Telekösszevonás utáni adózás, nyilvántartás

Kérdés: X úrnak volt egy 1/1 kizárólagos tulajdonú 500 négyzetméteres telke, amin nincs ház (így az 1 M Ft-ot ér), és a vele szomszédos Y Kft.-nek volt egy 1/1 kizárólagos tulajdonú, szintén 500 négyzetméteres telke, amin viszont áll egy ház (így az többet, pl. 5 M Ft-ot ér). A telkeket összevontuk, lett egy új nagy, 1000 négyzetméteres telek, amelyre be lett jegyezve területarányosan (nem pedig értékarányosan!) 1/2 arányban X úr és 1/2 arányban Y Kft. tulajdonjoga. X úrnak keletkezik-e bármilyen adózási kötelezettsége ezek után? Hogyan kell az Y Kft. könyveiben szereplő ingatlant kimutatni a megosztás után?
Részlet a válaszából: […] ...az adó alanya az ingatlan naptári év első napján fennálló állapot szerinti tulajdonosa (ingatlant terhelő vagyoni értékű jog, például haszonélvezeti jog fennállása esetén a jog jogosultja az adóalany) [Htv. 12. § és 52. § 7. pont]. A konkrét esetben tehát X úr...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.
Kapcsolódó címke:

Lízingbe adott lakás építményadója

Kérdés: Magánszemély ügyfelem pénzügyi lízing keretében használja a lakását. Ezzel kapcsolatban az ingatlanszerzés után illetéket is fizetett. A lízingcég külön kiszámlázza neki az építményadót, és nem érti, hogy miért nem veheti igénybe az önkormányzat által a magánszemélyeknek adott adómentességet. A szabályokból nem egyértelmű, hogy ilyen esetben kell-e építményadót fizetni, valamint az, hogy ki érvényesítheti a mentességet.
Részlet a válaszából: […] ...hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben ugyanakkor az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog (pl.: haszonélvezeti jog, használati jog) terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.A tulajdonos fogalmát – a Htv. vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.
Kapcsolódó címkék: