Jogdíjbevételhez kapcsolódó közvetített szolgáltatás

Kérdés: Amennyiben egy filmjogok létrejöttét nyomon követő, és azokkal később kereskedő adózó által számlázott, védjegyhez kapcsolódó tanácsadási díjak nem minősülnek jogdíjbevételnek, hogyan állapítsuk meg a helyi iparűzési adó alapját? A védjegy eredeti tulajdonosának fizetett royalty és tanácsadási díjakat közvetített szolgáltatásként kezeltük. A helyi adókról szóló törvény alapján a nettó árbevételbe nem számít bele a jogdíjbevétel, viszont az adóalapból levonható-e a közvetített szolgáltatások értéke? Kell-e fizetni iparűzési adót a jogdíjnak nem minősülő továbbszámlázott tanácsadási díjak "árrése" után, vagy ezt az összeget még csökkenteni lehet az iparűzési adó szempontjából nem adóztatott jogdíjbevételhez kapcsolódó közvetített szolgáltatások összegével?
Részlet a válaszából: […] ...adóban a nettó árbevételen a számvitelitörvényben meghatározott értékesítés nettó árbevételének a társasági adóról ésaz osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételkéntelszámolt ellenértékkel csökkentett részét kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.
Kapcsolódó címkék:  

Szoftverhasználati díj

Kérdés: Egy osztrák anyavállalat magyarországi leányvállalataként az anyavállalat által készített szoftvert használunk, amelyre használati díjat fizetünk. Ezt a szoftvert használja az osztrák cég más államban lévő leányvállalata is, így ennek segítségével egyeztetni lehet valamennyi régió adatait. Elszámolható-e a díj igénybe vett szolgáltatásként? Szóba kerülhet-e ebben az esetben az osztrák-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés alapján fizet.A szokásos piaci jogdíjat meghaladó összeg a Tao-tv. 27. §-a (11) bekezdésének h) pontja értelmében az osztalékadóra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában osztaléknak minősül, ha azt kapcsolt vállalkozás részére 2000. december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.
Kapcsolódó címkék: