Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...összeget, ha annak értéke meghaladja a jegyzett tőkébe helyezett, illetve tőkeemelésre fordított összeget;– a tulajdonolt társaság jogutód nélküli megszűnésekor, ha a megszűnt társaságban lévő tulajdoni hányad mértéke meghaladta a jelentős tulajdoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Tőkeemelés a kötelező minimumra

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?
Részlet a válaszából: […] ...törzstőke leszállítása (500 E Ft-nál ez nem járható út), mindezek hiányában a társaság átalakulása, egyesülése, szétválása vagy jogutód nélküli megszüntetése. A taggyűlés határozatait három hónapon belül végre kell hajtani. (A kérdés alapján úgy tűnik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.
Kapcsolódó címke: