Bemutatásra szánt termék áfája

Kérdés: Egy társaság szanitertermékeket gyárt. Előfordul, hogy szükség van a termék bemutatására a későbbi rendelések elősegítésére. A bemutatási célra szánt terméket ingyen adja, mert ez a feltétele, hogy adott ügyletben legyen esély részt venni. Két fő példa:
1. Projektek, ahol a bemutatás a végső termékkiválasztáshoz szükséges. Pl.
– lakóparkprojektek, ahol a beruházó fenntart egy irodát a lakások eladására, és a leendő lakók a bemutatott termékek alapján döntik el, mi kerüljön a megvásárolt lakásba beépítésre,
– szállodai mintaszobák, ahol megépített szobák alapján születik jellemzően a döntés a végső specifikációról,
– tenderek, ahol a bemutatott termékek alapján történik a beszállító kiválasztása.
2. Forgalmazói bemutatótermek, ahová csak akkor lehet bekerülni, ha ingyen adja a kiállításra kerülő terméket.
Az ingyenes mintatermék-átadás egy jövőbeli projekt/együttműködés reményében, a későbbi értékesítés elősegítése érdekében történik. A termékek jellege miatt azonban a mintaként átadott termékek teljesen megegyeznek a funkcionáló normál termékekkel, beépítés után használatra alkalmasak. Jól gondoljuk, hogy ezek a termékek nem felelnek meg az áfatörvény szerinti áruminta áfamentességének, és így számlát kell kiállítani az ügyletről? Milyen értéken kell ezeket a termékeket számlázni? Hogyan kell jelölni a számlán azt, hogy a vevőnek nincs fizetési kötelezettsége (az áfát sem téríti meg)? Mi a helyes számviteli elszámolása ezen ingyenes mintatermék-átadásnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...b) pontja szerint ugyanis nem minősül az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának a 11. § (3) bekezdésében meghatározott eset.Amennyiben esetleg a termékek a későbbiekben visszaszolgáltatásra kerülnek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan felújításánál az alvállalkozó milyen áfával számláz?

Kérdés: Adott egy kft., amely megvásárol egy lakóingatlant, amelyben 4 lakás van. A teljes ingatlan komplett felújításon és bontási, majd újjáépítési munkákon kell, hogy átessen ahhoz, hogy értékesíteni lehessen. Ez a folyamat építésiengedély-köteles tevékenység, melyhez a szükséges engedéllyel rendelkezik. Erre a feladatra megbíz egy generálkivitelezőt, aki a teljes folyamatot levezényli. Ez lesz B Kft. B Kft. a feladat elvégzésére alvállalkozókat vesz igénybe, akik a részfeladatok elvégzése után számláznak a generálkivitelezőnek, aki ezt követően 10%-os haszonnal továbbterheli a munkadíjat a megrendelőre. A generálkivitelező az építési és szerelési munkákat fordított áfával számlázza a megrendelőnek, viszont azt nem tudom, hogy ebben az esetben az alvállalkozó milyen áfával számláz a generálkivitelezőnek? Fontos, hogy mindhárom szereplő belföldi áfaalany.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, az ingatlan bontással történő megszüntetésére és rendeltetésének megváltoztatására (a továbbiakban együtt: ingatlanra vonatkozó tevékenység) irányul, feltéve, hogy az ingatlanra vonatkozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Bérelt ingatlan felújítása, új funkció kialakítása

Kérdés: Cégünk nem lakás céljára szolgáló ingatlant bérel. Az ingatlan rendeltetését megváltoztatva, az alapfelújítást saját magunk elvégeztük. A felújításhoz kapcsolódó költségeinket saját rezsis beruházás címén aktiváljuk, és az ingatlan soron kimutatjuk. Mivel a bérleti szerződés határozatlan időre szól, 6%-os leírási kulcsot alkalmazunk. A felújított ingatlanban 3 szabadulószobát tervezünk kialakítani. A kérdésem az, hogy a szabadulószobák kialakításához és üzemeltetéséhez beszerzett, széles spektrumot magában foglaló anyagok (a speciális festéken, elektronikus érzékelőkön, használt számítógépeken, videókamerákon, bútorokon, zárakon, lámpákon és mindenféle kelléken át) elszámolását hogyan kell helyesen könyvelni? A beszerzési tételek jellemzően kis összegűek, nem érik el a 200.000 Ft-os darabárat. Kérem segítségüket egy olyan szempontrendszer kialakításában, ami segít eldönteni, hogy tárgyi eszközként való aktiválásként, saját rezsis beruházásként vagy közvetlen költségként könyveljük. Egy kialakított szoba várható „élettartama” 5-7 év, azután újat építünk. Megoldás lehet-e az, hogy a szabadulószoba összes költségét beruházásként nyilvántartjuk, majd az egyéb berendezések, felszerelések soron 14,5%-os leírási kulccsal aktiváljuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...csoportját jelöli. Így az ingatlant nem lehet bérelni, csak az ingatlanok csoportjába tartozó épületet.A bérelt épület rendeltetése megváltozását eredményező munkák elvégzése viszont nem felújítás, hanem bérelt épületen végzett beruházás akkor is, ha saját maguk...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.

Helyesbítő vagy sztornószámla

Kérdés: 1. Amennyiben egy számlán az áfateljesítés nem megfelelő (így például előző időszakra vonatkozik), kiállítható-e helyesbítő számla az eredeti számlára hivatkozva, de a megfelelő áfateljesítési dátummal, ha igen, milyen módon szükséges kiállítani, milyen formai feltételek mellett? Ebben az esetben a két számla együttesen értelmezhető az eredeti számlával, és az eredeti számla áfája áttehető-e a helyesbítő számla teljesítési időszakába (adóalap, adóösszeg nem változik)?
2. Amennyiben nem helyesbítő számla kerül kiállításra, hanem az eredeti számlát sztornózzák, és új számla kerül megfelelő áfateljesítéssel kiállításra, a sztornószámla csak a kiállításkor csökkentheti az adóalapot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a kérdés is helyesen tartalmazza – a két okirat együttesen képez egy egységes számlát. Figyelemmel arra, hogy a teljesítés időpontja változik, az a bevallási kötelezettséget is érintheti. Az adófizetési kötelezettség ugyanis a teljesítés időpontjában...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.
Kapcsolódó címke:

Adókedvezmény érvényesítése az eladási árban

Kérdés: Adott egy általános szabályok szerint áfázó egyéni vállalkozó, aki tűzifa-kereskedéssel foglalkozik. Erdészetektől vásárol fát, amit házhoz szállítással értékesít. 2026. 09. 15-től a kimenő számláin 5%-os adómértékkel értékesített, azonban a bruttó ára nem változott, mivel a nettó egységárát megnövelte olyan mértékben, hogy a magánszemély vevői így semmit nem érzékeltek végső soron az adómérték csökkenéséből. Jogszerű-e a tűzifa-kereskedő eljárása?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2026. szeptember 15-étől a kedvezményes, 5%-os adómérték alá tartoznak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 3. számú melléklet I. rész 61–62. sorában felsorolt termékek, vagyis– a tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.

Telek átsorolása a készletek közé

Kérdés: Adott egy társaság, amely esetében a telkek évekkel korábban (akár 10-20 évvel korábban) tárgyi eszközként kerültek felvételre a beszerzéskor, minden bizonnyal vezetői döntés függvényében. Az évek során volt néhány telek, amin az elmúlt években valósult meg a beruházás, és volt jó néhány, amin nem, azaz a vétel óta üresen áll. Konkrétan ezen üres telkeket a cég jelenleg tartja, lehet, hogy beruházást fog rajta megvalósítani, de az is lehet, hogy nem. Ilyen esetben az üres telkek vonatkozásában, ismerve a nem tisztázott helyzetet, indokolt-e a tárgyi eszközként való kimutatás? Ha esetleg érkezik rá egy jó ajánlat, és a tulajdonos az értékesítés mellett dönt, át kell-e sorolni ezen telket/telkeket a készletek közé eladás előtt? A társaság fő tevékenysége a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az, hogy arra a beruházás során épületet, térburkolatot (azaz egy új eszközt) hozzanak létre. A beruházással a telek rendeltetése nem változik meg, a telken létrehozott építmény eredményeként nem változik meg a telek értéke, nem változik a minősítése sem, mivel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Parkolási szolgáltatás minősítése a tagállamokban

Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozással is foglalkozó cégünknél merült fel az EU-ban történt parkolás esetében a teljesítés helyének kérdése. A kérdésünk konkrétan az, hogy a parkolási szolgáltatás (nem bérleti díjról beszélünk, hanem egy egyszeri ad hoc jellegű, éppen arra járok és van szabad hely típusú parkolásról) ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak minősül-e. Átnéztük a témához kapcsolódó uniós jogszabályi hátteret (Héa-irányelv 47. cikke, 282/2011/EU végrehajtási rendelet), azonban a parkolási szolgáltatásra vonatkozóan nem találtunk egyértelmű rendelkezést. Tehát a kérdésünk, hogy a parkolási szolgáltatás eltér-e a főszabálytól, és kivételként, mint ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásként kell eljárnunk az ügyletben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tölt be;– a szolgáltatást az ingatlan érdekében vagy arra irányulva nyújtják, és célja az ingatlan fizikai vagy jogi helyzetének megváltoztatása.Ezek a szempontok különösen kiterjednek a Héa-vhr. 31a. cikk (2) bekezdésében szereplő szolgáltatásokra, köztük a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.
Kapcsolódó címke:

Nem továbbértékesítési célból bejegyzett jármű mentessége

Kérdés: Gazdasági társaság 2026. évre – mint gépjármű-forgalmazó vállalkozó – mentes a gépjármű, pótkocsi megszerzése után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól. Erről határozattal rendelkezik. Amennyiben nem továbbértékesítési célból vásárol gépjárművet, megilleti-e a mentesség? Amennyiben ideiglenesen bérbe adja az eszközt, majd később értékesíti, megilleti-e a mentesség? Ha az eszközt fél évig adja bérbe, majd értékesíti, akkor tárgyi eszközként kell-e kezelni az eszközt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az eszköz hosszabb távú tulajdonlással való hasznosítása, akkor tárgyi eszközként. Ha a hasznosítási mód az eredeti célhoz képest megváltozik, akkor az eszközt át kell minősíteni (áruból tárgyi eszközzé, vagy tárgyi eszközből áruvá).(Kéziratzárás: 2026. 10....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.

Bejelentett részesedés változásának napja

Kérdés: Állásfoglalásukat kérem Tao-tv. szerinti bejelentett részesedés kapcsán:
1. Kft./bt. esetében – szerződéstől függetlenül – a bejelentésre a cégbejegyzés napjával kerülhet sor?
2. Zrt. esetében a részvények jóváírásakor kerülhet sor a bejelentésre?
3. Ha a tulajdonszerzés zrt. esetében az 50%-ot meghaladja, az irányadó a cégbírósági bejegyzés napja lesz?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tao-tv. 4. § 5. pontja szerint a részesedésszerzést a szerzést követő 75 napon belül lehet bejelenteni az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; e rendelkezés alkalmazásában a szerzés időpontjának a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.
Kapcsolódó címke:

Bizalmi vagyonkezelésnél kezelt vagyonhoz kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Egy 2023. szeptember 12. előtt létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében kezelt vagyon számviteli elszámolásával és a kedvezményezettek részére történő kifizetésekkel kapcsolatban kérjük szakmai álláspontjukat. A kezelt vagyonba adott, 5 milliárd forint könyv szerinti értékű üzletrészt 2026 nyarán értékesítettük. A maximális vételár 4 milliárd forint, amelyből 2,9 milliárd forintot megfizettek, 0,3 milliárd forintot három évre visszatartottak, további legfeljebb 0,8 milliárd forint pedig feltételes earn-out. Jelenlegi értelmezésünk szerint az értékesítésen 1,8 milliárd forint számviteli veszteség keletkezik. Az alábbi kérdésekben kérjük megerősítésüket, illetve szükség esetén értelmezésünk helyesbítését:
1. Az értékesítés elszámolása: Helyes-e az 1,8 milliárd forintos veszteség megállapítása? Hogyan kell elszámolni a visszatartott és a feltételes vételárrészt, valamint az értékesítés veszteségét?
2. A veszteség és a későbbi hozamok: Helyes-e, hogy a veszteség a tárgyévi eredményen keresztül a tartalékot csökkenti, az induló tőkét közvetlenül nem érinti? Következik-e ebből, hogy a későbbi nyereségek – beleértve a kapott osztalékot és kamatot – először a negatív tartalékot ellentételezik, és annak rendezéséig hozamkifizetés nem teljesíthető?
3. Vagyonkiadás az induló tőke terhére: Ha az induló tőke 5 milliárd forint, a tartalék –1,8 milliárd forint, és más korlátozó tétel nincs, teljesíthető-e legfeljebb 3,2 milliárd forint vagyonkiadás? Ez az induló tőkét csökkenti, miközben a negatív tartalék változatlanul fennmarad?
4. A kifizetések sorrendje: Pozitív, hozamkifizetésre felhasználható tartalék esetén is dönthet-e a vagyonkezelő az induló tőke terhére történő vagyonkiadásról, vagy van kötelező számviteli elszámolási sorrend?
5. Évközi kifizetések: Hozamkifizetéshez, illetve az induló tőke terhére történő vagyonkiadáshoz mikor szükséges közbenső mérleg, és ugyanaz a mérleg meddig, illetve hány kifizetési döntéshez használható fel?
Kérjük, válaszukban térjenek ki az alkalmazandó jogszabályhelyekre, különösen a számviteli törvény 40/A. §-ára!
Részlet az állásfoglalásából: […] A bizalmi vagyonkezelőnek a kezelt vagyonhoz kapcsolódóan vezetett külön könyvvezetésében a bizalmi vagyonnal kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat a számviteli törvény általános szabályai szerint kell elszámolnia. A kérdésben leírt számok alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.
1
2
3
…
249