Ügyvezető kiküldetése

Kérdés: Egy kft.-nek két természetes személy tagja van: "A" és "B". "A" nyugdíjas, és nem vesz részt a társaság működtetésében (erre az alapító okirat sem kötelezi), nem ügyvezető, nem munkáltató, és nem képviseli a céget. "B" társasági jogi viszonyban áll a kft.-nél, ténylegesen közreműködik (minden munkát ő végez, alkalmazott nincs), ügyvezető, munkáltató és képviseletre jogosult. "B" tag kifizető (kft.) képviseletében kirendelheti-e saját magát jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazásra, tehát jogosult-e kiküldetési rendelvény kiállítására saját magával szemben? "B" aláírhatja-e a kiküldetési rendelvényt kifizetői (kiküldő) és magánszemély (kiküldött) oldalról is egyidejűleg, hogy a kft. megtérítse részére a saját gépkocsival a kft. működtetése érdekében megtett utak költségeit?
Részlet a válaszából: […] ...alapelvek (elsősorban a teljesség, a valódiság,a tartalom elsődlegessége a formával szemben), sem a bizonylati elv, bizonylatifegyelem követelményeinek nem felel meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:  

Egyedüli ügyvezető kiküldetése

Kérdés: Az Szja-tv. 2009. január 1-jétől hatályos 3. §-ának 83. pontja a kiküldetési rendelvény használatának a lehetőségét kiterjeszti a kifizetőre (a korábbi szűkebb munkáltató helyett). Értelmezhető-e a "kiküldetés" egy társas vállalkozás egyedüli ügyvezetője esetén saját magára vonatkoztatva?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy nem!A kiküldetés tartalmából, a kiküldetési rendelvénnyelszembeni követelményekből egyértelműen következik az, hogy a kiküldetésneklegalább két szereplője van: a kiküldő és a kiküldött. Az Szja-tv. hivatkozott előírása annyiban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.
Kapcsolódó címkék: