Társasházi lakások értékesítésének áfája

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokbaadás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, illetve a birtokbaadásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d) pont, 55. § (1) bekezdés és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat, vagyis hogy az eladó kiszámlázza a teljes vételárat, miközben még az áfa összegének megfelelő részt sem kapja meg, az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Az Áfa-tv. 55. § (2) bekezdését is figyelembe véve, Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?
Részlet a válaszából: […] 1-2.Ingatlan-adásvétel során áfaszempontból vett termékértékesítés [Áfa-tv. 9. §(1) bekezdés] akkor valósul meg, amikor a vevő az ingatlan feletttulajdonosként való rendelkezésre jogosultságot szerez. Ezen ténybekövetkeztének időpontja (mint a termékértékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan értékesítése előleggel

Kérdés: A társaság 2001-ben ingatlant értékesített. Az ellenérték teljes kiegyenlítése és a tulajdonba adás 2002-ben lesz. 2001-ben az előlegről számla készült. Helyes-e a bevételt időbelileg elhatárolni? Vagy a 2001. évi bevételt előlegként kezelni, és 2002-ben végszámlát kiállítani, amelyben csökkentő tétel a 2001. évi előleg?
Részlet a válaszából: […] ...adónál az előzetesen felszámított áfa). A számlát helyettesítő okmányt a pénzbevétellel egyidejűleg az eladó állítja ki.Az ingatlan értékesítésekor az áfa nélküli ellenértékről és a kapcsolódó áfáról kell a számlát (nincs végszámla!) kiállítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.
Kapcsolódó címkék: