Példák a le nem vonható áfa könyvelésére

Kérdés: A le nem vonható áfa mikor bekerülési érték? Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján: „az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa a bekerülési érték részét képezi”. A 47. § (3) bekezdése alapján: „a bekerülési értéknek nem része a levonható áfa, továbbá az Áfa-tv. szerint megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada”. (Ez egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.) A fentiek alapján az alábbi esetek közül melyiket kell bekerülési értékként (vagy üzemanyagköltségként, igénybe vett szolgáltatásként) vagy egyéb ráfordításként elszámolni? A társaság kizárólag áfás tevékenységet végez.
Részlet a válaszából: […] A kérdéseket a válaszok előtt ismertetjük.1. Gazdálkodási tevékenység érdekében használt személygépjármű bérleti díjának áfájaAz Áfa-tv. 124. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint 50%-a nem vonható le. Mivel megosztott áfáról van szó, a bérleti díj alapjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.

Alanyi adómentes adóalany beszerzése az EK-ból (áfa)

Kérdés: Egy belföldi adóalany függönyanyagok, méteráruk, bútorszövetek értékesítésével is foglalkozik. 2026. évtől a kft. az alanyi adómentességet választotta. Időközönként EU-ból is vásárol továbbértékesítési céllal bútorszövetet, méterárut. Az EU-ból vagy EU-n kívülről vásárolt árukat szintén alanyi adómentesként értékesítheti adómentesen? Ez von maga után bármilyen bevallási kötelezettséget (A60)?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) három tényállást határoz meg, ami adófizetési kötelezettséget keletkeztet:a) adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.
Kapcsolódó címke:

Vagyonkezelő által vásárolt gépjármű kinek a tulajdona?

Kérdés: Adott egy kft. két belföldi magánszemély tagja. A tagok kiléptek a kft.-ből, és eladták az üzletrészüket más belföldi magánszemélyeknek. Létrehoztak egy-egy (magánvagyon vonatkozásában) bizalmi vagyonkezelői jogviszonyt (továbbiakban: BVK), és az üzletrészük eladásának ellenértéke ebbe a BVK-ba folyt be. A magánszemély-alapú BVK-nak lett adószáma, alanyi adómentességet választott. Az egyik magánszemély ebből a már BVK-ban lévő pénzből szeretne egy új személygépkocsit vásárolni. Költséget nem szeretne elszámolni, csak az autót megvásárolni ebből az összegből.
– Ha egy személygépkocsit vásárol a vagyonkezelő a BVK-ban lévő összegből, akkor az autó kinek a tulajdona lesz, a BVK-é? Kell-e cégautóadót bevallani, fizetni utána a vagyonkezelő magánszemélynek? Gépjárműadót kinek a nevére fognak kivetni, a BVK-s magánszemély nevére?
– A bizalmi vagyonkezelőnek a KBIZ nyomtatványon túl, ha bevételt nem szerez, akkor taobevallást nem, csak hipabevallást kell készítenie? Más bevallási kötelezettsége nincs tehát?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély-alapú BVK-ban lévő összegből, ha egy személygépkocsit vásárol a vagyonkezelő, akkor az autó a BVK-tulajdona lesz, de az lényegében a vagyonkezelő magánszemély, így véleményünk szerint kell cégautóadót bevallani, fizetni utána a vagyonkezelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 12.

Tárgyi eszköz áfája alanyi adómentesség választásakor

Kérdés: 2020. évtől áfakörös egyéni vállalkozó 2025. december 31-én ki szeretne lépni az áfakörből, 2026-tól alanyi adómentességet szeretne választani, jövedelmét az Szja-tv. rendelkezései szerint állapítja meg. A vállalkozó általános áfakörösként indult, a tárgyieszköz-beszerzéséhez kapcsolódó áfát levonta. Az alanyi mentesség választása a meglévő tárgyi eszköz használatában okozhat-e olyan változást, hogy alkalmazni kell az áfatörvény 135. §-a alapján a 60 hónapos utólagos figyelési időszakot? „Csak” az adózási mód változása megalapozza a tárgyi eszközök áfaarányosítási kötelezettségét akkor is, ha a rendeltetésszerű használatban nem következett be változás?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. rendelkezései alapján az alanyi adómentességbe átlépés időpontjában, az átlépés miatt nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Az Áfa-tv. 135. §-a ugyanakkor a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó utólagos korrekciójára vonatkozóan olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 13.

Sportegyesület bevétele a versenyző átigazolásakor

Kérdés: A sportegyesület áfa alanyi mentes, közhasznú jogállással nem rendelkezik. Bevételei tagdíjból és támogatásokból származnak. Tevékenysége: labdarúgóutánpótlás-nevelés 6–19 éves korosztály számára. Az egyesületben U–U19-ig különböző korosztályban 16 versenyképes csapat játszik. Az egyesület szakképzett edzőket alkalmaz, a magas fokú képzés nyújtása céljából. Továbbá sporteszközöket és sportruhákat biztosít a versenyző tanulóknak. Több esetben sor kerül, hogy egy-egy versenyző más egyesülethez átigazol. Ennek kapcsán az átadó egyesület kiszámlázza a tanulóra fordított nevelési és kapcsolódó költségeket az átvevő egyesület részére. A számlában nevelési költségtérítés jogcím szerepel. Ezt a nevelési költségtérítést árbevételként vagy egyéb bevételként kell-e elszámolni? A számla áfamentesen van kiállítva. Úgy gondoljuk, hogy nem tartozik az áfa alanyi mentes értékhatárba. Helyes-e ez így?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint, ha egy-egy versenyző más egyesülethez átigazol, akkor az átadó egyesület a tanulóra fordított nevelési és kapcsolódó költségeket számlázza az átvevő egyesület részére. Az így számlázott ellenérték az Szt. 77. §-ában foglaltak alapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:

Adatszolgáltatás, alanyi adómentesség, rezsiköltség továbbszámlázása

Kérdés: A NAV felé történő számla adatszolgáltatás magánszemély, illetve cég részére történő bérbeadás esetén hogyan alakul adószámmal rendelkező magánszemélynél nyomdai úton kiállított számlatömb használatakor? Lakáscélra történő tárgyi adómentes bérbeadás bevétele az alanyi mentesség határába beszámítandó-e, amennyiben más önálló tevékenységből is származik a magánszemélynek bevétele?
A bérbeadó adószámos magánszemély a lakáskiadáshoz kapcsolódó áthárított rezsiköltségeket köteles-e továbbszámlázni a magánszemély bérlő, illetve egyéni vállalkozó bérlő felé, illetve ezen bevételek adóalapot képeznek-e?
Részlet a válaszából: […] 1. Adatszolgáltatási kötelezettség:Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettséget az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 10. számú melléklete szabályozza. A melléklet 1. pontja szerint az adóalany köteles adatot szolgáltatni az adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Alanyi adómentes vállalkozó külföldön igénybe vett szolgáltatásainak áfája

Kérdés: Alanyi adómentes vállalkozó EU-s és/vagy 3. országbeli partnerének számláz szolgáltatást. A szolgáltatás nyújtása érdekében igénybe vesz szolgáltatásokat EU-s és 3. országbeli partnerektől. Jól gondolom, hogy 2025-ben is igaz, hogy ebben az esetben az alanyi adómentes vállalkozó nem alanyi adómentes minőségében jár el? Így áfabevallásra kötelezett, és azon áfák levonására jogosult, melyek a nyújtott szolgáltatások érdekében merültek fel?
Részlet a válaszából: […] 2025-től az alanyi adómentesség választása a székhely szerinti ország mellett más közösségi tagországban is lehetségessé vált, ezzel egyidejűleg módosultak az Áfa-tv. előírásai is.Tekintettel arra, hogy a belföldi alanyi adómentesség csak a belföldön teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.
Kapcsolódó címke:

Alanyi adómentesség választhatósága – jogszabályváltozás

Kérdés: 2025. január 1-re visszamenőleges hatállyal módosult az áfa alanyi adómentességének értékhatára. Választható-e az adómentesség akkor, ha az adóalany 2023-ban vagy 2024-ben átlépte a 12 millió forintos értékhatárt, de a 18 millió forintot nem érte el? Jól gondoljuk, hogy most újra választhat adómentességet annak ellenére, hogy a kétéves várakozási idő még nem telt el? Választhat-e alanyi adómentességet az, aki nem az értékhatár átlépése miatt, hanem más okból nem választotta azt 2025. évre, de most mégis szeretne élni a lehetőséggel?
Részlet a válaszából: […] Az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről – 12-ről 18 millió forintra – az 5/2025. (I. 25.) Korm. rendelet szól. Ennek 3. § (1) bekezdése szerint az az adóalany választhatja az adómentességet a 2025. naptári évre, akinek az összes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.
Kapcsolódó címke:

Alanyi adómentesség utólagos választása – jogszabályváltozás

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó élni kíván a lehetőséggel, hogy 2025. január 1-re visszamenőleg alanyi adómentességet választ, mivel az éves bevétele várhatóan nem éri el a 18 millió forintot. Ugyanakkor januárban már több számlát is kibocsátott, amelyeken értelemszerűen még áfát tüntetett fel. Hogyan kell most ezeket a számlákat kezelni? Ha utólag adómentessé válik, vissza kell-e térítenie az áthárított áfát a vevőinek?
Részlet a válaszából: […] Az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről szóló 5/2025. (I. 25.) Korm. rendelet 3. §-a alapján az új, megemelt értékhatárra tekintettel az adómentesség 2025. naptári évre választható. Aki tehát élni kíván ezzel a lehetőséggel (és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.
Kapcsolódó címke:

Közösségi adószám megléte, az áfabevallás gyakorisága

Kérdés: A közösségi adószám megléte befolyásolja-e az áfabevallás gyakoriságát? Ha van közösségi adószámunk, akkor az meghatározza, hogy milyen gyakorisággal kell bevallást beadnunk, függetlenül attól, hogy a bevétel- és költségadatok alapján más gyakoriság lehetne? Közösségi adószámmal lehetünk áfakörön kívüliek? Ha ki akarunk lépni az áfakörből, milyen nyomtatványt kell kitölteni?
Részlet a válaszából: […] Az adózók áfabevallásának gyakoriságát az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 2. mellékletének I./B./3. pontja szabályozza, és tételesen felsorolja, hogy mely adózói körnek kell havi, negyedéves, illetve éves rendszerességgel beadnia az áfabevallásait....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
8