#1 Digitális fizetőeszköz bizonylatolása, könyvelése
Kérdés: Kérdésünk tárgya: kriptoeszközökkel végzett befektetések és egyéb műveletek számviteli kezelése.
Részlet a válaszból: […] nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítani kell.A számviteli törvény 159. §-ának az előírása alapján a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja.A számviteli törvény 165. §-ának (4) bekezdésének az előírása alapján a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. január 9.
#2 Főkönyvelő szakmai felelőssége
Kérdés: Amennyiben egy főkönyvelő év elején kerül egy céghez, ahol egy gazdasági vezető irányítása alatt dolgozik, a beszámolót a gazdasági vezető írta alá eddig. A könyvelő, főkönyvelő nem hozhatott szakmai döntést, azt csak a gazdasági vezető hozott, a könyvelő, főkönyvelő végrehajtotta az utasításokat. Év végével a gazdasági vezető távozott, maradt a könyvelő és a főkönyvelő, akikkel alá akarják íratni a beszámolót úgy, hogy a döntéseket a gazdasági vezető hozta egész évben. Ki felel majd a beadott beszámolóban szereplő adatokért?
Részlet a válaszból: […] tartalmilag is).A képviseletre jogosult személy a következőkben a cég vezetője.Minden cégnél – a cégre szabottan – kell, hogy legyen szervezeti és működési szabályzat, amelyben meg kell határozni az egyes munkafolyamatba tartozók munkaköri feladatait és a munkaköri feladatok ellátásával kapcsolatos felelősségét, és ezt a feladatot ellátóval személyesen, írásban, az átvétel dokumentálásával ismertetni kell. Természetesen ugyanazon munkaköri feladat, részfeladat nem lehet két személy munkakörifeladat-leírásában.A számviteli törvény 161. §-ának (4) bekezdése szerint a számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. Tehát a számlarendért is a cég vezetője a felelős. A számlarendhez, a könyveléshez, a beszámoló összeállításához stb. kapcsolódó feladatokat is személyekre le kell bontani, meghatározva, hogy mi a könyvelő, a főkönyvelő, a gazdasági vezető feladata külön-külön, az átfedések elkerülésével. Ha a fentieket nem szabályozták, vagy nem jogszerűen szabályozták, akkor a cég vezetője a beszámolóval kapcsolatos felelősségét nem háríthatja tovább.Ha a szervezeti és működési szabályzatban a gazdasági vezető a főkönyvelő főnöke, akkor sem utasíthat, hanem a belső szabályzatokban, a jogszabályokban foglaltakat követelheti meg. Ha a gazdasági vezető belső szabályzatokban, jogszabályokban előírtakkal összeegyeztethetetlen[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. február 6.
#3 Fizetendő és levonható áfa összevonása a mérlegben
Kérdés: A társaságok az eltérő időszaki áfát év közben tételesen az alábbiak szerint könyvelik: a következő időszakban levonható áfa a 3685. Egyéb követelések Tartozik, a következő időszakban fizetendő áfa a 4794. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Követel oldalára. A beszámoló összeállításakor év végén ennek megfelelően bruttó módon kerülnek a mérlegbe besorolásra a főkönyvi egyenlegek. Találkoztam egy cégnél olyan megoldással, ahol ezeket a főkönyveket összevontan sorolták be a mérlegbe. Tehát a következő időszaki levonható áfa és fizetendő áfa összevont egyenlegét, ha Tartozik egyenlegű, akkor az Egyéb követelések mérlegsoron szerepeltetik, ha Követel egyenlegű, akkor az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé sorolják. Összevonhatók-e ezek a következő időszakban felmerülő követelések és kötelezettségek a beszámolóban?
Részlet a válaszból: […] szabályszerűen elkészített leltár nem támasztja alá. Ha már a leltárba összevontan állították be, akkor a leltár nem felel meg a hivatkozott törvényi előírásnak, tehát jogszabályellenes így is, úgy is. Vitatható a kérdés bevezetőjében leírt könyvelés helyessége, mivel a következő időszakban levonható, illetve fizetendő áfa is a költségvetéssel (az adóhatósággal) szembeni követelés és kötelezettség. A tárgyidőszaki, illetve a jövőbeni követelés és kötelezettség közötti megkülönböztetés indokolt, ezért a kérdés szerinti elkülönítés (a tartalom jelölésével) elfogadható.Jogszabályellenes az összevonás azért, mert az adóbevallásokba nem az összevont tételeket kell majd beállítani, hanem külön a levonható, illetve a fizetendő áfát, amit a könyvviteli nyilvántartások az összevonás miatt nem támasztanak alá.A kérdésben[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. február 20.
#4 Bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos kérdések
Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint:
1. Ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie a bizalmi vagyonkezelői szerződésnek?
2. A bizalmi vagyonkezelő családtag esetén milyen végzettséghez kötött?
3. Az MNB-nek csak bejelentési kötelezettsége van?
4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
5. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
6. Milyen lényeges dologra kell még odafigyelni?
1. Ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie a bizalmi vagyonkezelői szerződésnek?
2. A bizalmi vagyonkezelő családtag esetén milyen végzettséghez kötött?
3. Az MNB-nek csak bejelentési kötelezettsége van?
4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
5. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
6. Milyen lényeges dologra kell még odafigyelni?
Részlet a válaszból: […] vagyonkezelési szerződést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki vállalja, hogy egy családtagja vagy jó ismerőse bizalmi vagyonkezelője lesz, akkor másvalaki javára újabb ilyen megbízást már nem vállalhat el. A bizalmi vagyonkezelő felé elvárás, hogy jelezze a kockázatokat. Éppen emiatt a jó vagyonkezelő egy olyan pénzügyi szakember, aki jártas a menedzsmentben, megfelelően kommunikál a partnerekkel, érti a bankok és hitelintézetek konstrukcióit, képes több bankszámla egyidejű hatékony kezelésére, és folyamatos kontrollingot folytat.3. Üzletszerű bizalmi vagyonkezelőknek engedélyeztetni kell a tevékenységüket, a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra csak bejelentési kötelezettség van az MNB felé.4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő tulajdonában álló vagyoni érték vagyonkezelésbe adása esetén az ellenérték fejében történő átruházás (értékesítés) jövedelemmegállapítási szabályai szerint kiszámított, nem realizált eszközérték-növekményt (a továbbiakban: eszközérték-növekmény) kell megállapítani. A számítás során keletkező pozitív különbözet nem realizált eszközérték-növekménynek minősül, de nem adóköteles jövedelem.5. A magyar adószabályok szerint a vagyon átadása illetékmentes, illetve a vagyonkiadás is lehet az, amennyiben a kedvezményezett a vagyonrendelőnek egyenes ági rokona, felesége vagy testvére.A jövedelemadózási szabályokat az Szja-tv. 65/C. §-a tartalmazza. A kezelt vagyon kedvezményezett részére történő kiadása kapcsán vizsgálandó, hogy:– Az adott vagyonelem kiadására mikor került sor? A vagyonátadást követő 5 éven belül vagy azon túl?– A vagyonátadáshoz kapcsolódóan eszközérték-növekmény meg lett-e állapítva?– A vagyonkiadás az átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában valósul-e meg?Öt éven belüli vagyonkiadás esetén az eszközérték-növekmény erejéig osztalékként adóköteles:– 5 éven belüli, az indulótőke[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. március 6.
#5 Bizalmi vagyonkezelő számviteli nyilvántartásai
Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint: Milyen számviteli nyilvántartás vezetésére kötelezett, illetve milyen más kötelezettsége van?
Részlet a válaszból: […] saját nevében a vagyonkezelt vagyon tekintetében a kimenő számlákat, illetve a vagyonkezelt vagyonhoz kapcsolódó bejövő számlák is a vagyonkezelő nevére szólnak, ezeket a kimenő és bejövő számlákat a vagyonkezelt vagyon könyvelésében kell elszámolnia, azok a vagyonkezelő saját cégére vonatkozó könyvvezetésében szintén nem jelenhetnek meg.A számviteli törvény 40/A. §-a (1)–(2) bekezdései szerint a kezelt vagyonnál a saját tőke az indulótőkéből, a tartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév adózott eredményéből tevődik össze. Az indulótőke a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelő rendelkezésére bocsátott eszközök számviteli törvény 50. §-a (9) bekezdése szerinti – azaz a bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti együttes – értéke, csökkentve azt a bizalmi vagyonkezelés során kiadott vagyon összegével. A bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értékének meghatározásáról a számviteli törvény és a Ptk. külön nem rendelkezik, indokolt azonban – különösen a későbbi viták elkerülése érdekében – a vagyonrendeléskor érvényes piaci értékből kiindulni. Az indulótőke összegének növekedésére csak a bizalmi vagyonkezelési szerződés módosítása útján kerülhet sor.A számviteli törvény általános szabályai szerinti eredménytartaléknak megfelelő tartalék a kezelt vagyon előző üzleti éveinek adózott eredményét tartalmazza, de ezenkívül tartalékot érintő tételként kell elszámolni a lekötött tartalékba helyezett összegeket, illetve azok feloldásait is. A tartalékot csökkentő tételként kell kimutatni a bizalmi vagyonkezelés során teljesített hozamkifizetés összegét. A számviteli törvény 40/A. § ának (5)–(6) bekezdései szabályozzák a lekötött tartalékként, valamint az értékelési tartalékként szerepeltethető összegek jogcímeit is.A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás saját tevékenységéről – azaz a vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői díj ellenében végzett tevékenységéről –, a kezelt vagyon(ok)on kívüli eszközeiről, forrásairól a számviteli törvény általános szabályai szerint számol be. Így a vagyonkezelő által a vagyonrendelőnek számlázott vagyonkezelési díjat a vagyonkezelő saját könyvvezetésében a számviteli törvény 72. §-a (1) bekezdésének előírása szerint értékesítés nettó árbevételeként és a vagyonrendelővel szembeni követelésként kell kimutatnia. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a Ptk. 6.322. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor a vagyonkezelőnél a pénzbefolyással egyidejűleg a vagyonrendelővel szembeni követelés megszűnik. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a kezelt vagyonról vezetett külön könyvvezetésben is el kell számolni, mivel az tartalmazza a vagyonkezelő kezelt vagyonnal összefüggő kötelezettségeit. A kezelt vagyon külön vezetett könyvvezetésében a vagyonrendelővel szemben fennálló tartozást a saját tőke (a kezelt vagyoni eszközök és jogok, valamint az azokat terhelő kötelezettségek különbözete) testesíti meg. Ha a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg a saját tőke (annak megfelelő eleme) terhére kell elszámolni.A vagyonrendelőnél a számviteli törvény 27. §-a (9) bekezdésének előírása alapján a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak kivezetésével egyidejűleg vagyonkezelővel szembeni tartós követelés keletkezik. A vagyonkezelő által a vagyonrendelőnek számlázott vagyonkezelési díjat a vagyonrendelőnél – és nem a kezelt vagyon terhére – igénybe vett szolgáltatásként és a vagyonkezelővel szembeni kötelezettségként kell figyelembe venni, illetve kimutatni. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. március 6.
#6 Többes munkaviszony létesítése
Kérdés: A betéti társaság beltagja a bt.-ben munkaviszonyban látja el a feladatait napi 8 órában. A továbbiakban más cégnél szeretne elhelyezkedni 8 órás munkaviszonyban. A bt.-ben hogyan alakul a munkaviszonya, kell-e neki munkabért megállapítani, vagy díjazás nélkül látja el a teendőit?
Részlet a válaszból: […] esetén a dolgozóra irányadó minimálbért vagy garantált bérminimumot meg kell kapnia. A munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a másik munkaviszonyában is kap munkabért.A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy a munkavállalónak a szabadság párhuzamos munkaviszony esetén mindegyik munkaviszonyban önállóan jár. Nem lehet a szabadságokat összeszámítani a munkaviszonyok között. Így előfordulhat, hogy a dolgozó az egyik munkahelyén a szabadságát tölti, és ugyanekkor a másik munkahelyén dolgozik. Szintén mindegyik munkaviszonyban önállóan jár a betegszabadság és a táppénz is.Figyelembe kell venni viszont például, hogy:A munkavállalónak be kell jelenteni a munkáltatónak, hogy további munkaviszonyt kíván létesíteni.Ha a munkavállaló a munkaviszonyával párhuzamosan egy olyan másik munkáltatónál kíván[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. június 12.
#7 Alanyi adómentesség választhatósága – jogszabályváltozás
Kérdés: 2025. január 1-re visszamenőleges hatállyal módosult az áfa alanyi adómentességének értékhatára. Választható-e az adómentesség akkor, ha az adóalany 2023-ban vagy 2024-ben átlépte a 12 millió forintos értékhatárt, de a 18 millió forintot nem érte el? Jól gondoljuk, hogy most újra választhat adómentességet annak ellenére, hogy a kétéves várakozási idő még nem telt el? Választhat-e alanyi adómentességet az, aki nem az értékhatár átlépése miatt, hanem más okból nem választotta azt 2025. évre, de most mégis szeretne élni a lehetőséggel?
Részlet a válaszból: […] várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 18 millió forintnak megfelelő pénzösszeget. A (2) bekezdés kimondja, hogy a fenti feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet a 2025. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha az Áfa-tv. 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam (vagyis az értékhatár átlépése miatti 2 éves várakozási idő) még nem telt el.Mindez azt jelenti, hogy az eltelt időre tekintet nélkül választhatják az alanyi adómentességet, akik 2023-ban vagy 2024-ben az akkori 12 millió forintos értékhatár átlépése miatt kiestek az alanyi adómentes körből, de igaz rájuk az a feltétel, hogy a termékértékesítéseik, szolgáltatásnyújtásaik ellenértéke sem a 2024. naptári évben ténylegesen, sem a 2025. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 18 millió forintnak megfelelő pénzösszeget.A Korm. rendelet arra vonatkozóan nem fogalmaz meg rendelkezést, hogy milyen okból választhatja valaki az adómentességet. Nincs tehát akadálya annak sem, hogy olyan adóalany éljen[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. március 20.
#8 Alanyi adómentesség utólagos választása – jogszabályváltozás
Kérdés: Egy egyéni vállalkozó élni kíván a lehetőséggel, hogy 2025. január 1-re visszamenőleg alanyi adómentességet választ, mivel az éves bevétele várhatóan nem éri el a 18 millió forintot. Ugyanakkor januárban már több számlát is kibocsátott, amelyeken értelemszerűen még áfát tüntetett fel. Hogyan kell most ezeket a számlákat kezelni? Ha utólag adómentessé válik, vissza kell-e térítenie az áthárított áfát a vevőinek?
Részlet a válaszból: […] módosítania kell. Kivétel ez alól az az eset, amikor olyan ügyletről bocsátott ki számlát, melynek során nem járhat el alanyi adómentes minőségben [Áfa-tv. 193. §]. Ilyenkor ugyanis az alanyi adómentesség választásától függetlenül, az általános szabályok szerint kell a számlát kiállítania.A számlamódosítás során figyelemmel kell lenni arra is, hogy nem elég a módosító okiratot kiállítani, hanem azt át is kell adni a vevő részére, mivel a számla csak a vevőhöz történő eljuttatással minősül kibocsátottnak. Ha azonban az ügyletről nem számlát, hanem nyugtát állítottak ki, akkor azt az alanyi adómentesség választása miatt nem szükséges módosítani.Abban a kérdésben, hogy a számlamódosítás miatt nullára csökkenő áfaösszeg visszajár-e a vevőnek, elsősorban a felek megállapodása az irányadó. Alapesetben akkor kell visszafizetni az áthárított adó összegét a vevő részére, ha a felek az ellenértékben nettó módon (nettó ellenérték + áfa) állapodtak meg. Ha az ellenértéket bruttó módon (azaz az adótartalomra tekintet nélkül) határozták meg, akkor az áfa összege nem[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. március 20.
#9 Könyvelési dokumentumok visszatartása
Kérdés: A társaság január 1-jével könyvelőt váltott. Az előző könyvelő könyvelésidíj-tartozást jelzett a vállalkozás felé a könyvelés felmondását követően. A könyvelés folytatásához szükséges dokumentumok (szállító, vevőnyilvántartás, tárgyieszköz-nyilvántartás, pénztárjelentés, végleges főkönyvi kivonat stb.) átadását az általa követelt állítólagos meg nem fizetett könyvelési díj kiegyenlítéséhez köti. Megteheti-e ezt az előző könyvelő?
Részlet a válaszból: […] is megkötötte a társaság felelős vezetőjével. A könyvviteli szolgáltatás szerződésében nemcsak az általános szerződési feltételeket kell rögzíteni, hanem annál sokkal többet. Ilyen például az, hogy a könyveléshez szükséges bizonylatok hogyan és mikor kerülnek át a társaságtól a könyvelőhöz, és hogyan, mikor kerülnek vissza a társasághoz, mivel a bizonylatokat az Szt. 169. §-a alapján a társaságnak kell megőriznie.Külön kell a szerződésben szabályozni a könyvelési dokumentumok visszaadását akkor, ha a könyvelő, illetve a társaság mond fel. Nyilvánvaló, hogy a felmondás elfogadásának a feltétele a könyvelési dokumentumok visszaadása. Ha ez a szerződésben rögzítve van, akkor a társaságnak a szerződés nem teljesítése[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. április 10.
#10 Hiba és hibahatás számszerűsítése
Kérdés: Számviteli hiba és hibahatás számszerűsítése kapcsán szeretnénk véleményüket kérni, hogy az alábbi, egymással szoros összefüggésben levő események saját tőkét érintő hibaösszegének meghatározása során két külön hibaként kezelendőek [1a) és 2a) opció], vagy összevonhatók-e [1b) és 2b) opció]?
1) Előző évet érintő nem könyvelt marketingköltség-számla (1 millió Ft) és annak továbbszámlázásának (1,2 millió Ft) elmaradása.
1a)
1. nem könyvelt költség: 1 M Ft – 90 E Ft tao = 910 E Ft (saját tőkét csökkentő)
2. nem könyvelt bevétel: 1,2 M Ft – 24 E Ft (hipa 2%) – 106 E Ft (tao) = 1070 E Ft (saját tőkét növelő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 1.+2. = 1980 E Ft
1b) nem könyvelt költség és kapcsolódó bevétel: (1,2 M Ft – 1 M Ft) – 24 E Ft (hipa 2%) – 16 E Ft tao = 160 E Ft (saját tőkét növelő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 160 E Ft
2) Előző évet érintően tévesen a költségek között kimutatott tárgyi eszköz (500 E Ft) és az ahhoz kapcsolódó hiányzó értékcsökkenés (25 E Ft)
2a)
1. tévesen könyvelt költség: 500 E Ft – 45 E Ft tao = 455 E Ft (saját tőkét növelő)
2. nem könyvelt értékcsökkenés: 25 E – 2 E Ft (tao) = 23 E Ft (saját tőkét csökkentő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 1.+2. = 458 E Ft
2b) tévesen könyvelt költség és nem könyvelt értékcsökkenés: (500 E Ft – 25 E Ft) – 43 E Ft tao = 432 E Ft (saját tőkét növelő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 432 E Ft
1) Előző évet érintő nem könyvelt marketingköltség-számla (1 millió Ft) és annak továbbszámlázásának (1,2 millió Ft) elmaradása.
1a)
1. nem könyvelt költség: 1 M Ft – 90 E Ft tao = 910 E Ft (saját tőkét csökkentő)
2. nem könyvelt bevétel: 1,2 M Ft – 24 E Ft (hipa 2%) – 106 E Ft (tao) = 1070 E Ft (saját tőkét növelő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 1.+2. = 1980 E Ft
1b) nem könyvelt költség és kapcsolódó bevétel: (1,2 M Ft – 1 M Ft) – 24 E Ft (hipa 2%) – 16 E Ft tao = 160 E Ft (saját tőkét növelő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 160 E Ft
2) Előző évet érintően tévesen a költségek között kimutatott tárgyi eszköz (500 E Ft) és az ahhoz kapcsolódó hiányzó értékcsökkenés (25 E Ft)
2a)
1. tévesen könyvelt költség: 500 E Ft – 45 E Ft tao = 455 E Ft (saját tőkét növelő)
2. nem könyvelt értékcsökkenés: 25 E – 2 E Ft (tao) = 23 E Ft (saját tőkét csökkentő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 1.+2. = 458 E Ft
2b) tévesen könyvelt költség és nem könyvelt értékcsökkenés: (500 E Ft – 25 E Ft) – 43 E Ft tao = 432 E Ft (saját tőkét növelő)
Saját tőkét érintő hiba és hibahatás: 432 E Ft
Részlet a válaszból: […] elkerülte a figyelmét, hogy az „eredményt és a „saját tőkét” szavak között vessző van, és nem „vagy” szó kapcsolja össze azokat (a vessző itt a felsorolás elemeit választja el). Ez így azt jelenti, hogy a számításnál nemcsak a saját tőkét, de az eredményt is növelő-csökkentő hatást is abszolút összegükben számításba kell venni.A kérdés szerint a nem könyvelt marketingköltség esetében:– a hiba: nem számolt el 1000 E Ft költséget, az eredmény csökken;– a hiba hatása: csökken a társasági adó: 90 E Ft, csökken a saját tőke: 910 E Ft;– együttes hatás: 2000 E Ft.A marketingköltség továbbszámlázása elmaradt:– a hiba: nem számolt el 1200 E Ft árbevételt, az eredmény nő;– a hiba hatása: a költség kivezetése: 1000 E Ft, az eredmény csökken, de csökken az eredmény a hipával: 24 E Ft, a társasági adóval: 16 E Ft, nő a saját tőke: 160 E Ft-tal,– együttes hatás: 2400 E Ft.A kérdés szerinti második esetben:– a hiba: költséget számoltak el, nő az eredmény: 500 E Ft-tal;– a hiba hatása: nő a társasági adó: 45 E Ft, a saját tőke: 455 E[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. május 8.
#11 Kisvállalkozói kedvezmény – egyéni vállalkozó
Kérdés: Az Európai Bizottság két új, 2024. január elsején hatályba lépő de minimis rendelete értelmében a közúti árufuvarozással foglalkozó egyéni vállalkozó érvényesítheti a kisvállalkozói kedvezményt tehergépjármű vásárlása esetén? A korábbi rendelet ezt kifejezetten tiltotta, az újban nem találtam erre vonatkozó kikötést.
Részlet a válaszból: […] június 17-i 651/2014/EU számú (csoportmentességi rendelet) rendelete.A korábbi de minimis rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerint csekély összegű támogatás teherszállító járművek vásárlására nem vehető igénybe, így a teherautó vásárlása esetén a de minimis rendelet nem volt alkalmazható.A csoportmentességi rendelet 2. cikkének 29. pontja szerint azonban a tárgyi eszközök körébe olyan eszközök tartoznak, amelyek felölelik a földterületet, épületeket, üzemeket, gépeket és berendezéseket, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közúti szállításhoz kapcsolódó tárgyi eszközök a csoportmentességi rendelet alapján nincsenek kizárva a kisvállalkozói kedvezmény alól.A korábbi de minimis rendeletet váltotta fel 2024-től az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet, amelynek hatálya a 2024–2030 közötti időszakban igénybe vett[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. május 22.
#12 EPR-díj-kötelezettség, termékdíjváltozás
Kérdés: Az interneten keresztül beszereztünk egy elektronikát is tartalmazó berendezést, amelyről utólag kiderült, hogy egy szlovák cégtől származott. A berendezés szélessége 80 cm, súlya 6 kg. Papírcsomagolása 2 kg, műanyag csomagolása 0,4 kg. A berendezést májusban szeretnénk üzembe helyezni. Értelmezésünk szerint ez a berendezés az import miatt EPR-díj-köteles termék, amelyet a 2. negyedévben kell bevallanunk. Mivel egyelőre nem vagyunk EPR-díj-kötelezettek, ilyen szakértelemmel nem rendelkezünk, szeretnénk, ha lépésről lépésre leírnák a regisztráció és a bevallás menetét, esetleg az EPR-díj-kötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásról is szeretnénk olvasni, ha ez ilyen esetben szükséges.
Részlet a válaszból: […] 14.) Korm. rendelet 16. §-a, a saját célú felhasználást a 17. § rendezi.Saját célú felhasználásnak minősül különösen a körforgásos termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként, gazdasági tevékenység körében [bd) alpont] a számvitelről szóló törvényben meghatározott beruházás keretében való felhasználása vagy [c) pont] minden más, az a) és b) pontban nem említett használata, ideértve a szolgáltatásnyújtás keretében történő használatot, felhasználást vagy használatba adást is – ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi –, amennyiben a használatot követően a termék belföldön válik hulladékká.Az EPR szempontjából, a külföldi csomagolás lebontásakor a rendelet 17. § (3) bekezdését kell alkalmazni, mely értelmében saját célú felhasználásnak minősül a külföldi előállítású csomagolás végleges elválasztása a terméktől, amennyiben az elválasztott csomagolás belföldön csomagolási hulladékká válik.Mivel a berendezést külföldön gyártották, a fenti szabályok szerint megvalósul a forgalomba hozatal, az Ön cége – mint első hazai forgalomba hozó – válik EPR-kötelessé, továbbá EPR-kötelezettséget keletkeztet a külföldi csomagolás végleges elválasztása a terméktől, saját célú felhasználás jogcímén.A kötelezett a körforgásos termékkel végzett tevékenységének megkezdését megelőzően, az EPR-rendelet 3. melléklet szerinti adattartalommal kérelmezi az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál a nyilvántartásba vételét, amelynek során nyilatkozik, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeit kollektív teljesítés útján vagy egyéni teljesítés keretében teljesíti. Az egyéni teljesítés választására a jogszabály meghatározott termékkörök esetében ad lehetőséget. Az elektromos és elektronikus berendezések, gépjárművek, elemek és akkumulátorok gyártója, betétdíjas termék gyártója a koncesszori társasággal egyedi szerződés keretei között állapodik meg. Ennek során rögzítésre kerül, mely anyagárak esetén, milyen módszerekkel kerül biztosításra – a körforgásos gazdaság alapelveit figyelembe véve – a termékek életútja során hulladékká válva azok kezelése, visszaforgatása, újrahasznosítása. A gyártó által fizetendő díj korrigálásra kerül a koncesszori társaság kötött szerződés szerint. A megállapított díj mértéke évente kerül felülvizsgálatra. Míg főszabály szerint a gazdálkodók kollektív teljesítéssel, azaz jogszabályban meghatározott egységnyi díjtétellel számítva tesznek eleget a fizetési kötelezettségeinek.]A fentieknek megfelelően cégét be kell regisztrálni a vonatkozó nyilvántartásokba, majd negyedévente be kell nyújtani az adatszolgáltatást, és vezetni kell a köteles termékekről szóló nyilvántartást. A regisztrációra és adatszolgáltatásra mind a MOHU Partner Portál, mind az OKIRkapu rendszerében szükség van.Regisztráció a MOHU és az OKIR rendszerekbe:– MOHU Partner Portál: Regisztrálja vállalata adatait a MOHU elektronikus felületén (Partner Portál). Ügyfélkapuval hozzon létre fiókot, töltse ki a cég alapadatait, majd válassza ki az EPR „gyártó/forgalmazó” szerepkört. Itt adja meg, hogy az Ön cége, mely körforgásos termékeket hoz forgalomba – például elektronikai berendezést és a hozzá tartozó csomagolásokat. [Amennyiben szükséges a hulladékkezelés körében szerződéskötés, a MOHU portálon nyílik közvetlen kapcsolat a vállalata és a koncessziós szervezet között.]– OKIRkapu (Országos Környezeti Információs Rendszer): Ha az Ön cége az EPR-rendelet hatálya alá tartozik, akkor nyilvántartásba vételi kérelmét és a negyedéves adatszolgáltatását is itt küldheti be. Ehhez belépés után igényelje meg az ún. KÜJ-azonosítót (környezetvédelmi ügyféljel). Ez azonosítja cégét az OKIR rendszerben. Ezután az OKIRkapuban válassza az „Új OKIRkapu bejelentkezés” funkciót, adja meg a kapott KÜJ-t, és válassza a KG: KGYF NÉ (negyedéves EPR) adatszolgáltatás típusát. Ezzel nyilvántartásba kerül az EPR kötelezettként: a rendszerben ekkor már elérhetők a negyedéves bevallási felületek.A fentieket teljesítve cégét felvették a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerébe. Innentől kezdve negyedéves bejelentési kötelezettsége keletkezik.Bevallási kötelezettség:A kérdésében szereplő esetben a második negyedév (2025. április–június) adatait 2025. július 20-áig kell benyújtani az OKIRkapun keresztül. A bevallás benyújtásához szükséges lépések a következők:1. Adatok előkészítése – Gyűjtse össze a 2. negyedévben forgalomba hozott körforgásos termékeket és csomagolásokat érintő adatokat. (Jelen esetben egy elektronikai berendezést 6 kg-mal, valamint a csomagolóanyagokat: 2 kg papír és 0,4 kg műanyag.) Rögzítse minden tétel megnevezését, mennyiségét és a hozzá tartozó KF-kódot (körforgásos termékkód). [A KF-kódok meghatározásában elérhető a MOHU honlapján segédlet.]2. KGYF-NÉ XML készítése – Amennyiben igénybe vesz szoftveres támogatást, jelentkezzen be egy erre alkalmas rendszerbe (pl. a Körforgó portálon vagy más EPR-nyilvántartó szoftverben) a nyilvántartásaihoz. A „Nyilvántartás” → KGYF-NÉ adatszolgáltatás menüpontban válassza ki a megfelelő évet és negyedévet (2024. II. negyedév). Készítse el[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. június 12.
#13 Többes munkaviszony létesítése
Kérdés: A betéti társaság beltagja a bt.-ben munkaviszonyban látja el a feladatait napi 8 órában. A továbbiakban más cégnél szeretne elhelyezkedni 8 órás munkaviszonyban. A bt.-ben hogyan alakul a munkaviszonya, kell-e neki munkabért megállapítani, vagy díjazás nélkül látja el a teendőit?
Részlet a válaszból: […] esetén a dolgozóra irányadó minimálbért vagy garantált bérminimumot meg kell kapnia. A munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a másik munkaviszonyában is kap munkabért.A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy a munkavállalónak a szabadság párhuzamos munkaviszony esetén mindegyik munkaviszonyban önállóan jár. Nem lehet a szabadságokat összeszámítani a munkaviszonyok között. Így előfordulhat, hogy a dolgozó az egyik munkahelyén a szabadságát tölti, és ugyanekkor a másik munkahelyén dolgozik. Szintén mindegyik munkaviszonyban önállóan jár a betegszabadság és a táppénz is.Figyelembe kell venni viszont például, hogy:A munkavállalónak be kell jelenteni a munkáltatónak, hogy további munkaviszonyt kíván létesíteni.Ha a munkavállaló a munkaviszonyával párhuzamosan egy olyan másik munkáltatónál kíván[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. június 12.
#14 Felügyeleti díj 2025. január 1-től
Kérdés: 2025. 01. 01-től az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a NAV felé kell benyújtani és megfizetni. Módosul-e ennek következtében a könyvviteli elszámolás?
Részlet a válaszból: […] felügyeleti díjat voltak kötelesek fizetni. A felügyeleti díj az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bevétele volt. Ezért az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a könyvelésben – mint jogszabályon alapuló hatósági díjat – az anyagjellegű ráfordításokon belül lévő egyéb szolgáltatások között kellett kimutatni.A törvény 2025. január 1-től hatályos 47/B. (14)–(15) bekezdéseinek az előírása alapján a felügyeleti díjjal kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el. A felügyeleti díjból származó bevétel az állam bevétele, amelyet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatai ellátására kell fordítani. A törvényben nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. július 10.
#15 Elektronikusnyugta-koncepció lényege
Kérdés: Több helyen lehetett olvasni, hogy 2025. július 1-jétől már elektronikus nyugtát is lehet adni, illetve e-pénztárgépet lehet használni. Ezzel kapcsolatban több kérdésem merült fel: Mitől lesz egy nyugta elektronikus nyugta? Az e-pénztárgép mennyiben más, mint a jelenlegi online kasszák? Júliustól megszűnik a papíralapú nyugta? A korábbi pénztárgépeket le kell cserélni? Ha igen, meddig? Vannak már engedélyezett, új e-pénztárgépek, amiket meg lehet vásárolni?
Részlet a válaszból: […] megkötés, hogy azok a vállalkozások, akik jelenleg online pénztárgép használatára kötelezettek, azok júliustól vagy továbbra is online pénztárgépet használnak, vagy áttérhetnek az e-pénztárgépre, de ők csak a hardveralapú megoldást használhatják. Felhőalapú e-pénztárgépet tehát csak azok alkalmazhatnak, akik egyébként nem kötelezettek online pénztárgép használatára. Az e-nyugta alapvetően elektronikus formában jön létre, és ilyen formában is létezik, és csak akkor kell papíralapú másolatot adni a vevő részére, ha azt a vevő kifejezetten kéri, vagy jogszabály azt külön előírja [Áfa-tv. 174. § (3) bekezdés]. Egyebekben a vásárló vagy szolgáltatást igénybe vevő egy vevői applikációba tudja menteni a neki kiállított nyugták adatait.Az e-nyugtára, illetve az e-pénztárgépre történtő átállás 2025. július 1-től még nem kötelező, csak lehetőség. Aki eddig online pénztárgépet használt, az további három évig (2028. július 1-ig) használhatja a jelenlegi pénztárgépét, és csak utána kell áttérnie az új megoldásra. Aki pedig kézi nyugtát alkalmazott, az továbbra is teljesítheti ezen a módon a nyugtaadási kötelezettségét. Az e-pénztárgépre való áttérésnek azonban vannak előnyei. Ilyen például, hogy az e-pénztárgépek esetén a jogszabály nem ír elő évenkénti kötelező szervizes felülvizsgálatot, továbbá, hogy a bizonylatmegőrzési kötelezettségtől is lehet mentesülni, mivel a kiállított nyugták adatait a NAV az általa üzemeltetett nyugtatárban 10 évig őrzi. A vevők számára is vannak előnyei az új technológiának, hiszen a vevői alkalmazáson keresztül elektronikusan követhetik[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. augusztus 7.
#16 NAV OSA alapján lehet-e könyvelni?
Kérdés: A NAV OSA alapján lehet-e könyvelni? Álláspontom szerint a NAV OSA – miután az Áfa-tv. szerint az kizárólag a számlakibocsátótól származó adat lehet – eleget tesz az elektronikus bizonylat fogalmának [számviteli törvény 167. § (5) bekezdés].
Részlet a válaszból: […] megillető kedvezményt elérni). Ez az ügylet nem számolható el az adott vállalkozásnál. A könyveléshez az eredeti dokumentumnak (számlának) is meg kell lennie.A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 166. § (1) bekezdése alapján a számlának mint számviteli bizonylatnak meg kell felelnie a számviteli törvény számviteli bizonylatokra vonatkozó előírásainak. Ha a vállalkozás a számlát elektronikus formában kapja, még a következőkre is tekintettel kell lenni.Az elektronikus formában kiállított bizonylatot a számviteli törvény 169. § (5) bekezdése alapján – az elektronikus archiválásra vonatkozó külön jogszabály [a digitális archiválás szabályairól szóló 1/2018. (VI. 29.) ITM rendelet] előírásainak,[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. augusztus 28.
#17 Nem jegyzett valuta forintra történt átszámítása
Kérdés: Az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése meghatározza a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség forintértékét, amennyiben rendelkezésre áll a választott hitelintézet árfolyama vagy hivatalos devizaárfolyam.
Az Szt. 60. §-ának (5) bekezdése szabályozza a nem jegyzett valutára vonatkozó kötelezettség forintra történő átszámítását, azonban nem teljesen egyértelmű, hogy mit ért a törvény a valuta szabadpiaci árfolyamán. Ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján lehet elvégezni az átszámítást.
Kérem állásfoglalásukat a szabadpiaci árfolyam értelmezése kapcsán, illetve, hogy van-e tudomásuk olyan országos napilapról, ami közli a világ valutáinak tájékoztató adatait.
Az Szt. 60. §-ának (5) bekezdése szabályozza a nem jegyzett valutára vonatkozó kötelezettség forintra történő átszámítását, azonban nem teljesen egyértelmű, hogy mit ért a törvény a valuta szabadpiaci árfolyamán. Ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján lehet elvégezni az átszámítást.
Kérem állásfoglalásukat a szabadpiaci árfolyam értelmezése kapcsán, illetve, hogy van-e tudomásuk olyan országos napilapról, ami közli a világ valutáinak tájékoztató adatait.
Részlet a válaszból: […] devizakötelezettségek nyilvántartásba vételkori és mérlegfordulónapi értékelésére. (Különös szabályként előbbieken kívül bizonyos esetekben még lehetőség van csak devizavételi, illetve csak devizaeladási árfolyam alkalmazására is.)Például amennyiben az Európai Központi Bank adott napra érvényes hivatalos vételi és/vagy eladási forintárfolyamot, illetve ezek átlagaként számított középárfolyamot jegyez, amelyet a nyilvánosság számára elérhető módon, saját internetes weblapján, az Európai Unió hivatalos lapjában, egyéb helyen vagy – például az MNB hivatalos árfolyamához hasonlóan – a Reuters kereskedelmi hírügynökségen keresztül is közzétesz, és amely a vele kötött ügyletek vonatkozásában mérvadó, alkalmazandó árfolyam, akkor nem kifogásolható, hogy a vállalkozás a devizaeszközök és a devizakötelezettségek nyilvántartásba vétele és értékelése során ezt az árfolyamot tekintse a számviteli törvény 60. §-a szerinti, számviteli politikában rögzített, választott[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. szeptember 11.
#18 Visszaváltási díj könyvelése
Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásnál a nem újrahasználható termékek DRS visszaváltási díjának könyvviteli elszámolása az alábbi: Az áruk beszerzésekor, a bekerülési érték részeként (T 26. Kiskeráruk – K 45. Belföldi szállítók) kerül nyilvántartásba. Az áruk fogyasztó felé történő értékesítésekor (T 38. Pénzeszközök – K 91: Kisker. ért. árbevétele, majd kapcsolódó készletcsökkenés: T 81. Eladott áruk beszerzési értéke – K 26. Kisker. áruk) kerül kivezetésre. A fogyasztó visszaváltja a DRS palackot: T 36. Egyéb követelések – K 39. Pénzeszközök, a MOHU kifizeti a visszaváltásidíj-utalványok értékét: T 38. Pénzeszközök – K 36. Egyéb követelések. A visszaváltáshoz kapcsolódóan a hatályos számviteli törvény 73. §-ának (2) bekezdése és 78. §-ának (5) bekezdése szerint kell-e csökkenteni az értékesítés nettó árbevételét és az eladott áruk beszerzési értékét a levásárolt visszaváltási díjjal a könyvekben, illetve milyen tételkapcsolattal helyes a könyvelése?
Részlet a válaszból: […] történő értékesítésekor a palack betétdíját külön tételben kell a kiskereskedelmi értékesítés árbevételeként elszámolni: T 38. Pénzeszközök – K 91. Kisker. értékesítés árbevétele + áfa, csökkenteni a készletértéket: T 814. Eladott áruk beszerzési értéke – K 281. Göngyölegek.Amikor a fogyasztó visszaváltja a palackot, akkor ezt a palackot készletre kell venni (ez nem követelés), természetesen elkülönítetten: T 282. Göngyölegek II. – K 814. Eladott áruk beszerzési értéke, de módosítani kell az eladási árat is, a fizetendő áfát is:– a Pénzeszközökkel szemben, ha a visszaváltási díjat a vállalkozás kifizeti (T 91-92, 467 – K 38),– a Kötelezettségekkel szemben (T 91-92, 467 – K 4799, ha a visszaváltási díjat a vállalkozó nem fizeti ki, mert azt a vevő levásárolja,– a levásárlás könyvelése: a levásárolt áru értékének könyvelése:[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. október 30.
#19 Osztalékelőleg a tulajdoni hányadtól eltérően
Kérdés: A zrt.-nél 2 magánszemély és 1 társaság a tulajdonos. A társaság részvénye 60%, a kettő magánszemély részvénye 20-20%. Határozhatnak-e úgy, ha az alapító okirat megengedi, hogy eltérítik az osztalékelőlegnél az arányokat? Pl. a társasági tulajdonos 1%, az egyik magánszemély 1%, a másik magánszemély 98% osztalékelőleget kap. Ha igen, akkor hogyan kell meghozni a határozatot? Bele kell írni, hogy az osztalékelőleg összege 100, és a társaság része a tulajdoni hányad szerint 60 lenne, de 1-et kap, és a magánszemélyeknél is, hogy az egyik magánszemélyt 20 illeti meg, de 1-et kap, és a másik magánszemélynél 20 lenne, de 98-at kap? Vagy csak azt kell meghatározni, ami a szándékuk, hogy a 100 úgy aránylik, hogy 1-1-98? Ha a társasági tulajdonos kevesebbet kap, mint amennyi a vagyoni arány szerint járna, akkor van extra könyvelési tétel? Tehát el kell könyvelni, ami járna, és korrigálni arra, amit valójában kapott? Van-e bármi extra adózási kötelezettség ebben az eltérített esetben?
Részlet a válaszból: […] bekezdése szerint: ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a részvényesek kötelesek visszafizetni.A Ptk. 3:362. § (1) bekezdése szerint a részvénytársaságnak a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényest részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Ebből egyértelműen következik, hogy osztalékelőlegként is a részvénye névértékével arányos összeg fizethető. Ha a névértékkel arányos osztalékelőleg meghatározástól eltérnek, annál a részvényesnél, ahol az arányostól eltérő osztalékelőleget (20% helyett 98%-ot) fizetnek, az osztalék megállapításakor a különbözetet vissza kell fizetni. Tekintettel a Ptk. hivatkozott előírására, az aránytalanul több osztalékelőleget fizető társaság valójában kölcsönt ad a magánszemélynek, igaz, burkoltan, de ezzel adócsalást is elkövet.Fel kell hívni a figyelmet a Ptk. 3:265. §-ra, mely szerint semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az e fejezetben foglaltaknál a részvényesekre[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. november 27.
#20 EU-ból történő beszerzés le nem vonható áfája
Kérdés: Speciális jellegére áfa hatálya alá nem tartozó társaság az EU-ból és azon kívül is vesz igénybe reklámszolgáltatást, amely után mentes státusa miatt csak fizetendő áfája keletkezik, levonásra nem jogosult. Ilyen esetben a fizetendő áfát az 52. vagy a 86. főkönyvi számlákra kell könyvelni, mert a szakirodalomban mindkét esettel találkoztam? Az 52. főkönyvi számla erre a logikus, mert ha ugyanazt a szolgáltatást magyar adóalanytól venné igénybe a gt., akkor a számla bruttó összegét ide kell könyvelni.
Részlet a válaszból: […] foglaltakon túlmenően – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó … az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó. A törvényi előírás azonban nem csak az eszközök beszerzési értékére vonatkozik, azt alkalmazni kell a szolgáltatások „beszerzése”, igénybevétele esetén is. Természetesen nemcsak a belföldi szolgáltatások igénybevételekor, de a külföldi (EU-, nem EU-államok) szolgáltatások igénybevételekor is.A kérdés végén helyes álláspontra jut azzal az eltéréssel, hogy a le nem vonható[…] részlet a válaszból vége.
A válasz időpontja: 2025. november 27.
