Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

A találat a megadott lakás lízingelése tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdést időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
A találat: Lízingbe adott lakás építményadója
Kérdés: Magánszemély ügyfelem pénzügyi lízing keretében használja a lakását. Ezzel kapcsolatban az ingatlanszerzés után illetéket is fizetett. A lízingcég külön kiszámlázza neki az építményadót, és nem érti, hogy miért nem veheti igénybe az önkormányzat által a magánszemélyeknek adott adómentességet. A szabályokból nem egyértelmű, hogy ilyen esetben kell-e építményadót fizetni, valamint az, hogy ki érvényesítheti a mentességet.
Részlet a válaszból: […]vagy véglegesen elutasította, vagy azt visszavonták, vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét. Ugyanezen paragrafus 3. pontja azt is rögzíti, hogy mi (mely jog) minősül a Htv. szerinti - adóalanyiságot keletkeztető - vagyoni értékű jognak (pl.: haszonélvezeti jog, használati jog).A tényállásból az tűnik ki, hogy a kérdéses lakás Htv. szerinti (ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett) tulajdonosa a magánszemély ügyféllel zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötő pénzügyi intézmény. Amennyiben a lízingbe adó nem járult hozzá a lízingbe vevő javára semmilyen - a Htv. szerinti - vagyoni értékű jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez (szinte bizonyos, hogy ez így van), akkor a lízingbe adó az építményadó alanya is egyben. (A lízingbe adás tényét ugyan az ingatlan-nyilvántartás tartalmazhatja, de az - mivel tény és nem jog bejegyzéséről van szó - nem eredményez az ingatlanon vagyoni értékű jogot.)Tekintettel erre a körülményre, így - még ha a helyiadó-rendelet alapján a magánszemély tulajdonos adóalany mentességet is élvez az adó alól - ez a mentességi szabály nem alkalmazható a magánszemély lízingbe vevő esetén, hiszen ő nem adóalany (nem tulajdonos és nincs vagyoni értékű joga az ingatlanon). Mindez a pénzügyilízing-konstrukció sajátosságából következik.Az építményadó-kötelezettség szempontjából irreleváns az, hogy a lízingbe vevő mint ingatlanszerző - a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől függetlenül - már a lízingszerződés megkötése okán köteles a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetésére. Az Itv. 3. §-ának (7) bekezdése ugyanis a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező, ingatlanok pénzügyi lízingjére vonatkozó szerződések esetén - a tulajdonszerzés ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől függetlenül - a szerződés megkötésének napjához rendeli az illetékkötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8156
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,