár 4 milliárd forint, amelyből 2,9 milliárd forintot megfizettek, 0,3 milliárd forintot három évre visszatartottak, további legfeljebb 0,8 milliárd forint pedig feltételes earn-out. Jelenlegi értelmezésünk szerint az értékesítésen 1,8 milliárd forint számviteli veszteség keletkezik. Az alábbi kérdésekben kérjük megerősítésüket, illetve szükség esetén értelmezésünk helyesbítését:
1. Az értékesítés elszámolása: Helyes-e az 1,8 milliárd forintos veszteség megállapítása? Hogyan kell elszámolni a visszatartott és a feltételes vételárrészt, valamint az értékesítés veszteségét?
2. A veszteség és a későbbi hozamok: Helyes-e, hogy a veszteség a tárgyévi eredményen keresztül a tartalékot csökkenti, az induló tőkét közvetlenül nem érinti? Következik-e ebből, hogy a későbbi nyereségek – beleértve a kapott osztalékot és kamatot – először a negatív tartalékot ellentételezik, és annak rendezéséig hozamkifizetés nem teljesíthető?
3. Vagyonkiadás az induló tőke terhére: Ha az induló tőke 5 milliárd forint, a tartalék –1,8 milliárd forint, és más korlátozó tétel nincs, teljesíthető-e legfeljebb 3,2 milliárd forint vagyonkiadás? Ez az induló tőkét csökkenti, miközben a negatív tartalék változatlanul fennmarad?
4. A kifizetések sorrendje: Pozitív, hozamkifizetésre felhasználható tartalék esetén is dönthet-e a vagyonkezelő az induló tőke terhére történő vagyonkiadásról, vagy van kötelező számviteli elszámolási sorrend?
5. Évközi kifizetések: Hozamkifizetéshez, illetve az induló tőke terhére történő vagyonkiadáshoz mikor szükséges közbenső mérleg, és ugyanaz a mérleg meddig, illetve hány kifizetési döntéshez használható fel?
Kérjük, válaszukban térjenek ki az alkalmazandó jogszabályhelyekre, különösen a számviteli törvény 40/A. §-ára!
1. Az értékesítés elszámolása: Helyes-e az 1,8 milliárd forintos veszteség megállapítása? Hogyan kell elszámolni a visszatartott és a feltételes vételárrészt, valamint az értékesítés veszteségét?
2. A veszteség és a későbbi hozamok: Helyes-e, hogy a veszteség a tárgyévi eredményen keresztül a tartalékot csökkenti, az induló tőkét közvetlenül nem érinti? Következik-e ebből, hogy a későbbi nyereségek – beleértve a kapott osztalékot és kamatot – először a negatív tartalékot ellentételezik, és annak rendezéséig hozamkifizetés nem teljesíthető?
3. Vagyonkiadás az induló tőke terhére: Ha az induló tőke 5 milliárd forint, a tartalék –1,8 milliárd forint, és más korlátozó tétel nincs, teljesíthető-e legfeljebb 3,2 milliárd forint vagyonkiadás? Ez az induló tőkét csökkenti, miközben a negatív tartalék változatlanul fennmarad?
4. A kifizetések sorrendje: Pozitív, hozamkifizetésre felhasználható tartalék esetén is dönthet-e a vagyonkezelő az induló tőke terhére történő vagyonkiadásról, vagy van kötelező számviteli elszámolási sorrend?
5. Évközi kifizetések: Hozamkifizetéshez, illetve az induló tőke terhére történő vagyonkiadáshoz mikor szükséges közbenső mérleg, és ugyanaz a mérleg meddig, illetve hány kifizetési döntéshez használható fel?
Kérjük, válaszukban térjenek ki az alkalmazandó jogszabályhelyekre, különösen a számviteli törvény 40/A. §-ára!
